Egy érdi idősotthon tíz gondozója önként vállalta, hogy váltásban 24 órában ápolják az intézmény lakóit – így csökkentve a koronavírus-fertőzés esélyét. Az első turnus két hetet vállalt, de a megpróbáltatások miatt – kérésükre – pár nappal korábban leváltották őket. A munkájuk egyre nehezebbé vált a Topoly utcai idősotthonban, ahol egy hétre kizárólag a zuhanyfülke maradt a kizárólagos intim szférájuk. Eközben a gondozott idősek élete mind gyötrelmesebbé vált a nyolcadik hete tartó szobakarantén miatt.
Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az érdi önkormányzat által fenntartott szociális intézmény tíz önkéntese abból indult ki – döntésük meghozatala előtt még március közepén -, hogy a beköltözéssel csökkenthetik a koronavírus behurcolásának esélyét. (A március 17-én beköltöző érdiekkel szinte egy időben a Somogy megyei Szentbalázs idősotthonának hat munkatársa szintén úgy döntött, hogy beköltöznek az intézménybe. Az ő történetükről a Népszava közölt riportot.)
A Topoly utcai otthon tíz dolgozója két turnusban heti váltásban napi 24 órában gondoskodott volna a külvilágtól szinte teljes elvágott idősekről. A beköltözés az önkormányzat által fenntartott idősotthon szobakaranténjába kényszerült öregek nyugtatását szolgálta, hogy lássák, a gondozók éjjel-nappal velük tartanak a bajban, a bezártságban – derültki a dolgozók beszámolóiból. Az intézményben március 8-án vezették be a látogatási tilalmat, a szobakarantént pedig a hónap végén rendelték el.
„Egyetértettem azzal, hogy így a legkisebb a kockázata, hogy elkapják a fertőzést [az idősek]. Az erősen motivált, hogy szeretem a munkám, akkor még három hétről volt szó, inkább aktív részese akarok lenni a dolognak, minthogy itthon unatkozzam három hetet” – nyilatkozta korábban az Átlátszó írásban feltett kérdésére az egyik gondozó.
A 66 férőhelyes intézményben – ahol tizennégyen demenciával élnek – tizennégy gondozó dolgozik. Egyikük 65 év feletti, ketten kisgyermeket nevelnek, egy negyedik alkalmazott pedig félállásban dolgozik – ők ezért nem csatlakozhattak a beköltözőkhöz.
Az első csapat két hétre költözött be, de két nappal a tervezett váltás előtt jelezték, hogy szeretnének kijönni: ez március 29-én megtörtént.
“A bentiek jelezték, hogy nagyon elfáradtak mind fizikailag, mind pszichésen és mentálisan” – írták az intézményből az Átlátszónak. Ezután elhatározták, hogy ötnapos turnusban váltják egymást. A gondozókat orr-szájmaszkkal, egyszer használatos gumikesztyűkkel, védőköpennyel és védősapkával szerelték fel.
„Munkaképesek maradtunk, bár testi-lelki fáradság miatt kértük, hogy ne kéthetes váltás legyen, mert a lelkiismeretes munka elvégzése érdekében a heti váltás lenne a megfelelő. Próbálunk addig munkaképesek lenni, amíg kell! Kitartunk a végsőkig!” – írta egy másik gondozó.
Az önkéntesek benntartózkodása alatt és után a pszichológus állandó készenlétben állt, szükség szerint tartotta a kapcsolatot a gondozókkal.
„Sok pozitív visszajelzést kaptunk a kinti kollégáktól és az idősellátás vezetőjétől. A pszichológussal is beszéltem, kétszer is, de mondtam neki, annyi a változás, hogy műszak után nem megyünk haza. De minden a régi, a hely, a gondozottak, a kollégák. Kaptunk gyümölcsöt és a Mekiből kaját, mindenki lélekben velünk volt” – írta egy harmadik, feltehetően az testi-lelki megpróbáltatásokat az átlagosnál jobban elviselő önkéntes.
A két turnusban egymást váltó alkalmazottak komoly lelki megterhelésnek tették ki magukat. A beköltözött ápolók beszámolóiból kiderült: az óhatatlanul megnövekedett feladatmennyiség mellett az önmagukkal szemben támasztott szakmai elvárásoknak ezekben a helyzetekben is meg akartak felelni. Ám ez könnyen traumák forrása lehet.
A jelentős lelki nyomás alatt elkövetett hibák sokkal nagyobb jelentőségűekké válnak, mintha egy normál hétköznap során történnének. “A rendkívüli körülmények között az egyébként jól dolgozó alkalmazott rövid időn belül komoly önértékelési válságban találja magát” – nyilatkozta az Átlátszónak Gecse-Simon Orsolya, az érdi Szociális Gondozó Központ intézményvezető-helyettese, traumaszakértő.
