Idén először készült olyan átfogó vizsgálat az elmúlt egy év gyermekjogi eseményeiről, amely – a Gyermekjogi Egyezmény tükrében – arra keresi a választ, hogy milyen volt 2016-ban gyereknek lenni Magyarországon. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jelentése a 2016-ban elfogadott jogszabályokat, módosításokat, a publikált szakmai anyagokat, statisztikai és információs forrásokat, valamint az ebben a témában megjelent tudósításokat, médiamegjelenéseket dolgozza fel. A jelentést az alapítvány szakmai csapata állította össze, a tervezetet 9 különböző szervezet szakembere véleményezte. A készítők célja, hogy ezzel a jelentéssel olyan információforrást hozzanak létre, amely növeli a gyermekjogi érzékenységet, és segíti mindazoknak a szakembereknek a munkáját, akik gyermekjogokkal, vagy éppen a gyermekvédelemben dolgoznak.
[sharedcontent slug=”cikk-kozepi-hirdetes”]
A szakemberek szerint azért tekinthető hiánypótlónak ez az éves jelentés, mert az állam részéről kötelezően 5 évente benyújtandó beszámoló – és az ezzel párhuzamosan elkészített civil vagy árnyékjelentés – minden alkalommal légüres térbe kerül, nagyon esetleges, hogy miről számol be. Ráadásul semmilyen utánkövetés nem készül a jelentés beadása, majd az ENSZ gyermekjogi bizottságának válasza, ajánlása után.
A Hintalovon gyermekjogi jelentése három területet emelt ki a gyermekjogok érvényesülése szempontjából: az oktatást, a gyermekszegénységet és a gyermekbántalmazást.
A gyermekszegénység kérdése
A jelentés kiemeli, hogy a gyermekszegénység több területen is hangsúlyosan jelen volt 2016-ban: a gyermekéhezés, a gyerek joga a szociális biztonságra (a jövedelmi szegénység problémája), de megjelent a szegénység és depriváció oktatási rendszerhez köthető dimenziója is.
„A magyar iskolarendszer ugyanis a 2016-ban napvilágot látott kutatási eredmények szerint növeli a társadalmi különbségeket, és a szegénységben élő mintegy 150–200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz.” – áll a jelentésben.
2016-ban a „szegénységszámról”, a szegénységgel veszélyeztetett gyerekek arányáról kialakult vita a korábbi éveknél erősebb volt. Miközben a kutatások alátámasztják, hogy a relatív jövedelmi szegénységben élő gyerekek aránya mérséklődik 2015 óta, a hivatalos kommunikációban megjelenő, a hátrányos helyzetű gyerekek számának megfeleződéséről szóló adatokat túlzónak tartja a szakma. A felmérések eredményei közötti különbség ugyanis abból adódik, hogy változtak a statisztikai kategóriák és a besorolás, ami erősen torzítja az adatokat. Így a szegénységben élő gyerekek egy része egyszerűen eltűnik a rendszerből.
Különösen aggasztó, hogy bár a gyermekszegénység témája már a 2013-ban készült, a korábbi öt évet vizsgáló civil (alternatív) gyermekjogi jelentésben is kiemelt területként szerepelt, a különböző kormányzati programok ellenére (pl. ingyenes közétkeztetés)
a szegénységben élő gyerekek arányát nem sikerült számottevően csökkenteni.
Hasonlóképpen váltak láthatatlanná gyerekek a gyermekvédelmi rendszer számára is az elmúlt évben: a KSH adatai szerint a veszélyeztetettként nyilvántartott gyerekek száma 50 ezer fővel csökkent. Elemzések szerint ennek „oka nem a helyzet javulása, hanem az, hogy a gyermekvédelmi rendszer korábbi átalakítása miatt elsősorban a kistelepüléseken élő gyerekek veszélyeztetett helyzete észrevétlen marad.” – áll a jelentésben.
Gyermekbántalmazás az intézményekben és otthon
A gyermekbántalmazás területén 2016-ban az intézményekben (gyermekotthonokban, óvodákban, iskolákban) elkövetett erőszakesetek, illetve a szakemberek és szülők felelősségének kérdése merült fel leggyakrabban. Ezek az ügyek egytől-egyig hatalmas médiavisszhangot váltottak ki, amelyek a döntéshozókra is hatással voltak, és konkrét jogszabályváltozást is hoztak. Általánosságban elmondható, hogy nagyjából minden hónapra jutott egy olyan új jogszabály vagy jogszabály-változtatás, ami gyermekjogi kérdést érintett.
A családon belül történt esetek közül kiemelkedik egy súlyos alultápláltság miatt életét vesztett gyerek ügye, ami „gyöngyösi gyermekbántalmazási ügyként” vonult be a köztudatba.
Az esetről ombudsmani jelentés készült, amelynek ajánlásait követve 2016 decemberében az Országgyűlés módosította a gyermekvédelmi törvényt.
