Blogunkban igyekszünk bemutatni, hogy az elhamarkodott, felszínes és előítéletes ismeretekre alapozó vélekedések helyett hogyan elemzi az európai közgazdasági gondolkodás az Eurozóna válságának elképesztő komplexitását. Egy előző blogbejegyzésünkben már írtunk arról, hogy Paul de Grauwe, az eurozóna első számú monetáris politikai szakértője szerint az Európai Központi Bank (EKB) felelőssége az, hogy a görög kormány fél éve nem jut finanszírozáshoz, és hogy zombivá változott a görög bankrendszer.

Most az eurozóna egy másik vezető közgazdász szakértőjének, Charles Wyplosnak az álláspontját ismertetjük. (Egyik úr sem vádolható baloldali elfogultsággal, nem is szólva Sziriza közeliséggel.) A szerző a Genfben székelő International Centre for Money and Banking Studies igazgatója, a Center for European Policy Research kutatója.

Wyplos abból indul ki, hogy szerinte előre látható módon a tárgyalások nem vezettek eredményre, Görögország kénytelen volt csődöt jelenteni. Ebből még azonban szerinte nem következett volna az, hogy a (kamatfizetések nélküli) elsődleges egyenleget produkáló ország ne lett volna képes tovább működni. Június 28-án azonban az Európai Bank befagyasztotta a likviditási hitelvonalát a görög kereskedelmi bankok felé.

Ezzel a lépésével az EKB arra kényszerítette a görög kormányt, hogy vezesse be a 60 eurós napi kivételi korlátot, illetve a tőkekivitel korlátozását az országból.

 

Miért tett ilyet az EKB?

Wyplos álláspontja szerint vagy jogi kötelezettsége volt erre az EKB-nak, ez esetben nagyon rosszul van szabályozva az eurozóna, vagy pedig simán politikai döntés született. Az EKB mindkét esetben a statútumában rögzített alapfeladatát nem látja el: a tagállam bankrendszerének működésben tartását.

Amennyiben az EKB döntés hivatkozási alapja az lenne, hogy nem akart veszteségeknek kitenni magát, nos Wyplos álláspontja szerint ez a hozzáállás hamis. A likviditási hitelvonalat ugyanis jogilag a Görög Jegybank nyújtja, azaz ő viseli a veszteségeket is. Ezzel szemben ha a drachma visszavezetésére szorítja az EKB a görög államot, akkor egész biztosan veszteségeket kell elkönyvelni az EKB-nak, mert Görögország nem lesz képes törleszteni azokat a diszkontkincstárjegyeket, amelyeket az EKB a válság korábbi éveiben vásárolt tőle.

 

Az EKB mint tettestárs

Wyplos álláspontja szerint 2010-ben ragaszkodni kellett volna az eurozóna szabályrendszeréhez, és nem szabadott volna az úgynevezett „görög mentőcsomagot” biztosítani. Le kellett volna írni az adósságállomány egy részét. Ez esetben szerint a görög hitelválság kezelhető lett volna. Ekkor viszont a görög hitelállományt kezükben tartó nyugat-európai bankok, akikre végül a „görög mentőcsomag” 90%-a költődött, bedőltek volna, és az Európai Unió gazdasága mély válságba zuhant volna. Ezért a francia és a német kormány – bár kezdetben a no bailout mellett tették le a voksot – a nagybankjaik védelmében hamar elfogadták az EKB álláspontját.

2010 májusában az IMF, mivel tudta pontosan, hogy a görög adósságállomány nem fenntartható, kitalált egy új jogcímet, amin új hiteleket erőltethet az országra: rendszerszintű kockázatot jelent a világgazdaságra. Wyplos nem akarja eldönteni, hogy ez az álláspont megalapozott volt-e, azonban leszögezi: a fent részletezett önvédelem érdekében Görögországot „feláldozták„. A görög kormányra „ráerőszakolták” azt a hatalmas adóssághegyet, ami 2010 után, a megszorítások időszakában 108%/GDP-ről 177%-ra emelte a görög adósságállományt, egyben kezelhetetlenné téve azt. (Mindkét idézőjeles kifejezés Wyplos-é.)

Wyplos azonban még ennél is tovább megy. Egy hagyományos IMF hitelnyújtási tárgyaláson a jegybank egy oldalon ül a meghitelezett tagállam kormányával. A görög esetben azonban az EKB a hitelezők oldalán foglalt helyet, mintha ez euró Görögországban külföldi valuta lenne. Részt vett a megszorító politika kikényszerítésében és számonkérésében, azaz olyan funkciókat látott el, amelyet meg nem választott jegybank sehol a világon nem végezhet demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben! A gyenge minőségű szakpolitika pedig mély recesszióhoz vezetett, azaz az EKB-na osztoznia kell a felelősségben a jelenlegi görög válság előidézésében.

 

Az EKB újra gyilkol

A likviditási hitelvonal mostani elzárásával az Európai Központi Bank a politikai beavatkozás minden eddiginél durvább formáját választotta: gyakorlatilag kilök egy tagállamot az eurozónából. Görögország nem az egyetlen áldozat. Szétesett az eurozóna kormányzása, és drámaian megrendült az Európai Unióba vetett hit.