A 2010 óta működő Utcajogász Egyesület önkéntesei a szabadidejükben segítenek hajléktalan és lakhatási gondokkal küszködő embereknek. Jogi tanácsokat adnak, beadványokat írnak, peres képviseletet vállalnak ingyen, mert hisznek abban, hogy a szegényeket is megilletik az emberi jogok és a törvény előtti egyenlőség. Minden pénteken kitelepülnek a Blaha Lujza térre, de email-ben és telefonon is elérhetik őket a segítségre szorulók. Az egyesület egyik önkéntes jogászával, Mekler Kingával beszélgettünk a tevékenységükről és a hajléktalanokat büntető törvényről.
Támogasd a munkánkat pólóvásárlással!
Pontosan mivel foglalkoztok az Utcajogász Egyesületnél? Mióta csináljátok ezt és miért?
Az Utcajogász Egyesület a hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek jogainak és érdekeinek érvényesítéséért dolgozik. Célunk, hogy elérjük, hogy ebben a csoportban is érvényesülhessenek az emberi jogok, különösen a szociális jogok, és biztosított legyen mindenki társadalmi-politikai részvétele, valamint törvényileg és gyakorlatban is mindenki számára garantált legyen a méltó lakhatáshoz való hozzáférés.
2010 óta működik az egyesület. Lassan 9 éve minden pénteken két jogász ingyenes jogi tanácsot ad hajléktalan és szegény embereknek a Blaha Lujza téren.
Tavaly a csoportunk tagjai 52 pénteken voltak kint a Blahán, minden pénteken két-két órát, így 104 munkaórában nyújtottunk ingyenes küszöb nélküli ügyfélfogadást a rászorulóknak. Összesen 361 ügyet vettünk fel, amelyek 80%-ban tudunk valamiféle érdemi segítséget nyújtani ügyfeleinknek: vagy beadványírásban, vagy személyes ügyintézésben, esetleg képviseletben elsősorban lakhatási kérdésekben. Összesen tizenegy esetben nyújtottunk ingyenes peres képviseletet. Ez körülbelül 578 munkaórát jelent.
Különleges projektjeink:
▪ szabálysértési eljárás alá vont hajléktalan emberek képviselete
▪ bíróság előtt képviseltük a Város Mindenkié Csoport lakhatási aktivistáit
▪ az Utcajogász jogklinika tantárgy keretein belül oktatunk az ELTE jogtudományi karán,
▪ gyerekotthonban élő gyerekeket hétköznapi jogi ismeretekre tanítunk,
▪ más civil szervezetekkel közösen egy igazságosabb szabálysértési rendszerért dolgozunk.
▪ kunyhólakók érdekvédelme
A közvetlen segítségnyújtáson túl az Utcajogász a hajléktalan és lakásszegénységben élők számára a mindennapi életüket érintő legfontosabb jogszabályokból kiadványokat, jogi kisokosokat készít a jogszabályok tartalmának összefoglalásával, nyelvezetük egyszerűsítésével, valamint a lényeg kiemelésével, amelyek az önálló és jog- és érdekérvényesítéshez adnak eszközt az érintettek számára.
Kaptok fizetést a munkátokért, vagy ingyen dolgoztok a szabadidőtökben?
Önkéntesen dolgozunk, jelenleg tizenkilenc önkéntesünk van, emellett további négy önkéntes aktivista segíti az Utcajogász munkáját. Főleg teljes állás vagy egyetem mellett végzi mindenki a feladatát a szabadidejében. 2019-re felmerült az igény, hogy legyen a működéssel kapcsolatos teendők elvégzésére részmunkaidőben dolgozó koordinátorunk, ezért kialakítottunk két ügyvezetői, projektmenedzser pozíciót.
Te mióta vagy az Utcajogász önkéntese, és mit dolgozol egyébként?
Szeptemberben lesz 5 éve, hogy csatlakoztam az Utcajogászhoz, és az Eversheds Sutherland Ügyvédi Iroda munkatársa vagyok.
Hol érhetik el az Utcajogászt a segítségre szorulók?
Péntekenként 15:00-17:00 óra között Budapesten, a Blaha Lujza téren van az ügyfélfogadás. Az esetek nagy részében az utcajogászok nem kizárólag helyben, a téren adnak tanácsot, hanem az egyes ügyekben végig részt vállalva működnek közre hatósági eljárásokban, hivatali ügyintézésekben, szabálysértési ügyekben, és nagyszámú kilakoltatással kapcsolatos eljárásban. Az ügyek vitelében fontos szempont, hogy – amennyire az esetek jellege azt lehetővé teszi – a jogászok a hajléktalan és lakásszegénységben élő ügyfelekkel együttműködve, közösen dolgozzanak, így fejlesztve az érintett emberek állampolgári- és jogtudatosságát.
Fordulhatnak még hozzánk az ügyfelek e-mailben az [email protected] címen, vagy sürgős kilakoltatási ügyben telefonon. Illetve ügyeletet tartunk fenn az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” szabálysértési ügyek kapcsán: ingyenes, éjjel-nappal hívható jogsegély-vonalat működtetünk az eljárás alá vont hajléktalan emberek számára. Az Utcajogász Egyesület mindent megtesz azért, hogy a hajléktalan emberek ugyanolyan jogi segítséget kapjanak, mint azok, akik ezt meg tudják fizetni.
Mik a leggyakoribb ügyek, amelyekkel hozzátok fordulnak?
