Az Igazgyöngy Alapítvány évek óta visz egy ösztöndíjprogramot. A program civil támogatók segítségével fut, ebben a tanévben 65 gyerek kapta, 11 településen. A program sikeres, önmagában is, ám az alapítvány komplex esélyteremtő stratégiájába ágyazva a legsikeresebb, mikor több irányú hatás is segíti a gyerekek tanulását, és mérsékli a pozitív hatások helyi amortizációját.

[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]

Hogy miben különbözik az államilag elérhető támogatásoktól? Nos, leginkább abban, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek kapják (vagy olyanok, akiknek az életében a hátrányos helyzet jogszabályi újradefiniálása után sem változott semmi) és nem bizonyos tanulmányi eredmény fölött lehet elérni, hanem a legjobbak között kell lenni a településen. Ha ez hármas, akkor az is kaphatja. És még abban is különleges, hogy a hónap utolsó hetében kapják, amikor a családi költségvetésből már nem nagyon futja semmire. Ekkor keresi fel a mentor a szülőket, és a begyűjtött információk alapján megbeszélik a hónapot. Ebben a tanulmányi eredmény, a magatartás, a szülők közösségben való működése is fontos szempont.

A program együttműködést feltételez az iskola, a gyermekjólét (és minden más olyan intézmény, ami kapcsolatban van a családdal,) a család és a koordináló civil szervezet között. Folyamatosan finomítgatjuk, hogy a legjobban hasson. Sok helyen már a pedagógusok is építenek az ösztöndíjprogram pozitív hatására, megerősítik, használják a nevelésben. A közösségben is igyekszünk kihangosítani, fotós tablón ott láthatók az épp aktuális ösztöndíjasok a kultúrházban, és sok „extra” dolog is jár nekik, pl. kirándulás, táborozás, stb., persze, csak ha jól teljesítenek.

Tulajdonképpen nem is a gyerek, hanem a család ösztöndíja. Többnyire az alapszükségletekre fordítják. Ám az üzenete erős: nemcsak a gyerekben, hanem a család minden tagjában azt erősíti, hogy a tanulás javít az élethelyzeten. Beépítettünk egy un. „ösztöndíj-előszobát” is. Ez az ösztöndíj felét jelenti, és azoknál a gyerekeknél alkalmazzuk, akik érzékelhetően jobban igyekeznek, már javul is az eredményük, de még nem tudnak bejutni a programba. Őket bíztatjuk ezzel, sokukat sikeresen.

A cikksorozat korábbi részei

Adományozzunk lakástextileket, hogy élhetőbbé tegyük a mélyszegénységben élők otthonát

Élelmiszeradományokkal a gyermekszegénység ellen

Adományozzunk iskolaszereket oda, ahol ez szeptemberben hiányozni fog!

Háztartási gépek, mint adomány, avagy hogyan lesz igazi segítség az adományból?

Hogyan adományozzunk? III. – Bútoradományok

Hogyan segítsünk a gyerekeken? – II. rész

A gyerekek segítése – I. rész

Hogyan segítsek? – Hogyan adományozzunk III.

Hogyan adományozzunk II. – A ruhaadományok célbajuttatása

Hogyan adományozzunk? I. – Használt ruhák

Tanuljunk adományozni

Verseny is ez, hiszen félévente értékeljük újra, és akit „leelőztek”, annak a helyét átveszi a jobban teljesítő. Szép kerek a történet így, nem kell hozzá más, csak a támogató, a mentor, a tehetséges gyerek, akit segítség nélkül bedarál a nyomorúság, és egy partneri együttműködés. A program sikerét bizonyítja az, hogy ahol elkezdtük, abban a faluban az ösztöndíjasok átlaga az alig hármasról 4,2-re emelkedett.

Vannak már középiskolásaink is. És van egy kiemelt ösztöndíjunk is, ahol a támogatók a szakmaszerzésig vállalták, hogy támogatottjaik mellett maradnak.

Eleinte sok volt a konfliktus, amíg a szabályokat mindenki meg nem értette. Leginkább az „én gyerekem is rászoruló” érv mentén értelmezve a dolgokat. Aztán konfliktus volt abból is, ha valaki kiesett. Főleg, ha nem a tanulmányi eredmény miatt, hanem a szülők közösségi működése miatt, pl. bűnözésnél, vagy olyan konfliktusnál, ami rendőrségi beavatkozást igényelt. És persze külön feladat nekünk az is, hogy a programból való kiesés esetén a szülők ne mindig másban keressék a hibát, hanem reálisan nézzenek szembe a gyerekük teljesítményével, viselkedésével.

Mert az Igazgyöngy-ösztöndíjas gyerek példa kell, hogy legyen a közösségben. És itt bizony van egy nagy rés. Mert sok szülőnél pl. nem probléma egy durva verekedés a gyerekek között, mert az ő életükben gyakori az agresszióval elrendezett konfliktus, és nem értik, miért akkora probléma nekünk, hogy ezért kitesszük a programból a gyereket. De újra és újra elmagyarázzuk, következetesen ragaszkodva az alapelvekhez, a közösség segítségét is kérve, hogy értsék. Mert a közös célunk az integráció. Tanulásban, kommunikációban, egymáshoz való viszonyulásban, no meg a jogkövető magatartás terén is.

Ez is egy elem a fejlesztő segítségnyújtásban. Családra és egyénre szabott, és a problémára, amiben élnek. Ezért működik. No meg azért, mert sok támogató érti: segítség kell, fejlesztés, támogatás. A gyerekekre irányulva, ám a családra építve.

L. Ritók Nóra

A szerző az Igazgyöngy Alapítvány alapítója. Fotók: Igazgyöngy Alapítvány

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]