Azt hiszem, nincs kiépült rendszere annak, hogy hogyan lehet elérni a leginkább rászorulókat. Talán a családsegítő az egyetlen, ami mentén becsatornázható lenne a karácsonyi adomány, de aki részt vett már ilyen akcióban, pontosan tudja, mennyire konfliktusos terület. 

A Patreonon Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz.

A leszakadó térségekben a karácsony járvány nélkül sem egyszerű időszak, de idén még nehezebb lett minden. Amivel most szerencsénk van, az az időjárás. Inkább október végi-november eleji az idő, és nem decemberi. Így a legtöbb településen a kiosztott szociális tűzifa még kitart. Legalább ez nem nyomasztja tovább a családokat.

A legszegényebb társadalmi csoportok karácsonya mindig szűkös. Egyedüli állami segítség a családi pótlék előre történő utalása. Ami nyilván segítség karácsonyra, de nagyon fog hiányozni januárban a megélhetéshez. A pénzügyi tudatosság híján élőknél elmegy az összes pénz az ünnepen, nincs spórolás januárra. Az pedig a legkeményebb hónap, a hideggel, a megfázásokkal, ami nem előre látható kiadás, ám szinte biztosan megtörténik minden családban. A január vége nagyon sok családban az eladósodásé, amiből aztán nem egyszerű kilábalni senkinek.

Az önkormányzati segítség változó. Van, ahol pénzt, máshol tartós élelmiszerekből álló csomagot adnak. A közösségi média elterjedésével párhuzamosan az önkormányzatok is egyre inkább átteszik a híradást a facebookra, ám ez nemcsak információátadást jelent. Ezt ugyanis nemcsak azok látják, akiket érint, hanem más településen élőkhöz is eljut. A rászorulók pedig nem értik, hogy az egyik önkormányzat hogy tud háztartásonként negyvenezer forintot adni, míg a másik semmit sem ad. Van, ahol hosszú listában sorolják fel, milyen tartós élelmiszerből hány kilogrammot ad az önkormányzat háztartásonként, mely szinte provokálja a többi települést, ahol ilyen mennyiségekre nem futja.

Ennek az egésznek rossz üzenete, olyan rivalizálás-íze van. A legtöbb helyen pedig nincsen szociális tartalma sem, mert nem differenciálnak: aki egyedül él ugyanannyit kap, mint aki tizedmagával, és a jobb társadalmi státuszú, aki nincs rászorulva, ugyanúgy megkapja az adományt, mint az, aki mélyszegénységben él. Persze világos, így egyszerűbb, nem kell magyarázkodni, védhető szempontokat keresni, és nincs más kommunikáció, csak a karácsony üzenete. Pedig egy leszakadó térségben nagyon kellene egy ilyen szempont is. Már csak a karácsony üzenete miatt is.

Így a legelesettebbek támogatása maradt a civilekre. Ami még érdekes tapasztalat volt ebben az időszakban, hogy az egyház sem volt jelen úgy, mint korábban. Akadtak helyek, ahol panaszkodtak, hogy éveken át kaptak egyházi adományt, de idén semmit. Nem volt Mikulásgyár, bár az így összegyűjtött adományok korábban sem értek el a szegregátumok világáig, legalábbis azokhoz a családokhoz sosem, akikkel mi kapcsolatban állunk. Most viszont nem volt központi adományátvétel, helyette áruházlánci gyűjtést szerveztek, és kaptunk tőlük tartós élelmiszert, aminek nagyon örültünk.

Azt hiszem, nincs kiépült rendszere annak, hogy hogyan lehet elérni a leginkább rászorulókat. Talán a családsegítő az egyetlen, ami mentén becsatornázható lenne a karácsonyi adomány, de aki részt vett már ilyen akcióban, pontosan tudja, mennyire konfliktusos terület, így senki sem fogja bevállalni.

Nálunk viszont érdekes volt viszont ez a járvánnyal nehezített karácsonyi adományosztás. Egyszerűen nem bírtunk volna több mint 2000 gyerekhez és a családjukhoz eljutni az önkormányzatok, és más intézmények segítsége nélkül. Mi pedig gyűjtöttük az adományokat: a gyerekeknek cipősdoboz, vagy ajándékzacskós karácsonyi meglepiket, és volt olyan család, ahova e mellé tartós élelmiszerekből álló családi csomag is került, és olyan is, ahová még brikettet is tudtunk adni.

A lebonyolításban mi adtuk meg a szempontokat. Első lépésként a velünk már kapcsolatban lévő családok kaphattak csomagot, ezután azok is, akik a megadott határidőig jelentkeztek, természetesen előzetesen ellenőriztük ezeket a kéréseket. A kiosztásban pedig maximális segítséget kaptunk mindenkitől.

Hogy nekünk ez miért működik így, nagy kérdés. Talán azért, mert mi bevállaljuk a döntést, hogy ki kaphat és ki nem? Merünk differenciálni? Vagy azért, mert mi képesek vagyunk megszerezni az adományt? Nem tudom. De az biztos, hogy a karácsonyi adományozásunk sikeres volt. Összefogással elértük a legrászorulóbb családokat huszonnégy településen, és további negyvenöt faluba tudtunk csomagot küldeni. Mindezt átláthatóan, visszacsatolva.

Annyira jó lenne ezt mindenhova kiterjeszteni, ilyenkor legalább. Akkor mindenhol lehetne karácsony.

L. Ritók Nóra

A szerző az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Fotók: Igazgyöngy Alapítvány.