Bár a tervezet a gyerek mindenek felett álló érdekére hivatkozott, a szakmai szervezetek és szakértők mégis tiltakoztak ellene, mivel – megítélésük szerint – a javaslat valójában nem alkalmas a tragédiák megelőzésére.
Gyurkó Szilvia, gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány alapítója a törvénymódosítás elfogadása előtt 4 pontban foglalta össze a tervezet hiányosságait. A szakember szerint az, hogy a szülőt együttműködésre kötelezik a védőnővel, házi gyerekorvossal, bölcsődével, és a közoktatási intézményekkel, és ennek hiányában súlyos szankciókat is alkalmazhatnak – végső esetben a gyermek kiemelését a családból -, az igazán problémás esetekben nem hoz valódi megoldást. Egyrészt azért, mert hiába szeretne a szülő együttműködni, ha a gyermekorvosi hálózat hiányosságai miatt nincs kivel: nő a háziorvosok átlagéletkora, csökken a praxisok száma, a szülőknek gyakran távoli településekre kell hordania a gyerekét, ahol nem mindig jutnak minőségi ellátáshoz. Másrészt a védőnő nem szabadon választható, aki területileg illetékes, azzal kötelező együttműködni. Ráadásul – egy idézett kutatás szerint – a védőnői rendszer gyakorlati működése rengeteg nehézséggel terhelt, a hatályos jogszabályok alapján egy védőnő akár háromszáz gyereket is elláthat. És akkor még nem beszéltünk a védőnők anyagi megbecsülésének hiányáról.
A szakember szerint az együttműködés kölcsönösséget és következetességet feltételez – ez a harmadik ok, amiért a törvény nem képes megelőzni az agárdi és gyöngyösi gyermekbántalmazási ügyekhez hasonló tragédiákat.
Miközben a szülőt kötelezik az együttműködésre, a másik oldalon álló „hatóság” csak igen ritkán kell, hogy szembesüljön felelősségre vonással, ha szakmailag hibás döntést hozott.
A Gyöngyösön éhen halt gyerek esetében például az ombudsmani jelentés kimondja, hogy a gyerekorvos szakmai hibát követett el, amikor „a már alultápláltnak tekinthető gyermeket hosszú időn át nem látta, a gyermek súlyfejlődését csupán a szülők bemondása alapján rögzítette”, illetve hogy a gyerek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzést csak késve tette meg. A törvény mégsem tartalmaz szankciókat a gyermekorvos vagy a védőnő hibás döntéseire vonatkozóan. „Ha ezt a törvénymódosítást megszavazzák, akkor a szülő viselkedéséért intézményesen a gyereket bünteti a rendszer (például családból való kiemeléssel)” – írja Gyurkó. A negyedik és egyben legnagyobb probléma a jogszabályváltozással az, hogy a bevezetett szankciókkal a segítő szakember hirtelen hatósággá válik. „Hogy tud hitelesen és sikeresen működni egy segítő szakember, ha egyik kezével ad, támogatást nyújt, miközben a másikkal fenyeget, szankcionál?” – teszi fel a kérdést a szakember.
A családon belül elkövetett gyermekbántalmazások mellett a Gyermekjogi jelentés 2016 az intézményi (gyermekotthonokban) előforduló esetekkel is hangsúlyosan foglalkozik. Az elmúlt évben a kaposvári, makói, kalocsai, bicskei és több budapesti intézmény kapcsán derültek ki gyermekbántalmazást is magában foglaló visszaélések, valamint erőszakesetek, amelyek az erős médiafigyelem miatt uralták a közbeszédet.
A testi fenyítés és a gyerekekkel szembeni megalázó bánásmód 2005 óta tilalmazott Magyarországon. A gyermeki jogok ezen területét két eset tematizálta hosszabb ideig 2016-ban: nyáron egy dömsödi általános iskolában a felnőttek lehúzták a gyerekek bugyiját, hogy ellenőrizhessék, ki piszkított a WC mellé; ősszel pedig egy olyan óvodai gyakorlatot ítélt el az ombudsman (AJBH) a jelentésében, amely során egy óvónő büntetésként rendszeresen összekötözte a „rosszalkodó” gyerekek kezét. A beszámoló idézi az ombudsmani jelentés főbb részleteit:
„ A biztos szerint a megalázó, rossz bánásmód nem lehet válasz soha semmilyen szituációban – az óvónő visszás lépését kiváltó helyzet kialakulása eleve megelőzhető lett volna akkor, ha az óvoda még időben kezdeményezte, javasolta volna a gyerek szakértői vizsgálatát. Így korábban lehetőség nyílt volna arra, hogy a magatartási problémás gyerek megfelelő pedagógiai támogatást és segítséget kapjon.”
