A karácsony egy olyan időszak, ami a segítségnyújtást sokkal erősebb fókuszba állítja, mint az év többi napján. Ilyenkor sokszorosára nő az adományozási kedv, aki megteheti, az próbál valahogy valakinek segíteni, akár egyénileg, akár valamilyen akcióhoz kapcsolódva. Szóval, van egy erős „kampány íze” ennek, amit a segítő civil szervezetek szeretnének széthúzni kicsit, kiterjeszteni az év többi napjára is, több-kevesebb sikerrel. De mindannyian örülünk, hogy ilyenkor sok felajánlás fut be hozzánk, mert ez azt jelenti, hogy sok családnak tudunk majd segíteni. Mert azt szeretnénk, hogy a karácsony minden családban ünnep legyen.
[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]
Sok házban jártam már, ahol nyoma sem volt a karácsonynak. Nem volt sem fenyőfa, sem terített asztal. És ajándék sem a gyerekeknek. Hallottam gyerek szájából, hogy „mi nem szoktunk karácsonyozni”, és kérdeztem olyat is, aki nem is értette, mit akarok megtudni. Amikor az iskolában az ünnepkörről rajzolunk, erősen érezni a társadalmi különbségeket ezen a téren is. Akik jobb társadalmi státuszúak, ott ezerféle dísz kerül a megrajzolt fára, ott nem gond, mit rajzoljon a csomagba, mire vágyik. Ők tudnak beszélni a karácsonyi asztalról is, a terítésről, a sokféle ételről.
A szegénységben élő gyerek nem rendelkezik nagy motívumkészlettel erről a témáról, neki segíteni kell, mert nem ismeri a csúcsdísz fogalmát, és csak a szaloncukrot rajzolja fel a fára, néha még abban is segítséget igényel. Az ajándékok, a vágyak köre is szűkre szabott, és nincs emlékkép sem a terített asztalról.
Szóval, a motívumkészlet is sokat elárul… ha az ember nem kérdez semmit, akkor is. És mindannyian azt érezzük, nem jól van így. Tennünk kell valamit, hogy legalább karácsonykor ne legyenek ekkorák a különbségek.
Mi a jó ajándék karácsonykor? Sokan gondolkodnak ilyenkor is használt ruhában, cipőben, bútorban… Úgy gondolják, ha mostanra időzítenek, az biztosan ünneppé teszi a karácsonyt. Ám az, hogy ezekből az ember ajándékot készítsen, túl nagy munka, logisztika lenne. Ráadásul az ünnep más kellékeinek hiánya miatt nem biztos, hogy olyan örömöt ad, mint gondolnánk.
Mert van egy alap, amire a karácsony épül. A meleg, az étel, és ezen felül a gyerekek öröme. Persze, örülnének a használt ruhának is, de üres asztal mellett azért nem annyira emeli az ünnep fényét. Jó, ha kerül egy régi ruhásszekrény, de a hideg szobában nem tudja ünneppé tenni a karácsonyt.
Karácsony előtt három dologra koncentrál az alapítványunk: cipősdobozos ajándékra a gyerekeknek, 2-3 ezer Ft értkékben, korának és nemének megfelelő meglepetéssel, játékkal, édességgel, könyvvel, piperével, egy tartós élelmiszerekből álló csomagra (liszt, cukor, rizs, olaj, konzervek, tészta), amibe azért próbálunk egy kis szaloncukrot, vagy egy doboz teát is szerezni, összesen kb. 5 ezer Ft értékben, és brikettre, amiből egy 10 kg-os 650-750 Ft körül van, ez (a hőmérséklettől függően) kb. egy napra elég. Logisztikailag ez a legjobban kezelhető ilyenkor, lefóliázva könnyen célba tudjuk juttatni.
Ezzel a hármas csomaggal próbálunk minél több családot elérni, karácsony előtt. Nagy munka a kiszállítás is, a családok felkeresése, a visszacsatolások, az egyéni felajánlók kéréseinek teljesítése, az ország más részeiből érkező segítségkérések koordinálása. Az Igazgyöngy „mikulásgyára” már beindult. Gyűlnek az adományok a raktárainkban, és lassan elindul a csomagkészítés is, önkéntesekkel, hogy a 17-vel kezdődő héten elindulhasson a kiszállítás.
Tavaly 1200 családot értünk el. Azokat, akik igazán rászorulók. Akik között nagyon sok olyan gyermek, család van, akit más nem ér el. Csak a civilek hálózata.
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
