A fővárosi hajléktalanellátó intézmények szigorú megelőző intézkedéseket vezettek be, és több jótékonysági mozgalom is indult Budapesten. Ebben a szférában jelenleg senkinek sincs könnyű dolga: a munkaerőhiány a szociális ellátást sújtja, a munkanélküliség pedig az ellátásban élőket. Két civil szervezet, a Menhely Alapítvány és a Budapest Bike Maffia vezetőjével beszélgettünk.
Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
A koronavírus különösen veszélyes a 60 év felettiekre és azokra, akiknek egészségügyi problémái vannak – a hajléktalanok jó része mindkét kategóriába beleesik. A megbetegedés megelőzésében kulcsfontosságú a higiénia és a távolság tartása, valamint szükség esetén az önkéntes karanténba vonulás – de sokan egyiket sem tudják megtenni. A hajléktalanszállókon és az utcán élők ezért most fokozottan ki vannak téve a veszélynek.
Mindeközben az intézmények egyre kevesebb munkaerővel igyekeznek fertőzésmentesen tartani az ellátást, az ellátottak pedig sorra veszítik el munkájukat, megélhetésüket.
Karácsony Gergely főpolgármester múlt szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a fővárosban bővítik a hajléktalanszállókat, és felkészülnek arra is, ha a koronavírus-járvány miatt karantént kell kialakítani hajléktalan embereknek. Az EMMI lázmérést, távolságtartást, tisztálkodást, fertőtlenítést és védőfelszerelést javasolt a hajléktalanszállóknak, az NKK pedig március 8-án látogatási tilalmat rendelt el a szociális intézményekben.
Két hajléktalanoknak segítő civil szervezet vezetőjét, a Menhely Alapítvány igazgatóját és a Budapest Bike Maffia alapítóját kérdeztük a jelenlegi helyzetről és a jövőbeli perspektívákról.
“Az utcán az a lényeg, hogy minél kevesebb legyen az érintkezés. A mi munkánkban ez nehezen kivitelezhető, hiszen a legtöbb helyen tömegellátás van, tehát egy szociális munkásnak sokakkal kell foglalkoznia.” – mondta Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója.
“Ezt próbáljuk most visszafogni. Azokkal az ügyfelekkel, akikről tudjuk, hogy nincs komolyabb problémájuk, most csak heti egyszer érintkezünk, akkor leellenőrizzük, hogy mire van szükségük. De azokra a bejelentésekre igyekszünk odamenni, amik azonnali beavatkozást igényelnek.”
Aknai elmondta, hogy a nappali melegedők kritikus pontok, hiszen általában kis, zárt helyen vannak az emberek. Mindenhol bevezették a kötelező kézmosást, és a gyakran használt felületek (kilincsek, kapaszkodók, asztalok) rendszeres fertőtlenítését is kötelezővé tették. Az ügyfeleket szakaszosan engedik be, tízesével, ezzel is csökkentve az egy légtérben tartózkodó emberek számát és a fertőzésveszélyt is.
Az éjjeli menedékhelyek szintén nehéz helyzetben vannak, hiszen általában nagy térben, vagy néha kisebb, mondjuk 10 ágyas szobákban szállásolják el a rászorulókat, akiket normális esetben nappal kiküldenek. “Minél kevesebben lennének összezárva, annál jobb lenne, de sok szálló ezt nem engedheti meg magának. Befelé nem nyitott már egyik sem, tehát nagyon nagy fluktuációt nem tesznek lehetővé, állandó ügyfélkörrel próbálnak működni, hiszen minél nagyobb a csere, annál nagyobb eséllyel kerül be a vírus.” – mondta.
A Menhely üzemeltet krízisautót is, amivel az utcákon bejelentésekre a rászorulóknak segítenek. Ez gyakran azt jelenti, hogy beviszik őket egy éjszakai menedékhelyre. Az ő helyzetük sem egyszerű: „Folyamatosan zajlanak az egyeztetések az ellátók között, hogy hol rugalmasak még annyira, hogy be tudják fogadni a kívülről érkezőket.”
Aknai Zoltán kiemelte, hogy míg a legtöbbeknek azt javasolják, hogy telefonon hívják fel a háziorvost, ha tüneteket észlelnek magukon, és maradjanak otthon, a hajléktalanoknak ez gyakran nem opció. Hozzátette, hogy a hajléktalanszállók nagy része nem alkalmas arra, hogy karantént alakítson ki, és elkülönítse a betegeket.
A Magyar Vöröskereszt azok közé tartozik, akik meg tudják ezt oldani: a honlapjukon összefoglalt intézkedések között van az is, hogy ilyen elkülönítő szobákat alakítanak ki. Ők továbbá digitális homloklázmérőket, fertőtlenítő szereket és maszkokat szereznek be, emellett a munkatársakat és az ellátottakat is arra kérik, hogy ne utazzanak a városok között. Továbbá informálják az ellátottakat, plakátokat gyártanak.