A fogyatékossággal élő gyermek jogai
A Gyermekjogi Bizottság és a Fogyatékossággal élő személyekről szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását vizsgáló bizottság is lépéseket sürgetett a fogyatékossággal élő gyerekek intézményi elhelyezésének megelőzése, illetve a családon és közösségen alapuló gondozásának biztosítása érdekében. Ezen a téren a jelentés szerint nem történt előrelépés az utóbbi évben, annak ellenére sem, hogy már 2014. január 1-jétől megindult az intézményi kitagolás, melynek keretében a 12 éven aluli gyerekeket befogadószülőknél kell elhelyezni – de ez nem érintette a speciális intézményeket. 2016-ban pedig elkezdődött az intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú kormányzati stratégia kidolgozása, ezzel párhuzamosan újabb EU-finanszírozású pályázatot írtak ki, amit a szakma részéről rengeteg kritika ért. A tervezet ugyanis lehetővé tette volna az intézmények lakóinak fogyatékosság alapján történő diszkriminációját, vagyis a fogyatékosság mértéke szerinti szelekciót. (Erről bővebben itt írtunk.)
A jelentés kiemeli, hogy a fogyatékossággal élő gyerekekkel szemben továbbra is gyakori a bántalmazás vagy a megalázó bánásmód.
Az egyik nagy port kavart eset – egy intézményben párnákkal bélelt, zárt szekrényben „pihentettek” egy gyereket – pozitív hozadéka volt, hogy az alapvető jogok biztosa hivatalának jelentése nyomán a szaktárca 2016-ban kidolgozta a jogszabály-módosítást, mely előírja, hogy a speciális szükségletű gyerekeket gondozó intézmények szakdolgozói meghatározott időn belül kötelesek elvégezni egy felkészítő tanfolyamot.
Külön fejezetben foglalkozik a jelentés a családjukon kívül nevelkedő, intézményi ellátásban, vagy nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek helyzetével. 2016-ban mintegy 24 ezer gyerek és fiatal élt gyermekvédelmi szakellátásban: körülbelül kétharmaduk nevelőszülőknél, a többiek pedig nevelőotthonokban. A családból való kiemelések mögött esetlegesen meghúzódó nemzetiségi, etnikai diszkriminációra és az elsődlegesen anyagi okból való kiemelések gyermekjogellenes gyakorlatára hívta fel a figyelmet 2016-ban a TASZ kampánya és petíciója. A kampány során az EMMI számára átadott, számos neves szakember és szervezet által támogatott szakmai javaslatcsomagra nem érkezett kormányzati reakció.
Menedékkérő gyermekek speciális védelme
Végezetül, amint a beszámoló bevezetőjében írják, a „gyermekjogi értékelés nem lehet teljes anélkül, hogy a gyerekek egy különleges csoportjával ne foglalkoznánk itt a bevezetőben is. Azokkal az úton lévő gyerekekkel, akik 2016-ban már jelentősen kisebb számban, de megjelentek a magyar határokon, akiket a sokszor több ezer kilométeres vándorlásuk során megannyi fájdalom, félelem, trauma ért, és akiket Magyarország elsősorban „migránsnak” tekint, és nem gyereknek.”
A határzár a 18 éven aluli elkövetők statisztikájára is hatással volt: az ENYÜBS adatai szerint a „határzár tiltott átlépése” a 18 éven aluliak által a negyedik leggyakrabban elkövetett bűncselekmény volt. Bár a fóti gyermekotthonban elhelyezett kísérő nélküli kiskorúak száma 2016-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest megfeleződött, a 30 napnál hosszabb ideje a gyermekotthonban lévők aránya folyamatosan emelkedett.
A jelentés készítésekor még csak a pletyka szintjén lehetett hallani arról, hogy a menedékkérő gyermekeket kivonnák a Gyermekvédelmi törvény hatálya alól. Ez 2017 tavaszára valósággá vált: a törvényjavaslat szerint minden menedékkérő automatikusan őrizetbe kerülne a tranzitzónákban.
A tervezet ellen hét civil szervezet – köztük a Helsinki Bizottság – közös nyilatkozatban tiltakozott:
„Az intézkedés különösen súlyosan érintheti a sérülékeny menedékkérőket, például a pszichés betegeket vagy a kiskorúakat. Minél fiatalabb egy gyerek, annál súlyosabb kóros lelki jelenség alakulhat ki benne a bezártság hatására. A korábban bántalmazást, kínzást, háborút és más katasztrófát túlélő emberek ismételten traumatizálódhatnak, ami beilleszkedési, alkalmazkodási problémákhoz vezethet a későbbiekben” – áll a közleményben.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Támogasd a munkánkat 10 ezer forint adománnyal, mi pedig megajándékozunk egy pólóval. Katt a részletekért.
Üvegvisszaváltással
Támogasd a munkánkat palackvisszaváltással, kattints az üvegvisszaváltós oldalra, mentsd el a kódunkat, és használd azt a Repontoknál!
Bankkártyával az AdjukÖssze.hu oldalon
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Idén március 20-ig lehetett pályázni a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjra. A jelentkezés lezárultával a zsűri egyik tagjával, Jancsó Judittal arról beszélgettünk,...
Az Esély Labor Egyesület idén hatodik alkalommal osztja ki a Szegénységről Méltósággal Sajtódíjat. Ennek kapcsán beszélgettünk a szervezet elnökével, Csordás-Takács...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!