Közel 5300 gyerek véleményét összegző jelentés született az ENSZ számára arról, milyen ma Magyarországon gyereknek lenni. A gyerekek 2018 novembere és 2019 márciusa között online kérdőívben mondhatták el véleményüket az őket érintő legfontosabb 7 témában. Fókuszcsoportos beszélgetés is készült 50 olyan hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő gyerekkel, akik másként nem tudtak volna részt venni a felmérésben. A „Te hogy látod?” néven futó kampány elsőként vonta be a gyerekeket abba a folyamatba, amellyel az ENSZ ötévente felméri, hogy milyen a gyerekek helyzete Magyarországon.
A 20 civil szervezet – köztük a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány – által indított „Te hogy látod” kampányról korábban Botos Vikivel, az alapítvány gyermekjogi követével beszélgettünk.
Az online kérdőív hét témában – oktatás, részvétel, biztonság, esélyegyenlőség, család, egészség, jövő – kérdezte a gyerekek véleményét. Az eredményekből kiderül, hogy a gyerekek számára a legfontosabb kérdés az oktatás. Szerintük Magyarország elsősorban azzal tudja jobbá tenni a gyerekek helyzetét, ha jó minőségű oktatást és álláslehetőségeket biztosít számukra.
Ennek fényében különösen elszomorító, hogy csak a válaszadók egyharmada találta hasznosnak a tananyagot, míg kétharmaduk úgy vélte, sok minden haszontalan, amit az iskolában tanulnak. Csupán a gyerekek tizede mondta azt, hogy náluk csaknem mindig öröm tanulni, a gimnazisták pedig még ennél is kevesebben válaszolták ezt. Ennek a korosztálynak 66%-a szerint a tanuláshoz vezető út „kimerítő és keserves”.
„A magyar oktatási rendszer borzalmas. 50%-a a tananyagnak teljesen felesleges, nem hagynak minket elmélyedni abban, amivel tényleg foglalkozni szeretnénk” – válaszolta egyikük a tananyagra vonatkozó kérdésre.
A felmérés igazolta, hogy a tanuláshoz való kedvet meghatározza az iskolai környezet. Ehhez képest a gyerekek kevesebb mint fele vélte úgy, hogy az iskolájuk olyan vidám hely, ahol sok barátot szerezhetnek. A gyerekek ötöde jellemezte iskoláját azzal, hogy nagyon sok a zaklatás, a bántalmazás, és a kiközösítés.
Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
A gyerekek a második legfontosabb dolognak tartják, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. Míg a családban általában figyelnek a véleményükre, az országos vagy helyi ügyekben csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy számít a véleménye. Az iskolák többségében pedig hiába működik diákönkormányzat, a gyerekek fele úgy érzi, nem számít a véleményük. A felmérés alátámasztotta, hogy a gyerekek részvétele, meghallgatása összefügg a biztonságérzetükkel és azzal is, hogy mennyire érzik úgy, hogy elfogadják őket.
„A véleménymegosztás nem biztonságos ma Magyarországon. Aki kimegy tüntetni, annak tudomásul kell venni, hogy érheti atrocitás emiatt. Én ezt vállalom, megyek tüntetni és kiállok a jogaimért” – fogalmazott az egyik válaszadó.
A harmadik kiemelkedő kérdés a gyerekek számára az elfogadás és az egyenlő bánásmód. A kitöltők fele szerint jobban meg kell küzdenie az álmaiért, mint a társainak. Ez összefügg a kérdőív összes területével, ami lényegében megmutatja, hogy a gyerekjogok tiszteletének hiánya miként rombolja a gyerekek esélyeit, önbizalmát és kibontakozását.
Szembetűnő, hogy az érzelmi biztonság, az emberi tényezők sokkal hangsúlyosabbak számukra, mint a fizikai biztonság. Szerintük például az iskolát az tenné főként biztonságosabbá, ha senkivel nem bánnának rosszabbul, csak mert különbözik a többiektől, és több olyan felnőtt dolgozna ott, akihez bizalommal fordulhatnának. Az egyenlő esélyeknél is az elfogadást, odafigyelést hangsúlyozzák az anyagi lehetőségekkel szemben.
Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
A gyerekek fele érezte már úgy, hogy nem fogadja el a többi gyerek, míg a tanárokkal a gyerekek 27%-ának volt ilyen tapasztalata. Az iskolán kívül ilyen bánásmóddal a gyerekek 16%-a találkozott, míg a családban a gyerekek 15%-a. A lányok minden esetben nagyobb arányban érezték már úgy, hogy nem fogadják el őket. 44 kitöltő nonbináris neműként határozta meg magát, esetükben minden téren kétszer vagy háromszor nagyobb volt azoknak az aránya, akik úgy érezték, hogy nem fogadják el őket.
A gyerekek fontos szerepet tulajdonítanak a környezetvédelmi intézkedéseknek is. A klímaváltozással szembeni fellépés a harmadik legfontosabb kérésük az állam felé, és egyúttal ez a gyerekek második legfőbb aggodalma a jövőt illetően.
Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
Az eredmények felhívják a figyelmet arra a felelősségre, hogy milyen információkkal segítjük a gyerekeket. A gyerekek többsége, 10-ből 8 gyerek hallott a kötelességekről, de a jogaikról csak feleannyian, mindössze 4-en. A gyerekek jelentős részével nem beszélnek arról, mit tegyen, ha bántják őket (iskolában 60%, otthon 40%-ukkal nem esik szó erről), ahogy tabu a drog (40%) és a szexualitás (50–60%) is. A szöveges válaszokban erőteljesen visszaköszönnek a politikai narratívák is, valamint a médiát tematizáló beszédtémák és kifejezések.
„Szerintem menjenek máshova. Én értem, hogy háború van náluk, és én is elmennék ebben a helyzetben. Csak azt nem értem, hogy miért akarja az a Soros György, hogy idejöjjenek” – írta egyikük a menekültekről.
Nagyban meghatározza egy gyerek helyzetét és véleményét, hogy ki ő és milyen háttérből jön. A fiúk inkább érzik úgy, hogy figyelembe veszik a véleményüket – különösen a közélet terén –, a lányokkal többet beszélnek a szexualitásról, drogokról és alkoholról. A szakiskolások, szakközépiskolások között gyakoribb az iskolai bántalmazás, nehezebben tudnak tájékozódni, kevésbé férnek hozzá a szabadidős tevékenységekhez. A diáktüntetésekről, a menekültekről pozitívabban gondolkodnak a fővárosi gyerekek, mint a falusiak, míg a falvak élőknek a biztonságérzetük és a közügyekbe való beleszólásuk magasabb.
Forrás: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
„Ha valóban a gyerekeket tartjuk szem előtt, akkor túl kell lépnünk azon, hogy mi mit tettünk értük, vagy mit gondolunk róluk. Nem beszélhetünk komolyan a gyerekek helyzetéről úgy, hogy a véleményüket meg sem kérdezzük.” – mondta Németh Barbara, a program vezetője.
Magyarországnak ötévente jelentést kell készítenie az ENSZ-nek a gyerekek helyzetéről. A jelentés arról szól, hogy mit tett a kormány a Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásáért, amit 1990-ben foglalt jogszabályba. A civil szervezetek egy alternatív jelentésben erősítik meg vagy árnyalják a képet.
Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága augusztus végén megkapta a gyerekek véleményét összegző jelentést, októberben pedig személyesen is meghallgatja annak képviselőjét. A gyerekek tapasztalatai befolyásolni tudják az állam számára 2020 elején elkészülő javaslatokat.
Vitrai Barbara
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Idén hatodik alkalommal adták át a díjat olyan újságíróknak, akik a szegénységben, kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel mutatják be.
Az idén 18 éves nemzetközi SozialMarie társadalmi innovációs díj május 1-én egy online díjátadó ünnepség keretében került kiosztásra. Idén is...
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
