A Hős uca 15/A-B társasház helyzetének rendezése évek óta húzódó probléma a X. kerületben. A kőbányai önkormányzat három éve 2,1 milliárdos támogatást kapott a Belügyminisztériumtól a mára már hírhedtté vált telep felszámolására, ám a határidő egyre csak tolódott, többek között a koronavírus-járvány miatt. Az eredetileg 2020. december 31-én lejáró támogatást végül idén június 29-i határidővel használhatta fel az önkormányzat. Közérdekű adatigénylésben kérdeztük meg a kerület vezetését, hogy mennyit sikerült elkölteni az összegből, és hol tart jelenleg a lakótömb felszámolása.

Három éve húzódik a telepfelszámolás

Régóta húzódik már a Hős utcai szegregátum felszámolása: a siralmas állapotban lévő 15/A-B lakótömbbel tavaly mi is részletesen foglalkoztunk cikkünkben:

2020 vége volt a határidő, de még mindig nem számolta fel a Hős utcai szegregátumot Kőbánya

Eredetileg idén év végén járna le annak a 2,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás felhasználásának határideje, amit a kőbányai önkormányzat kapott a Hős utcai szegregátum felszámolására. Utánajártunk, hogy mennyit költöttek belőle eddig, és azt is megnéztük, mi a helyzet most a Hős utca 15/A-B lakótömbben.

A mára már hírhedtté vált Hős utcai szegregátum felszámolásáról a kormány három és fél éve, 2017 decemberében döntött. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a  kőbányai önkormányzat ekkor 2,1 milliárd forint támogatást kapott a Belügyminisztériumtól a Hős utca 15/A-B társasházi ingatlan helyzetének rendezésére. Ennek határideje eredetileg 2019. december 31. volt, azonban ezt később meghosszabbították egy évvel, 2020 végéig.

Bár a Támogató Okirat szerint további hosszabbításra nem lett volna lehetőség, a koronavírus-járvány közbeszólt. Az önkormányzat tavaly októberi érdeklődésünkre közölte, hogy a járványügyi készültség és a veszélyhelyzet miatt 180 nappal hosszabbodnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatásból megvalósuló programok. A Hős utca esetében így a határidő 2020. december 31-ről 2021. június 29-re módosult, vagyis újabb fél évvel tolódott ki a telep felszámolása.

A határidő lejárta előtt, június közepén közérdekű adatigénylésben kérdeztük meg a X. kerületi önkormányzattól, hogy miként alakult a támogatás felhasználása, és pontosan mire mennyit költött az önkormányzat. Arról is érdeklődtünk, hogy mi lesz a lakótömb sorsa a jövőben.

Utóbbi kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a hónap fennmaradó részében az önkormányzat a már vállalt, de még nem teljesített kötelezettségek teljesítésére fókuszál majd a támogatói okirat szerinti céloknak megfelelően, valamint az elszámolási időszak előkészítésére összpontosítanak.

Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.

Június elején egyébként Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is írásbeli kérdést nyújtott be a Belügyminisztériumnak a szegregátummal kapcsolatban. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy igazak-e a hírek, miszerint a Hős utca rehabilitációjának ügye átkerül a Kőbányai Önkormányzattól a Belügyminisztériumhoz.

Válaszában Pintér Sándor belügyminiszter  arról írt, hogy a 2,1 milliárdos támogatás felhasználásának hosszabbításával a beszámoló benyújtásának határideje is módosult. Vagyis a szakmai és pénzügyi anyagokat július 30-ig kell benyújtania az önkormányzatnak. Arról is tájékoztatták Szélt, hogy az ingatlan további sorsáról a beszámoló elfogadását, lezárását követően születhet döntés.

Közel 200 millió forint maradt

A június végi határidőt követően júliusban a X. kerületnek újabb közérdekű adatigénylést adtunk be, ahol már összesített adatokat kértünk az elköltött pénzre vonatkozóan. A korábbi adatigényléseinkkel összevetve egyébként jól látszik, hogy igencsak jól jött a kétszeres hosszabbítás az önkormányzatnak:

az adatszolgáltatás szerint az utolsó 8 hónapban 692 milliót költöttek, ami hasonló összeg, mint amit az első 2 év során használtak fel. 

Mint ahogy azt 2018-ban is megírtuk, az első évben csak a támogatás töredékét, 200 milliót használtak fel. Később azonban évről évre sikerült az elköltött összeget növelni.

Összességében elmondható, hogy sikerült a támogatás nagy részét felhasználni, csupán 189,72 millió forint maradt az önkormányzat adatai szerint, amit június végéig, azaz a határidő lejártáig nem költöttek el. Minden valószínűség szerint ennyit tehát biztosan vissza kell majd fizetniük a központi költségvetésbe.

