A szegénységben élőknek fontos adomány ez is. Mi ide soroljuk a használt takarókat, ágyneműket, törülközőket, szőnyeget, függönyöket, falvédőket, konyhai törölgető ruhákat, abroszokat is. Nézzük sorban, mi ezek közül a jó, és mi a kevésbé jó adomány.
[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]
A takaró, főleg a téli időszakban életmentő dolog. A párna, paplan mindig jól jön a családokban. Sokszor kerül még elő hagyatékokból dunyha, de ezek a régi, felvetett ágyak tartozékai voltak, a mai ágyneműtartókba már nem férnek be, a paplan, pléd már minden társadalmi réteg számára jobban, könnyebben használható takaró. A párnával együtt ezekkel sok családnál tehetjük elviselhetőbbé az éjszakákat, ha van elég belőlük. Mert a hely szűkös, kevés ágyon sokan alszanak, néha én sem értem, hogy fér el két-három gyerek egy ágyban, egy párnán, egy paplan alatt. Nyilván mindig van, aki kilóg, lelóg, akinek nem jut takaró. A házak pedig télen nagyon hamar kihűlnek, be kell takarózni rendesen.
Az ágynemű is nagyon fontos. Sajnos, a mélyszegénységben sokszor látni, hogy egyáltalán nem használnak ágyneműt, ezekben a családokban gyakran, főleg télen, nem is vetkőznek le éjszakára, nincs hálóruha sem. Az elkoszlott párnák, takarók pedig az élősködők melegágyai lesznek, ezért képtelenség kiirtani a fejtetűt a gyerekekből, mert az ágyakban ott vannak, elbújnak a párnákban, takarókban, és mindig visszafertőződik mindenki. Ha van ágynemű, sőt, még váltó is, akkor jobb a helyzet, a rendszeres huzatmosás ha lassan is, de hat, még, ha vasalás nincs is a történetben.
Külön gond az óvodai ágynemű, ezeket mindig nagyon várjuk az alapítványnál. Mert a beóvodázáshoz kell, kispárna, gyerektakaró, huzattal… és ezt muszáj beszerezni a családoknak. Ha valakinél ez felszabadul, és még használható, az nagy segítség lehet másoknak. Ezeket sokszor egyenesen az óvodáknak adjuk, váltó ágyneművel együtt, mert sok helyen nem viszik haza a gyerekek, hanem az óvoda kimossa, és így lesz mindig tiszta a gyerekeknek a délutáni alváshoz.
Ágyneműket kapunk magánszemélyektől, hagyatékokból is, de volt, hogy egy szálloda ajánlotta fel nekünk a kiselejtezett huzatokat. Nagyon sokáig tudtunk segíteni vele, sok családnak.
Nagyon jó, ha kaphatunk törülközőket is. Emlékszem, mikor először vittük kirándulni egy szegregátumból a gyereket, mennyire lehangoló volt látni, hogy milyen törülközőik vannak. Már akinek volt. Mert sokan nem is hoztak magukkal. Azóta mindig viszünk a táborozásokra többet is, tartalékba, és a települési ruhaosztásokba is teszünk ezekből.
A szőnyegek főleg a téli időszakban nélkülözhetetlenek. A szobák padozata többnyire beton, erre tesznek „gumit” ha van (így nevezik sokan a linóleumot). A beton szinte mindenhol töredezett, nagy strapának van kitéve, és ha lesz benne egy kis lyuk, hamar növekszik. A kályhák körül főleg. Linóleum azonban nem nagyon kerül a szobákba, drága, és ezt adományba se nagyon kapunk, így a szőnyegek pótolják a helyüket. Leginkább a szoba közepére teszik, körben vannak az ágyak, és ha marad egy kis tér, a gyerekek ott játszhatnak rajta. Ha elkopik, nem igazán dobja ki senki, ha kerül rá egy másik használt szőnyeg, jobban szigetel.
A függönyök színt, otthonosságot visznek a szobákba. Bár többnyire karnis nélkül kerülnek fel, mégis bírják egy darabig. Öröm látni, mikor egy-egy osztás után látjuk a változást… A vastag sötételők a rossz nyílászáróknál tesznek jó szolgálatot, de használják télen az ajtóknál is, hogy a hideget kint tartsa.
A konyhai textíliák közül a törölgetőruhák jól hasznosulnak. Az abroszok kevésbé, a szűkös helyeken nem férnek el asztalok, a konyhában az előkészítés, a mosogatás is az asztalon zajlik, hiszen nincs mosogató, pult, efféle. Ott meg nem sok értelme van az abrosznak, ennél jobb szolgálatot tesz a viaszosvászon, ami letörölhető. De többnyire ez sincs, csak a sima asztallap.
Más? Díszpárnák? Horgolt díszek? Makramék? Subaszőnyegek? Hímzések? Kis szűrrátétes díszterítők, dohányzóasztalra való futók? Sokan adnának ezt is, főleg hagyatékból, de ezek nehezen értelmezhetők ebben a közegben. Nem a „retro”-hatásra, hanem a szükségletek kielégítésére, az élhetőbb közegre kell törekednünk.
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