A Menhelyen is készülnek a plakátok, bár Aknai Zoltán hozzátette, hogy mivel manapság a csapból is ez folyik, a hajléktalanok is jól értesültek és óvatosak is. Ők szóban is tájékoztatják az ellátottakat az intézkedésekről.
Elmagyarázta azt is, hogy miért kritikus különösen a március. Egyrészt a Covid19-en kívül más betegségek is terjednek, másrészt a tél mindenkit megvisel fizikailag és lelkileg is – akkor is, ha nincsenek nagy fagyok. “Eddig küzdöttek a körülményekkel, és most hogy fellélegeztek, jön a krach. Ilyenkor kora tavasszal mindig komolyabb problémák szoktak adódni az utcán is.” – mondta.
A Budapest Bike Maffia március 12-én felfüggesztett minden olyan tevékenységét, ami a vírus terjesztésének akár a legkisebb veszélyét is magában hordozhatja. Ilyen a „plusz egy szendvics”-program, az ételmentés, és a Vitamin Kommandó szendvicskészítése is.
A Kommandóval most új programba kezdtek: a VitaminBoom keretein belül a fővárosi intézményeknek szállítanak immunerősítő készítményeket.
„Egyrészt pénzt gyűjtünk, hogy a szociális ellátásba, idősgondozásba, lábadozókba nagy mennyiségben vihessünk vitamin-készítményeket. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeivel (BMSZKI) alakítottunk ki szoros együttműködést még a vírus előtt, de gondolunk a kisebb intézményekre is, hiszen ott is hatalmas a probléma.” – mesélte az Átlátszónak Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója.
Az adományok begyűjtése, továbbítása gyakorlatilag érintkezésmentesen történik: „A Táblás utcában kialakítottunk egy nyitott depót, azaz egy sátrat, ahova mi visszük a berendelt vitaminkészítményeket, vagy vitetjük őket. Bárki, aki adományt hoz, be tud jönni és le tudja rakni anélkül, hogy érintkeznie kellene másokkal. Semmiképpen nem akarunk zárt térben gyűjteni.”
Március 14-én, csupán az első hét után 6500 adag vitaminkészítményt tudtak kiszállítani, de Havasi Zoltán arra számít, hogy ez a szám hamarosan már több tízezer fölött lesz. Március 18-án a Facebookon jelentették be azt is, hogy magyarországi DM 8200 adag multivitamint ajánlott fel, és hogy úton van az első rendelés is, amit az adományokból finanszíroznak: bő 11 ezer adag vitamin.
„Annyi a nehézség, hogy bizonyos gyártók nagy tételben nem adnak el. Találtunk egyet, akivel most folyamatosan kapcsolatban vagyunk, ez a Scitec Nutrition. Ők adták az előző 6500 vitamint, és elmondásuk szerint a továbbiakban is kapunk majd legalább ennyit adományt. Emellett szeretnénk vásárolni is több tízezer adagot.” – mondta Havasi Zoltán.
Hozzátette, hogy eredetileg az volt a céluk, hogy az utcán élőknek is juttassanak a készítményekből, de nem szeretnék az önkénteseket veszélynek kitenni.
„Azok, akiknek odaadjuk, a BMSZKI, vagy a Menhely Alapítvány lehetnek azok, akik az általunk gyűjtött vitaminokat valamilyen formában el tudják juttatni az utcán élő emberekhez. De felvettük a kapcsolatot egy olyan szervezettel is, akik kimennek idős emberekhez lakására és érintkezés nélkül átadják ezeket a készítményeket.” – mesélte.
Hogy mennyire fenntartható a VitaminBoom? „Addig tudjuk csinálni, amíg az embereket ez valamilyen formában érdekli, ameddig tudnak adományozni. Pár napi szinten jelentünk arról, hogy mennyi pénz érkezett, hogy hol tartunk, hogy mire fogunk költeni. Ez a hitelesség, az, hogy a szervezet ilyen átlátható, adott esetben generálhat még adományokat. Például ha valaki egyáltalán nem akar kimozdulni a lakásából (amit egyébként abszolút pártolunk) 2000-5000 forinttal hozzá tud járulni az ügyhöz. És ez éppen annyira nagy segítség, mint ha valaki autóval szállítana nekünk.” – mondta.
Sőt hozzátette, hogy a közeljövőben lehetőség szerint tartós élelmiszerek gyűjtésével is foglalkoznak majd, ugyanis a kisebb szervezeteknek, amikkel együtt dolgoznak, erre is szükségük lesz.
Havasi úgy látja, hogy a hajléktalanellátó intézmények mindent megtesznek azért, hogy megelőzzék a fertőzést. Viszont kiemelte, hogy mennyire nehéz dolga van most a szociális ellátásban dolgozóknak.