A beköltözött gondozók intim szférája szinte teljesen megszűnt.
“A zuhanyfülke az elmenekülés egyetlen alternatívája” – nyilatkozta az érdi szakember. A dolgozók beszámolóiból az is kitűnt, hogy a megváltozott munkarend miatt egyidő után számukra kezdtek összefolyni a napok. “Ez pedig elvezet az elveszettség érzéséhez” – mondta Gecse-Simon.
A túlterheltség, az önértékelési válsághelyzet és az elveszettség érzésének traumája mellett a dolgozóknak a munkahelyi határok elmosódásával is számolniuk kellett.
A szobakaranténba zárt idősek egyedül a gondozókkal tudnak személyes kapcsolatot teremteni. A 24 órás jelenlét egyik következménye, hogy a gondozottak egyre gyakrabban és intenzívebben fordulnak kéréseikkel az ápolókhoz.
Az egyre nyomasztóbb elzártság, a hozzátartozók hiánya megviseli az idős gondozottakat.
„Az időseink nehezen értik meg ezt a helyzetet, hiányzik nekik a megszokott kis életük, sokan nehezen viselik, hogy nem úgy kapják meg a nyugdíjat, mint eddig, nem mehetnek ki kapun kívül. Hiányzik a hozzátartozó, ezt mondogatják, ránk vetítik a hiányt, sokszor szóváltás van emiatt” – közölte az egyik gondozó.
Egy másik önkéntes szerint tájékoztatták az időseket, akik nézik a tévét, elfogadták, hogy ez a helyzet. “Az idő múlásával azért, úgy gondolom, lehet probléma a bezártsággal és a bizonytalansággal, hogy mikor lesz vége” – vélekedett egy gondozó.
Április végén annyival vált könnyebbé a gondozók helyzete, hogy a heti turnusok helyett a 24 órát kell egyhuzamban ledolgozniuk és eltölteniük az otthonban, ezt pedig 48 óra pihenés követi. Úgy értesültünk azonban, hogy gondozatt idősek egyre nagyobb gyötrelmek között élik meg a nyolcadik hete tartó szobakarantént.
Világszerte az idősotthonok lakói a legveszélyeztetettebbek.
Az ilyen intézményekben a megjelenő koronavírus megállíthatatlanul terjed és egymás után szedi az áldozatait. Május 11-i adatok szerint Magyarországon a vírus áldozatainak valamivel több mint egynegyede volt idősotthon lakója. Eddig 32 idősotthonban igazoltak koronavírus-fertőzést, 12 budapesti és 20 vidéki intézményben. Összesen 773 idősotthon lakónál és 128 dolgozónál mutatták ki a koronavírust, 100 idős gondozott hunyt el és 118-an már meggyógyultak.
A Topoly utcai otthonból nem jelentettek fertőzést.
Érd Érdliget városnegyedében 2, 3 és 4 ágyas szobákban gondozzák az időseket. A 2020. március végén napvilágot látott statisztika szerint Magyarországon a januári bruttó átlagkereset 375 200 forint volt. A gondozók ágazati besorolás szerinti átlagjövedelme bruttó 241 843 aforint, amihez havonta bruttó 24 000 forint ágy melletti pótlék jár.
Mezőszilas: két ápolt elhunyt, tucatnál többen kerültek karanténba az idősotthonból
Két idős gondozott hunyt el a napokban a koronavírus járvány következtében a Fejér megyei Mezőszilason működő idősek otthonából – tudta meg az Átlátszó. A két férfi egyikét kórházi kezelésről szállították vissza az otthonba, majd információink szerint ismét kórházba, amikor pozitív lett a koronavírus tesztje és állapota is rosszabbra fordult.
Kis Zoltán
Kérdéseinkre a válaszokat és az adatokat az érdi Szociális Gondozó Központ intézményvezető-helyettese, Gecse-Simon Orsolya közvetítésével kaptuk meg a gondozóktól és az intézmény más alkalmazottaitól. A jelentős lelki megterhelés miatt a gondozók egyelőre nem kívántak közvetlenül kapcsolatba lépni a sajtóval, ahogy nevük közléséhez sem járultak hozzá.
Fotó: Erdőbénye, 2020. május 4. Egy lakó sétál a folyosón a Magyarországi Református Egyház Béthel Szeretetotthonában, Erdőbényén 2020. május 4-én. Folyamatosan ellenőrzik a bentlakásos szociális intézményeket, idősotthonokat az országos tisztifőorvos által elrendeltek alapján a vidéki településeken is. MTI/Vajda János
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Idén hatodik alkalommal adták át a díjat olyan újságíróknak, akik a szegénységben, kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel mutatják be.
Az idén 18 éves nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj május 1-én egy online díjátadó ünnepség keretében került kiosztásra. Idén is...
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