A legtöbb pénzt, egészen pontosan a teljes támogatási összeg 63%-át a táblázat alapján felújításra, ingatlanvásárlásra költöttek, amire a Hős utcai lakosok elhelyezése miatt volt szükség. Külön tételként szerepel a lakásvásárlás, kisajátítás, kártalanítás is, amire közel 400 milliót szánt végül az önkormányzat.

De a társasház felhalmozódott tartozásainak, illetve a közös költségeinek kifizetése is több mint 220 millióba került, az összes költség 12%-át tette ki.

Hős utcai lakás átlag 6 millióért

Azzal kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket az önkormányzatnak (korábban emailben is kerestük a polgármestert, D. Kovács Róbertet, azonban sajnos nem reagált levelünkre), hogy hány lakástulajdonossal nem sikerült még megállapodásra jutni, és hány olyan család van, aki elfogadta a felkínált lakást/pénzösszeget az ingatlanjáért cserébe.

A kapott adatokból kiderül, hogy eddig összesen 86, korábban magántulajdonban lévő ingatlan került az önkormányzat tulajdonába. Három korábbi Hős utcai tulajdonos csereingatlant kapott, öten pedig önkormányzati bérlakást. 60 korábbi lakónak pénzbeli kárpótlást fizettek a lakásért, amelynek átlagos összege az önkormányzat tájékoztatása szerint 6,3 millió forint volt. Olyan lakók is akadtak, akik egyszerre jutottak új ingatlanhoz bérlőként, valamint kaptak pénzbeli kárpótlást is.

A felkínált vételár alacsony összegéről több alkalommal esett már szó: a lakók és az érdekeit képviselő civilek ugyanis azon az állásponton vannak, hogy ennyi pénzből nem lehet lakást venni a fővárosban, így sokan vidékre kényszerülnek, de a hajléktalanná válás veszélye is fennáll. Az önkormányzat ezeket a kritikákat egy, a Magyar Nemzetnek adott áprilisi nyilatkozatban válaszolta meg:

„Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat által felajánlott pénzből nem lehet lakást venni Budapesten, ahogy a korábban a tulajdonosok által kifizetett vételárért is csak a Hős utcában kaptak ingatlant a vásárlók”.

A KSH 2018-as adatai szerint egyébként a Hős utca valóban Budapest legolcsóbb utcája, 103 ezer forint a négyzetméterára egy lakásnak a környéken. Ez azonban még így is csaknem 40 százalékos drágulást jelent a 2017-es 75 ezer forintos átlagárhoz képest.

Az EBH szerint minden jogszerűen zajlik

A Hős utca neve évek óta összemosódott az emberek fejében a droghasználattal, szegénységgel és kilátástalansággal. A két érintett tömbben néhány éve még közel 300 lakásban több mint 600 lakó élt, mára nagy részük elköltözött onnan. A kőbányai önkormányzat szerint nem lehet panasz a lakókkal szembeni eljárásukra, erről azonban mást gondol az érintettek egy része és a velük dolgozó szociális szakemberek.

A telepen tevékenykedő Kontúr Egyesület önkéntesei több alkalommal beszéltek már aggályaikról a telepfelszámolással kapcsolatban. Korábbi cikkünkben például úgy fogalmaztak, hogy a legnagyobb gond a telepfelszámolással a koncepció és az átgondolt program hiánya,

hiszen így a szegénység, illetve az abból eredő problémák nem oldódnak meg, csupán más kerületekbe vagy vidéki városokba helyeződnek át.

2020 májusában az Egyesület és a TASZ közösen nyújtott be kérelmet az akkor már leköszönőfélben levő Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) a Hős utcaiak érdekében. A két szervezet szerint ugyanis az önkormányzat jogsértő módon számolja fel a szegregátumot. A kérelemből kiderül, hogy ekkor még körülbelül 100 háztartás lehetett aktív a Hős utcában, ebből a magántulajdonban lévő lakások száma 80 volt. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban jóval kevesebben éltek már ekkor is, összesen nyolc ingatlan volt lakott.

Amint a TASZ beszámol róla, a hatóság  szűk fél év után, helyszínbejárás és tanúmeghallgatások nélkül rövidre zárta az eljárást, és elutasította a kérelmet.

„Az EBH szerint nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha szegregátum helyett krízistömbbe kerülnek a lakók, nem látszik számára előítéletesnek az önkormányzat, és azt is megállapította, hogy nincs olyan összehasonlítható helyzetben lévő csoport a kerületben, amelyhez képest rosszabbul bánik az önkormányzat a Hős utca lakóival” – írja a TASZ bejegyzésében.

Szopkó Zita

Címlapkép: a Hős utca 15/A-B lakótömb belső udvara. A kép a szerző saját fotója.

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!