A Budapest Bike Maffia nem panaszkodhat: az állandó önkéntes-csapatuk mellett sokan jelentkeznek segítőnek, ajánlják fel magukat sofőrként és segítenek a szállításban. Önkénteseik kocsival vagy biciklivel közlekednek, egyedül vagy másodmagukkal. De a legnagyobb energiákat most a kommunikációra és a logisztikára fordítják.
Sokkal rosszabb a helyzet a Menhely Alapítványnál: az ellátásban dolgozók nagyjából egyötöde esett ki csak amiatt, mert már elmúlt 60 éves vagy olyan betegsége van, ami fokozottan veszélyeztetetté teszi őt – őket természetesen automatikus felmentették feladataik alól. A fiatal dolgozók közül pedig sokan azért maradnak otthon, hogy iskolás gyerekeiket felügyeljék.
Aknai Zoltán hozzátette, hogy a szociális ellátáson belül a hajléktalangondozás a kevésbé népszerűbbek közé tartozik, így alapból munkaerőhiánnyal küzdenek. A koronavírus-helyzet csak olaj a tűzre. De próbálnak úgy kalkulálni, hogy mindenhol legyen elég emberük.
Természetesen a hajléktalangondozásban minden feladatkörnek más kihívásai vannak: a diszpécserek időnként 24 órát dolgoznak egyhuzamban, a gyakori kudarcok sokakat elkeserítenek, néhányan arról panaszkodnak, hogy a saját életükre nincs idejük – töbek között erről számol be az Abcúg egy éves cikke is, ami négy szociális munkást szólaltatott meg.
A BSZKI és a Mozinet március elején közösen bemutatott filmje, a Láthatatlanok is erre hívja fel a figyelmet. A francia film női hajléktalan ellátásban dolgozó nők életét mutatja be, valódi történetek alapján. A bemutató idején a Budapest Bike Maffia rendezett gyűjtést, premier előtti vetítést és novellapályázatot.
Az ellátásban dolgozók nincsenek kifejezetten jól megfizetve: a mfor.hu 2019 júliusi cikke szerint 2010 és 2019 között az átlagos nettó kereset 84 százalékkal növekedett, de a szociális ágazatban csak 34 százalékkal vihetnek többet haza a dolgozók, mint 10 évvel ezelőtt.
A szociális ellátásban dolgozók bére átlagban nettó 112 ezer forint volt 2019-ben, és ha ebben a tempóban folytatódik a növekedés, 2020-ban sem kapnak majd kézhez átlagban havi 130.000 forintnál többet.
A koronavírus megjelenésével folyamatosan szűnnek meg azok a munkák, amiket az ellátásban élők eddig vállaltak: az ideiglenes- és alkalmi munkák. Ezért sokan elvesztették azt a kevés jövedelmüket is, amiből az utóbbi időben a szállásukra és élelmiszerre tudtak költeni.
A BMSZKI Családok Átmeneti Otthonában, ahonnan korábban mi írtunk riportot, sok család megélhetése veszélybe került. Az otthon dolgozói arra kérik az embereket, hogy amennyiben van lehetőségük, juttassanak el hozzájuk tartós élelmiszereket, vagy ha rendelnek maguknak, rendeljenek a rászorulóknak is a Rákosszeg parki épületbe.
A Fedél Nélkül lapárusainak megélhetését is veszélyezteti a koronavírus. Egyre kevesebben járnak az utcákon, kevesebben akarnak adakozni. És persze sok árusnak is inkább ajánlják a kora vagy egészségi állapota miatt, hogy maradjon otthon.
„Sokan albérletben, szobabérletben, munkásszállón, fizetős szállón élnek, sokan maguk gondoskodnak még rászorultabb családtagjaikról és gyermekeikről. Sokuknak van komoly egészségügyi problémája és gyógyszerszükséglete.” – írja az olvasói szolidaritás mozgalomról a Menhely Alapítvány honlapja.
A Fedél Nélkül arra kéri olvasóit, hogy a továbbiakban online is vásárolják meg a magazint, ezzel is támogatva a csapatuk rászoruló tagjait. A lapnak nincs meghatározott ára, de az ajánlott adomány alsó értéke 500 forint.
Mindeközben a világ több pontján is kampányok indultak annak kapcsán, hogy a hajléktalanokat megvédjék a vírustól. Gavin Newson, Kalifornia kormányzója például a napokban jelentette be, hogy 150 millió dollárt (majdnem ötven milliárd forintot) fordít arra, hogy az államban minél többeknek legyen fedél a feje felett a koronavírus ideje alatt.
Szerző: Rutai Lili
Címlapkép: A Budapest Bike Maffia által adományba kapott és adott első 6500 adag vitamin. (fotó: BBM/Facebook)
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Idén hatodik alkalommal adták át a díjat olyan újságíróknak, akik a szegénységben, kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel mutatják be.
Az idén 18 éves nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj május 1-én egy online díjátadó ünnepség keretében került kiosztásra. Idén is...
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
