Három budapesti hajléktalanellátó intézményt kérdeztünk arról, hogyan érintette őket a koronavírus, mit tanultak tavasszal, és mivel készültek a második hullámra.
Támogatási kampány
Ahogy világ nagy részén, Magyaroroszágon is meredek növekedést mutat a koronavírusos fertőzöttek száma ősszel. Jelenleg (október 7-én reggel) 23 ezer az aktív esetek száma, ebből a fertőzöttek több mint harmada és az elhunytak közel fele budapesti. Mindeközben a fővárosi hajléktalanokkal foglalkozó intézmények még mindig szigorú szabályokkal működnek. A hajléktalanellátásban ugyanis nagy a veszélyeztetett, az idős és a súlyos betegséggel rendelkező lakók és kliensek aránya, így ők kifejezetten veszélyeztetett csoportnak számítanak.
„Már készülünk a második hullámra” – mondta Buzás Endre, a „RÉS” Szociális és Kulturális Alapítvány Női Éjjeli Menedékhelyének munkatársa augusztus végén. „Ipari hipót és klinikai fertőtlenítőszereket veszünk, nagynyomású gőztisztítóval takarítunk. Mi minden óvintézkedést betartunk, de arra, hogy a lakók hova mennek be és kikkel vannak, egyáltalán nincs rálátásunk.”
A szállón nyáron 35, télen 50 nő alhat – az első hullám idején az ajánlott távolságot paravánok használatával, az ágyak távolabbra helyezésével tudták biztosítani. A járvány idején egy ügyeletes minden, gyakran használt felületet óránként fertőtlenített, valamint nagyon nagy hangsúlyt fektettek az egész intézmény folyamatos fertőtlenítő takarítására is. Sokkal szigorúbb volt az intézményi protokoll a lakók és munkatársak egészségének megőrzése érdekében. Belépés után még mindig kötelező a maszkviselés – akinek nincsen sajátja, annak belépéskor adnak.
„Napi 24 órában voltunk nyitva, lehetett ki-be mászkálni, de fix emberekkel voltunk, zártuk a rendszert, az új felvételre nagyon szigorú szabályok szerint került sor, és akit felvettünk, azt két hétre elkülönítve helyzetük el” – mesélte Buzás.
Kiemelte, hogy a teljes lezárás egy ilyen helyzetben nem működhet, hiszen a lakók között van pszichiátriai beteg, alkoholista és drogfüggő is, akiknek az intézményben való megtartása egyébként is rettenetesen nehéz.
Hogy mennyivel lehet jobban felkészülni a második hullámra? „El vagyunk látva maszkkal, fertőtlenítőszerrel. Az utóbbi beszerzése például nagy probléma volt az első hullámban. Ugyan volt még tartalékunk, mert nagy mennyiségeket szoktunk felhasználni, de például WC-papírból, Domestosból elment több mint féléves mennyiség három hónap alatt.”
Buzás hozzátette, hogy a Női Éjjeli Menedékhelyen nem is volt koronavírusos megbetegedés az első hullám idején, és megjegyezte, hogy szerencsére a hajléktalanokkal foglalkozó intézmények nagy részét szintén elkerülte a vírus. Ugyanezt erősítette meg a fővárosi önkormányzat felmérése: 8577 PCR tesztet csináltak idősotthonokban és hajléktalanszállókon, de a tesztelt ápolók, az ellátásban dolgozók és lakók mindössze 1,5 százalékának lett pozitív eredménye.
Az, hogy az első hullámban a vírus nem terjedt el jelentősen a hajléktalanok között vagy az intézményekben, nem jelenti azt, hogy a járványhelyzet vége óta kevésbé figyelnek az előírások betartására. A Magyar Vöröskereszt intézményeiben szintén minden ügyfél részére maszkot biztosítanak, a kézfertőtlenítést és a testhőmérést még mindig rendszeresen végzik.
„Gyakorlatilag folyamatos egyeztetések zajlottak a tavaszi járvány ideje alatt, és ez a készültség az utóbbi hónapokban sem szűnt meg.” – írta megkeresésünkre Bereczki Linda, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet szakmai vezetője. A szervezethez összesen 5 hajléktalan-ellátó és 2 gyermekvédelmi intézmény tartozik Budapesten. A Vöröskereszt szociális munkásai ráadásul nem csak az intézményekben, de az utcán élőkkel is tartják a kapcsolatot.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen több adományozó segítette a munkánkat az előző időszakban, és ez az összefogás és együttműködés meg tud maradni a következő időszakban is.”
Bereczki kiemelte, hogy a lakóknak és a szociális munkásoknak együtt kell működnie ilyen helyzetekben: „Következetesnek kell lennünk a szabályok betartását illetően, mert vigyáznunk kell egymásra. Nagy a felelőssége ilyenkor a szakembernek, hiszen segítenie kell az ügyfeleket megnyugtatni, érthetően informálni, a szükséges eszközöket biztosítani. Azt is megtanultuk, hogy tudunk egymásra számítani, ha baj van, és igyekezett mindenki átlépni a saját árnyékát, és a képességeihez mérten segíteni a munkánkat.”
Ide tartozik az, hogy az egyik szállón a lakók kommandót alakítottak, így ők is részt tudnak venni a fertőtlenítésben, és az is, hogy a szociális munkások segítenek a hajléktalan ügyfeleknek jövedelemforrást találni, amennyiben elveszítettek megélhetésüket, illetve hogy a térítési díj elmaradása miatt sem rakják őket utcára.
A második hullám új kérdéseket vet fel Bereczki Linda szerint: „A teljes lezárás egészségügyi oldalról érthető, szociális szemszögből viszont vannak kérdések. Egy-egy ilyen lezárás megváltoztatja az egyén-közösség viszonyát, hiszen ilyenkor fontosabbá válik a közösség érdeke. Nincsenek könnyű helyzetben az intézményvezetők, amikor dönteniük kell egy-egy ilyen helyzetben, de szerencsére kapnak támogatást a központi vezetéstől.”
„Mentálisan megviseli a lakókat a bezárás, a szociális munkásoknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a lakók lelki jóllétére. Nekünk pedig a kollégák mentálhigiénéjét kell erősítenünk.” – emelte ki Bereczki.
A Menhely Alapítvány intézményeiben az elsődleges cél az érintkezések minimalizásálása, mondta Aknai Zoltán, az alapítvány igazgatója. „Ennek érdekében az időskorú hajléktalan emberek számára teljes ellátást nyújtó szociális otthon lakóinak, az egy éjszakára szállást biztosító éjjeli menedékhely, valamint a nappali melegedő és csomagmegőrző szolgáltatásokat igénybevevőknek az érintkezését gyakorlatilag nullára kell csökkentenünk.”
Az éjjeli menedékhelyen, ahol minden szociális munkás, segítő és ápoló is megfelelő védőfelszerelésben dolgozik, kötelező a kézfertőtlenítés és a hőmérés is belépéskor. A nappali melegedők befogadását csökkentették, az ügyfélszolgálat típusú szolgáltatást lehetőség szerint úgy szervezik, hogy egyszerre csak egy segítő és egy ügyfél tartózkodjon a helyiségben. A csomagmegőrzőt egyszerre tíz ember veheti igénybe, a szociális otthonban látogatási tilalmat, illetve kijárási korlátozás vezettek be.
„Fokozottan figyelünk a higiéniai előírások betartására, a gyakori érintésnek kitett tárgyakat sűrűn fertőtlenítjük” – mondta Aknai, aki márciusban is nyilatkozott az Átlátszónak a Menhely Alapítvány intézményeinek helyzetéről: már ekkor rendszeresen fertőtlenítettek, igyekeztek állandó ügyfélkörrel dolgozni, de a krízisautóval például ugyanúgy kimentek, ha hívták őket.
A koronavírus fokozottan veszélyes a hajléktalanokra, munkaerőhiány az ellátásban
A fővárosi hajléktalanellátó intézmények szigorú megelőző intézkedéseket vezettek be, és több jótékonysági mozgalom is indult Budapesten. Ebben a szférában jelenleg senkinek sincs könnyű dolga: a munkaerőhiány a szociális ellátást sújtja, a munkanélküliség pedig az ellátásban élőket. Két civil szervezet, a Menhely Alapítvány és a Budapest Bike Maffia vezetőjével beszélgettünk.
„A védőeszközök, fertőtlenítőszerek iránti megnövekedett kereslet miatt sokat kellett kapkodni, mit, hogyan, honnan, és persze mennyiért lehet beszerezni úgy, hogy minél kevésbé legyenek kiszolgáltatva a járványnak mind a segítő munkatársak, a takarító személyzet, és persze a rászoruló emberek.” – mondta Aknai az első hullámról.
A korábbi nyilatkozókkal egyetértve Aknai is úgy gondolja, hogy most jobban fel tudott készülni az intézményrendszer a védekezésre: „Jelenleg a védőfelszerelésekből van megfelelő utánpótlás, a fertőtlenítőszerek is hozáférhetők. A protokollok nagyjából működtethetők.”
Ennek ellenére szerinte valószínűleg nem lesz könnyebb ez az időszak sem. „A magas kontaktszám kockázatát az első hullám alatt a szabad mozgás (hangsúlyozottan) önkéntes korlátozásával próbálták a szolgáltatók valahogy csökkenteni, de a közeledő hideg miatt ez már kevésbé lesz kivitelezhető. Tavasszal, a járvány első hullámának ideje egybeesett a szállásnyújtó helyek kihasználtságának „automatikus” csökkenésével. Most fordított a helyzet.”
„Ha a szállók kihasználtságának természetes ciklikusságát vesszük figyelembe, akkor mostantól egyre több szállást kereső embernek kell megjelennie az ellátórendszerben. A kérdés az, hogy a járványügyi intézkedések, a szociális távolságtartás követelményei mellett hogyan tudjuk biztosítani a rászorulók elhelyezését.”
Rutai Lili
Címlapkép: a szerző fotója
Idén hatodik alkalommal adták át a díjat olyan újságíróknak, akik a szegénységben, kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel mutatják be.
Az idén 18 éves nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj május 1-én egy online díjátadó ünnepség keretében került kiosztásra. Idén is...
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
