Uniós országok újságíróival lehetőségem volt Leszvoszra utazni és meglátogatni az ottani menekülttáborokat. Ez a sziget jelenleg a mediterrán menekülthullám fókuszpontja. Év eleje óta mintegy 50 ezren érkeztek a török partok felől egy körülbelül tíz kilométer széles csatornán keresztül.

A menekültek éjszaka érkeznek, és rengeteg pénzt fizetnek az otthon eladott javaik árából a török embercsempészeknek vacak gumicsónakokért, melyekbe Leszvosz tengerészeti parancsnoka szerint a maximális tíz fő helyett akár negyvenet is belepakolnak. A csónakok jelentős része még a görög partok előtt elsüllyed, és a 24 órás ügyeletben lévő görög parti őrség menti ki a vízből a halálra vált, remegő embereket, köztük igen nagy számban gyerekeket és nőket. Munkájukat dicséri, hogy idén még egyetlen ember sem veszett oda.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Akik mégis átjutnak, azoknak 70 kilométeres utat kell még megtennie a tűző napon egy hegyen át a sziget fővárosába, ahol a rendőrségen jelentkezhetnek. Gyerekekkel ez akár három napig is eltarthat. A sziget görög lakossága annak ellenére szervezi meg ezen menekültek szállítását, hogy ez – egy évekkel ezelőtti törvény értelmében – az illegális migráció pártolásának számít. Januárban körülbelül 800 ember érkezett. Májusra ez a szám 8000-re emelkedett, júniusra 16000-re. A helyi hatóságok exponenciális növekedésre számítanak. A menekültek ellátása annak ellenére lehetetlenül el fizikailag, hogy a helyben nyaraló turisták egy része, illetve keresztény szervezetek önkéntesei is besegítettek. A helyzet teljesen tarthatatlan, ám a nemzetközi sajtó érdeklődése gyér, nem úgy mint az olaszországi helyzet esetében.

A menekülttáborokban elszállásoltak túlnyomó többsége szír, brutális háborús konfiktus elől menekül. (Ez az Al-Jazeera dokumentumfilm mindennél jobban összefoglalja, min mennek keresztül ezek az emberek, mielőtt útnak indulnak.) Az átlag életkor 20 körül van, azaz többségében tinédzserek és fiatal felnőttek, de rengeteg a kicsi gyerek, a nő, és sok-sok bébi is van köztük. Terhes nőkkel is találkoztunk. A szíreken kívül irakiak és afgánok vannak a táborban. Sokan közülük beszélnek angolul. Gyakorlatilag mindenki háborús övezetből menekült el. Gazdasági migránsok nincsenek köztük, és a menekülttáborokban már maga a fogalom is értelmetlennek tűnik. A térség tele van összeomlott államokkal, ahol az alapvető életesélyek nincsenek biztosítva.

Egyáltalán nem kizárt, hogy a menekültáradatnak csak a kezdetén van Európa. Törökországban ma már körülbelül kétmillió szír menekült van, Libanonban másfél, a társadalom harmada-negyede menekült.

Leszvosz görög lakossága segíti a migránsokat, egyáltalán nincs idegenellenes hangulat. Incidensekről sem számolt be senki. Az athéni kormány lehetőségei is korlátozottak, az ország éppen államcsődben van és politikai krizísben. A szigetlakók – ugyanúgy, mint más görögök – csupán napi 60 eurót vehetnek ki a bankokból. A turistaszezon gyakorlatilag halott.

A menekültek azon része, aki már nem fért be a táborokba, szabadon kószál a szigeten. Sátrakban laknak a tengerparton, vagy a menekülttábor környékén. Komplett családok százai várakoznak fák árnyékában a koszban, az ötben fokos napsütésben. Mosakodni a szigetlakok kertjében tudnak a csapoknál. Mivel a ruhák a hőségben hamar megszáradnak, a körülményekhez képest tiszták a menekültek, bár a szemét miatt a szag így is nehezen elviselhető. A táborok előnye, hogy ott van orvosi ellátás, akik nem férnek be, azok be akarnak oda jutni. Jönnek mennek a faluban, mindenki normálisan kezeli őket, és ők maguk is méltóságteljesen viselkednek. Sokan közülük a kikötőben alszanak, és reménykedve nézik a hajókat, amelyekre azonban csak akkor kerülhetnek fel, ha az ehhez szükséges rendőrségi procedurán átmennek. Egy európai uniós döntés miatt a szírek ebben most elsőbbséget élveznek, ami feszültséget kelt az irakiak között, akik már régebben a szigeten várakoznak.

Az újságírókkal úgy terveztük, hogy nem fogunk fotókat készíteni, mert az a méltóságukat sértené. Ehhez képest maguk a menekültek kérték, hogy fotózzuk le őket, és vigyünk hírt arról ami itt történik. (Sokan beszélnek angolul, én magam pedig valemelyest arabul.) Sokan el is akarták mesélni a történetüket. Néhány kép, hogy érzékeltessem az állapotokat, bár ezek messze nem adják vissza a valóságot:

A húsz éves Aziz Mazar-i-Sharifból menekült idáig. Ha megérkezik majd valahova, tanulni szeretne.

Szír család vár és vár

 Kimerült tinédzserek egy bokor árnyékában elaludtak

Iraki család vár a tűző napon, hogy jusson hely nekik a menekülttáborban

Falfehérré vált kisbaba, őt a UNHCR bevitte orvoshoz

Ők már a kikötőben várakoznak, megkapták az engedélyt. Még télen indultak útnak, a hőségben cipelik a meleg ruháikat. 

(Fotók: Bisera Fabrio)