Bezárás
pogiblog

Görögország, Magyarország, Skandinávia, Németország: ki mire költ?

Kijött az EU legfrissebb állami kiadásokat részletező anyaga a 2013-14-es évekről. Ez lehetőséget ad egy kis nemzetközi összehasoníltásra.

Nézzük meg:

1.) mire költött Görögország a megszorító korszakának egy tetszőleges évében,

2.) Magyarország az Orbán kormány egy évében,

3.) az uniós versenyképességi lista győztesei, a Skandináv jóléti államok, illetve

4.) az uniós gazdasági nagyhatalom, Németország.

Induljunk ki abból, hogy a megszorítások két alapvető mechanizmus miatt nem működnek: 1.) Megvágják a jóléti állam értékteremtő beruházásait az oktatásba, a kutatásfejlesztésbe, a közösségi közlekedésbe, stb. amelyek aztán visszaütnek a termelékenység stagnálásában illetve 2.) az elbocsájtások és a jövedelemcsökentések visszavetik a belső keresletet. Ezek miatt külön figyelmet fordítunk majd ezekre a szektorokra.

Ezzel szemben a megszorításokat azzal szokás indokolni, hogy az adott ország túl sokat költ bizonyos dolgokra.

ÁLLAM MÉRETE (2014):

Az újraelosztás mértéke a GDP arányában GR 49% és HU 50%, ezek teljesen az eurozónás átlag 49% környékén vannak. Ezzel szemben a skandináv államok közül már a SWN 53% is messze efelett van, a DK 57% és a FIN 59% viszont nagyon magasan. A GER viszont csak 44%-ot osztanak újra.

Nézzük mire költötték el ezeket a pénzeket?

OKTATÁS (2013):

A kormányzati kiadások százalékában: GR 7,6% – HU 9,56% – GER 9,7% –  SWE 12,4% –  FIN 11,2% – DK 12,3!!! Nagyon érdekesen alacsony a német szám, de hát ez a különség a németek egyre inkább neoliberizálódó modellje és az Északi Modell között… Hosszabb távon ennek meg fogjuk látni a gazdasági hatását. Itt persze hozzá kell tennünk, hogy a német és skandináv GDP sokkal magasabb mint a magyar vagy a görög, és az árakban messze nincs ekkora különbség. Azaz abszolút értelemben brutál nagy a magyar és görög lemaradás.

A görög állam a megszorítások eredményeképpen kevesebbet költ oktatásra, mint bármely más EU ország. Teljesen világos, hogy a görög oktatási rendszer ki van véreztetve (ahogy a magyar is), emelni kellene. Miért nem ezt hangsúlyozza az Eurogroup? Hogy fog így Görögország valaha növekedni? Ráadásul más forrásból azt is tudjuk, hogy K+F-re is csak a skandinávok hatodát-hetedét költötték hagyományosan a görögök… Miért nem ezt hangsúlyozta a Eurogroup? Gyakorilatilag a termelékenység növelésének útja el van zárva előlük, ha továbbra is a Sziriza Északi Modelles, értékteremtő politikája helyett a megszorításokat eröltetjük.

Érdekesség, hogy a sokszor neoliberális csodának beállított Észtország szintén az Északi Modellnek megfelelően a költségvetés 15,4%-át ruházta be oktatásba!

SZOCIÁLPOLITIKA (2013):

GDP arányosan a GR 32,4%-ot költöttek szociálpolitikára, miközben az ország modern történelmének legnagyobb gazdasági és társadalmi katasztrófáját éli át. Ez még az EU átlaghoz képest is több mint 7%ponttal kevesebb!!! Hova akarunk még itt vágni?

Ehhez képest a skandinávok sokkal magasabb újraelosztásnak sokkal nagyobb részét költik szocpolra: SWE 42,3 – FIN 43,1 – DK 43,9! A németek is a skandinávokhoz vannak közel GER 42,6%.

A magyarok viszont a görögökhöz: HU 33.3!

A görögök a közvélekedéssel ellentétben nem mennek túl korán nyugdíjba:

Screenshot 2015-07-08 03.03.35

 Átlagos tényleges nyugdíjbameneteli korhatár nemenként (EL=Görögország) Forrás: Ageing Report 2015 Eurostat

Tegyük hozzá, a görögök várható életkora a mediterrán életmód miatt vagy 6 évvel magasabb, mint a szlovákoké, és majdnem 10-el, mint a szintén eurozóna tag litvánoké. Azaz a nyugdíjtehernek eleve sokkal magasabbnak kell lennie egyszerű demográfiai okokból.

ÁLTALÁNOS ÁLLAM (2013):

Sokan azzal vádolják a görögöket, hogy a túlságosan nagy közigazgatás a bajok forrása. Nos, a görög általános közigaztatási kötségekre 16,3%-ot költenek, amit természetesen jó lenne hatékonyságelvűen csökkenteni, de nem drámaian magasabb, mint az eurozóna átlaga 14,3%, vagy Németország GER 14,3%, vagy a Skandinávok SWE 14,6 – FIN 14,4 – DK 13,6. Viszont kisebb, mint az íreké, a belgáké, az olaszoké, a portugáloké…nem is szólva a magyarok gigantikus közigazgatásáról HU 20,9%!!!

______________

Hogy hogyan tették tönkre a megszorítások Görögországot, arról már itt írtunk.

A megszorítások gazdaságpolitikai alternatívája az a keynesiánus gazdaságpolitika, amelyet a Sziriza is képvisel. (A párt valóban marxiánus gyökerű, de a szociáldemokrácia hagyományosan az, tessék elfogadni.) Ha valaki kétkedne az állam keresletnövelő kapacitásában, az gondokodjon el azon, hogy gyakorlatilag minden olyan ország, amely relatíve sikerrel kezelte a válságot 2009-től 2013-ig, állami expanzión keresztül tette ezt, adósságból. Legyen az az Egyesült Államok, Lengyelország, Észtország, vagy éppen az Egyesült Királyság. Még az Európai Központi Bank is mennyiségi könnyítésbe kezdett a monetáris oldalon. Közben a megszorításokat átélt országok (Spanyolország, Portugália, Franciaország) államadóssága szintén drámaian megnőtt, azaz nem kerülték el az eladósodást, csak közben nem volt náluk kilábalás.

Talán mindezek után nem meglepő, hogy a görög népszavazáson a diákoknak, illetve a fiataloknak 85%-a (!!!) szavazot NEM-el

PIgs

 MEGSZORÍTÁSOK. “Mindig akad egy idióta!”

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom