A Maradjotthon – Hogy bírod? projekt keretein belül az intézmény kutatói gyermekek és serdülők kijárási korlátozás alatti/miatti mentális állapotát vizsgálják egy kérdőív segítségével. Az eredmények segítségével a szakemberek a vírushelyzetben is a lehető leghatékonyabban tudnak segítséget nyújtani a fiataloknak és szüleiknek.
Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai kar (PPK) Pszichológia Intézete, a Fejlődés-, és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszék keretei között kezdődött a #Maradjotthon nevet viselő kutatási program, kevéssel a kijárási korlátozás előtt. A kutatás célja az, hogy felmérje a 11-18 éves magyar fiatalok pszichológiai állapotát a kijárási korlátozások idején.
A kérdőív névtelen, de a 18 év alatti válaszadóknak szülői beleegyezésre van szükségük a kitöltéséhez. A kutatás időszakos utánkövetést is tartalmaz, így a kutatók a válaszadókat a vírus alakulásától függően, pár hónappal az első kitöltés után is felkereshetik majd, hogy egy újabb ívet töltsenek ki. Az első alkalommal a válaszadás körülbelül 20 percet vesz igénybe, később 15 percet.
Bár a kitöltés névtelen, egy, a kérdések előtt opcionálisan megadható kódszám alapján a kutatók a továbbiakban is követhetik a kitöltőket, illetve nyereményt sorsolnak majd ki köztük.
A kérdőív két részből áll: az elsőben a fiatalokat kérdezik, a másodikban pedig egy gondviselőjüket. Az egyetem kutatói arra kérik a kitöltőket, hogy ha lehetőségük van rá, mindkét részről válaszoljanak: a fiatalok és a szülők is.
„A 11-18 éves fiatalokat és szüleiket megszólító kutatásban multidiszciplináris csapat dolgozik, gyermek, ifjúság és felnőtt pszichiáter szakorvosok, pszichológusok, doktori hallgatók és végzős pszichológus hallgatók, valamint grafikusművész részvételével, aki illusztrálja a projekt hetente változó, mentális egészség megőrzését segítő üzeneteit.” – olvasható a kutatásról szóló hírben az egyetem honlapján.
A kutatás segítségével például itthon már áprilisban látszott, hogy a diákok csak a napjuk negyedét töltik iskolai tevékenységgel, emellett jelentős időt töltenek testvéreikkel, szüleikkel és egyedül is, de a barátokkal töltött idő lényegesen rövidebb lett. Ugyanekkor derült ki az is, hogy a szülők jelentősen jobban értékelték a gyerekek életminőségét, mint maguk a fiatalok.
„További érdekes eredmény, hogy a kiskamaszok és nagykamaszok az életminőség hasonló területein érzékelnek nehézséget, ilyen az iskolai követelmények teljesíthetősége, az egyedül töltött idő minősége és a lelki egészségük. Mindez rávilágít arra, hogy hol kell gyermekeinknek a leginkább segítenünk.” – írták a kutatás első eredményeiről.
A kutatáshoz tartozó grafika
A projektbe észak- és nyugat-európai, valamint indonéz egyetemek is bekapcsolódtak, akik az ELTE PPK kutatói által kidolgozott módszerekkel nemzetközi szinten is mérik a fiatalok jóllétét.
A kérdőívet itthon már több százan töltötték ki, az egyetemen azonban még mindig keresnek olyan, 11-18 éves fiatalokat és szülőket, akik véleményükkel segítik a kutatást – a kijárási korlátozások feloldása után is.
A kutatás során megkapott minden adatot az egyetemen bizalmasan kezelnek, a kérdőíveket biztonságos számítógépeken tárolják.
A kérdőívet az ELTE PPK honlapján lehet kitölteni.
Rutai Lili
Képek forrása: a #maradjotthon Facebook-oldala.
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!