Közeledik a karácsony, s a civil szervezetek felé ilyenkor sokkal nagyobb figyelem irányul. Az ünnepre rengeteg kérés fut be, jóval több, mint év közben, és felkeressük azokat is, akik nem kérnek, de tudjuk, hogy szűkösen élnek. Mivel érdemes készülni, ha karácsonykor tárgyi adományt adnánk a rászorulóknak?
Miközben folyamatosan dolgozunk azon, hogy a cégek társadalmi szerepvállalásában és általában az emberek tudatában időben kiszélesítsük a szolidaritás időszakát, megértjük azt is, ha ez decemberben csúcsosodik ki.
A cégeknél azért, mert ilyenkor látják, mennyit tudnak társadalmi célok támogatására fordítani, az emberek többségénél pedig az ünnep mellé társul a szolidaritás érzése, megmozdul bennük valami, ami cselekvésre, adományozásra készteti őket.
Több olyan terület kapcsolódik ehhez, amiről érdemes lenne beszélni, de ezek közül most csak egyet emelnék ki, főleg azért, mert sok levélváltás, telefonos egyeztetés történik nálunk ebben a kérdésben. Ez pedig a karácsonyi tárgyi adományok kérdése, és ennek logisztikája, amibe talán sokan nem gondolnak bele.
Ha valaki ilyenkor gondolja, hogy egy segítő szervezethez most kell eljuttatnia a használt ruhákat, cipőket, háztartási holmikat, és ezzel szeretné megélni a karácsony üzenetét, az nem jól gondolkodik. Egyrészt azért nem, mert a szervezetünk egész évben kríziskezelést végez, sőt, az október és november hónap kiemelt időszaknak számít. Éppen azért, mert decemberben már az ajándékokra szeretnénk fókuszálni.
A karácsonyi ajándék más, mint a kríziskezelés. Annak meg kell adni az ünnepélyességét, örömét, méltóságát. Ez nem azt jelenti, hogy használt holmikból nem lehet a ajándékot készíteni, de ehhez nagyon célzott csomagolás szükséges. Ehhez viszont ember, tér és csomagolóanyag szükséges. Szét kell válogatni a ruhákat, hogy nemben, méretben megfelelő legyen annak, aki kapja, meg kell nézni alaposan az állapotát, ha szükséges, megjavítani, kimosni, vagy kivasalni, hogy szép legyen. Át kell nézni a meséskönyvet, foglalkoztatófüzetet, hogy nincs-e beleírva, kiszínezve, a játékok nem hiányosak-e, megvan-e a puzzle minden eleme, működik-e a lendkerék, nem szakadt-e a babaruha, fog-e a filctoll, és így tovább. Nem csorba-e a tányér, pohár, nem vízköves-e a csésze, és általában, tiszta-e az adomány. Higiéniai termékeknél meg kell nézni, nem járt-e le a szavatosságuk.
Minderre azért van szükség, mert különbséget kell tenni a kríziskelezésként, nylonzsákban beadott ruha, cipő és egyebek, és az ünnep üzenete között. Mert ha a kríziskezelésben kapott ruha mérete a gyerekre nem jó, másnap szólnak, és megpróbáljuk kicserélni a raktárból. Sokszor felpróbálják még ott, előttünk, hogy lássuk, jó-e. De karácsonykor erre nincs idő, megfeszített munkában tudjuk csak elérni a rászorulókat mind a huszonhét településen.
Hozzá kell tenni, hogy egyre gyakrabban kapunk úgy ruha, cipő és egyéb adományokat, hogy már ott van az ajándékká válás lehetősége, ezzel együtt is komoly logisztika, idő és energia az adományok célzott csoportosítása. Az adományok többsége azonban még mindig nem ilyen. Sok munkát igényel a válogatás, csoportosítás, mert az adományozók egy része még mindig úgy gondolja, hogy a „jó lesz az nekik”, ezért bizony gyakran kapunk olyan holmikat, amelyek jelentős része a szemétben végzi. Ez azonban egy drága szemét, mert rajta van a szállítás költsége, meg azé a munkaerőé, aki az „ocsút a búzától” elkülöníti.
Az adományozó többnyire addig gondolkodik az adományként továbbadott fölösleges holmikról, míg azok elindulnak tőle. Többségük itt elengedi a csomagokat, és bele sem gondol, mennyi munka lesz még vele, mire célba ér. Karácsonykor még több időt kell az adományozásra fordítanunk, ha azt szeretnénk, hogy a gyerekeknek, családoknak igazi ünnep legyen.
Ezért ilyenkor három tételt kérünk:
A dobozokba kb. 3000 Ft értékben kérünk a gyerekeknek való holmikat, inkább több kicsit, mint egy nagyot, és mindenképp kérünk bele játékot, édességet is.
Néha hallani olyan megjegyzést is, hogy az Igazgyöngy nagyon ott van a facebookon, sok adományt kap, nem kell már nekik adni. Az, hogy mi az elég, nehezen kimondható történet. Az ünnepre rengeteg kérés fut be, jóval több, mint év közben, és felkeressük azokat is, akik nem kérnek, de tudjuk, hogy szűkösen élnek. Évről évre magasabb lett az általunk karácsonykor elért gyerekek és családok száma. Így azt tudom mondani, szólunk majd, ha már elég az adományokból.
De addig is, marad az elv: minél többet kapunk, annál több gyereknek, családnak tudunk örömöt szerezni. Azzal a méltósággal, ami minden embernek kijár. Olyanoknak, akiknek a karácsony is csak olyan nap lenne, mint az összes többi. Mert mi szeretnénk minden kicsi házba elvinni az ünnep üzenetét. Oda is, ahonnan nem hallatszik ki a kérés.
L. Ritók Nóra
A szerző az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Fotók: Igazgyöngy Alapítvány.
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Idén hatodik alkalommal adták át a díjat olyan újságíróknak, akik a szegénységben, kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel mutatják be.
Az idén 18 éves nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj május 1-én egy online díjátadó ünnepség keretében került kiosztásra. Idén is...
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
