Gyakran nézem a szervezőket, az örömöt, egy-egy sikeres adománygyűjtés kommunikációját a közösségi médiában. Jó látni, ahogy továbbadják a jó érzéseket, élményeket, ezzel pozitívan építik egymást. Mert adni jó, segítő közösségeket szervezni pedig plusz öröm.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

A szervezett, közösségeket érintő adománygyűjtés nagy segítséget jelent a karitatív munkát végző civil szervezeteknek. Ebben a szervező tulajdonképpen teljes projektként kezeli a történetet, egyeztet a szükségletekről, meghirdeti és a hirdetést menedzseli a közösségi oldalakon, megszervezi az adománygyűjtést, és az adomány civil szervezethez való eljuttatását is. Nem kis munka ez, de nagyot lendít a kríziskezelésen, hiszen ilyenkor, általában nagy tételben kaphatunk olyan adományokat, amelyekből az adott időszakban hiányunk van. Ráadásul tervezhetően, hiszen valamennyi biztosan összejön a célzott adományokból.

A közösségi adománygyűjtés gyakran egy cégen belül történik, ilyenkor egy adott kört érint a program, és általában maga a cég biztosítja a szállítási költséget is. Ezeknek a gyűjtéseknek mindig van közösségfejlesztő funkciója is, hiszen egy cél érdekében köteleződnek el az ott dolgozók. Sőt, van, ahol először a civil szervezetről és a hozzá kapcsolható karitatív területről döntenek szavazással, utána keresik meg a szervezetet és határozzák meg az adománygyűjtés körét. A cégeknél lesznek olyan személyek, akik a szervezést végzik, gyűjtéstől a szállításig, ebben személyesen is képviseltetik magukat. Készülnek fotók, melyeket aztán visszacsatolásként szétküldenek a céges informatikai rendszeren belül. Az átláthatóság, a célba érkezés jelzése nagyon fontos ezen a területen is.

Az Igazgyöngy Alapítvány körül több ilyen segítő személy, csoport van jelen. Hosszú a sor, ezért most csak néhány típusról írok.

Minden tavasszal és ősszel adománygyűjtő pikniket szerveznek lelkes támogatóink a XII. kerületi Hollósy Simon utcai játszótéren, ahol célirányosan gyűjtenek gyerekruhákat, cipőket, babaápolási holmikat, tisztítószereket, épp azt, amire szükségünk van. Kész közösségi eseménnyé szervezik ezt, találkozó, beszélgetések, néha koncert, süti is van, közben a gyerekek játszanak. Az adományozók összeadják a teherautó szállítási költségét is. Mi pedig csak ámulunk, mikor másnap kipakoljuk a holmikat, melyek ilyenkor teljesen megtöltik a raktárunkat, hogy sokáig segíthessünk a rászorulókon.

Vannak olyan, külföldön élő magyarokat összefogó csoportok, ahol évente visszatérő program az adománygyűjtés. Kint élő családok, akik figyelik a hazai eseményeket, olyan kapcsolódásokat keresnek, ahol segítő szándékukat be tudják csatornázni, például a gyerekszegénység problémakörének megoldásában. Ezen a téren is stabil kapcsolat kialakult ki közöttünk, évről évre ugyanaz a szállító, a ruhák és más holmik pedig hibátlanul, rendszerezve érkeznek hozzánk Svájcból, magyar családoktól. Hasonlóan elkötelezett ember szervezi évente többször az adománygyűjtést Ausztriából is.

Nemrég írtam a mosás nehézségeiről, arról, hogy a lakhatási szegénységben csak a keverőtárcsás mosógép és a centrifuga jöhet szóba, hiszen nincsen bevezetve a víz a házakba. Ezután jelentkezett valaki, és nekifogott egy erre irányuló kampánynak a saját kapcsolatrendszerében, ami természetesen nem volt azonos a mienkkel. A kampány során rekordszámú használt gép jött össze, amit egy darabig raktározva, megtisztogatva, javítva le is szállítottak hozzánk, részben egy olyan felajánló jóvoltából, aki épp egy szállítással kívánt hozzájárulni az ügyhöz. Az adomány másik fele pedig csomagküldő szolgálattal érkezett. Nálunk már korábban feliratkoztak olyan családok, akik ilyen jellegű adományokra vártak, a lista pedig elég hosszú volt. Ezzel az akcióval mindenkinek adhattunk gépet, igaz, azóta már újratermelődött a kérelmezők sora is. A szervezők viszont tovább folytatják a gyűjtést, mert ráéreztek az adományozás nagyszerűségére, és már tervezik a következő projektet.

Folytathatnám még a sort dunántúli pedagógusokkal, akik egy kulturális programokat szervező klub működtetéséhez kapcsolták a segítségnyújtást, és folyamatos, célzott adománygyűjtéssel segítenek minket.

Ezekben a kampányokban az a közös, hogy ezek nem egyéni akciók, hanem egyéni kezdeményezésű közösségi programok. Mindig kell valaki, aki felvállalja a szervezést, az ügy menedzselését, de mivel ez sosem egyszeri dolog, egyre rutinosabban megy minden. Mert közben kialakul körülöttük egy támogató közeg, egy kisközösség, ahol mindenki más szaktudást, ötletet tesz bele, és közben mindenkiben erősödik a szolidaritás érzése. Mindenki egyformán boldog lesz attól, hogy részt vehet egy ilyen projektben, és hozzátehet valamit egy közös ügyhöz. Olyan dolgokat vállalnak, melyeket egyedül valószínűleg nem tennének meg, mert nem is tudnák hogyan, vagy hová szállítsák az adományokat – túl sok idő egyénileg bejárni ezeket az utakat. Ám együtt más tartalommal töltik meg az akciót.

Fotó: Igazgyöngy Alapítvány

Együtt közösségivé válik az adományozás. Gyakran nézem ezeket a szervezőket, az örömöt, egy-egy sikeres adománygyűjtés kommunikációját a közösségi médiában. Jó látni, ahogy továbbadják a jó érzéseket, élményeket, ezzel pozitívan építik egymást. Mert segíteni, adni jó. Segítő közösségeket szervezni pedig plusz öröm. Minket pedig, civil szervezeteket újabb ás újabb kapcsolatrendszerbe emelnek be, folyamatosan erősítve a társadalmi beépülésünket.

Újjáépülő közösségeket látok ezen a területen. Őszinte, emberi kapcsolatok jönnek létre az adományozás mentén, hála azoknak, akik bevállalják a szervezéseket. Lám, egy kis lépés is elég a jóhoz. Van egy kezdeményező, aki partnereket keres és menedzseli az ügyet. Aztán egyre többen csatlakoznak hozzá. Ugye, nem is olyan elveszett a világ?