Elsősorban lakhatással, kilakoltatással, végrehajtással kapcsolatos kérdésekben fordulnak hozzánk az ügyfeleink. Ezen kívül lakcímmel, különböző segélyek igénylésével, illetve a jogosultságok fenntartásának igazolásával kapcsolatban. Igyekszünk segíteni szabálysértési eljárásokkal kapcsolatban, szegénység miatti gyermekkiemeléssel, ellátó intézményekkel kapcsolatos ügyekben.
Mit gondolsz a hajléktalanságot büntető jogszabályról, és az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint ez nem alkotmányellenes?
A tényállás valójában egy élethelyzetet, az utcán való élést minősíti büntetendőnek, amely önmagában súlyos krízishelyzetet jelent az érintetteknek, akik valódi alternatíva helyett kénytelenek a közterületen élni, – nincs legitim indoka annak, hogy a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet kriminális magatartássá nyilvánítson a törvényhozó, – az Alaptörvény II. cikkében szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen önmagában azért társadalomra veszélyesnek minősíteni és büntetni azokat, akik lakhatásukat valamely okból elvesztették, és ezért a közterületen élnek, de ezzel mások jogait nem sértik, kárt nem okoznak, más jogellenes cselekményt nem követnek el, – sérti az egyén emberi méltóságából folyó cselekvési szabadságát, ha az állam a büntetés eszközeivel kényszerít a szociális szolgáltatások igénybe vételére. Mindezek alapján álláspontunk szerint a Szabs. tv. 178/B. § az Alaptörvény II. cikkébe ütközik, ezért alaptörvény-ellenes.
Azt gondoljuk, hogy a szabályozás célja valójában az, hogy a közterületi hajléktalanság láthatóságát megszüntesse és a hajléktalan embereket az elzárás kilátásba helyezésével szállókra kényszerítse. Sem a szociális szolgáltatók, sem a hatóságok, sem pedig a büntetés-végrehajtás szervezete nincs azonban felkészülve a jogszabály betartására, méltatlan és visszaélésre alkalmas a jelenlegi helyzet.
Nem lehet büntetőpolitikai eszközökkel kezelni a szociális problémákat.
A módosítás várható hatása, hogy előbb-utóbb a közterületen élők a városokból kiszorulnak, és olyan helyekre húzódnak el, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem férnek hozzá közszolgáltatásokhoz.
Az intézményi és hatósági diszkrimináció mellett a hajléktalan emberek gyakran politikai és társadalmi megbélyegzésnek is ki vannak téve. Az biztató, hogy a különösen a köztéren élő hajléktalan embereket stigmatizáló kormányzati kommunikáció és intézkedések ellenére egy 2013-as közvélemény kutatás alapján a lakosság nagy része szerint segíteni és nem büntetni kell a hajléktalan embereket, de a politikusi és a médiában is gyakran felbukkanó szegényeket hibáztató vagy kirekesztő beszéd még így is érezteti hatását. A szélesebb közvélemény ennek köszönhetően gyakran felszínes, sztereotípiákon alapuló ismereteket tud csak szerezni a hajléktalanságról és a lakhatási problémákról.
A lakhatási nehézségek kapcsán a sajtó, a közvélemény és a főbb pártok ingerküszöbét egyaránt szinte csak a devizahitelesek problémája vagy csak az utcai hajléktalanság látható része éri el, és velük azonosítják az egyébként jóval szélesebb rétegeket érintő és összetettebb lakhatási válságot.
A “közterületen életvitelszerű tartózkodás” szabálysértési eljárásában alkalmazott intézkedések szerintünk különösen méltatlan és megalázó módon bánnak a hajléktalan emberekkel, hiszen az eljárás alá vont személyek nem vehetnek részt személyesen a tárgyaláson, hanem bilincsben általában egy közeli szobában monitoron keresztül követhetik az eljárást. Az Utcajogász képviseletet ellátó ügyvédei elkötelezettek abban is, hogy ez ellen a megkülönböztetés és méltatlan és értelmetlen bánásmód ellen tiltakozzanak.
Szerinted mi lenne a jó megoldás a hajléktalanságra? Nyilván az, ha mindenkinek lenne hol laknia, de büntetés helyett mit kéne tennie az államnak azokkal, akiknek nincs?
Magyarországon egyre nagyobb tömeget alkotnak a gazdaságilag – társadalmilag leszakadó rétegek, nő a szegénység, a lakosság kb. egy negyede súlyosan nélkülöző. A szociális ellátások jelentős részéért több mint 3000 települési önkormányzat felel, ami erősíti a szegénységben élő emberek kiszolgáltatottságát a helyi hatalmi viszonyoknak, valamint az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek és önkényes döntéseinek.
A szociális juttatások leépítésének következtében a szegénység kiterjedtebb és mélyebb, mint a rendszerváltás óta bármikor.
A rossz jövedelmi viszonyok, a lakhatási támogatási rendszerek szinte teljes hiánya, a tartós munkanélküliség és az alacsonyan fizetett közmunka negatívan hatnak az emberek lakhatási helyzetére is. Ráadásul rendkívül kicsi a megfizethető bérlakások aránya. Az elmúlt huszonöt évben nem volt és jelenleg sincs koherens, központi lakáspolitika, és hiányzik a lakhatásért felelős állami intézményrendszer.
Az egyedüli következetesen kirajzolódó irány az országos politikában, hogy a költségvetés lakhatásra szánt kiadásainak a nagyobb része ingatlantulajdonlást ösztönző és a jobbmódúak lakhatását segítő lakhatási támogatásokra megy, míg a valóban rászorulóknak egyre kevesebb támogatás jut.
Kérdezett: Erdélyi Katalin
Címlapkép: Az Utcajogász standja a Blaha Lujza téren (forrás: Utcajogász/Facebook)
Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!