Vasárnap a koszovói parlament köztársasági elnöknek választotta a 38 éves Vjosa Osmanit. Az ügyvédnő a 13 éves balkáni köztársaság második női elnöke.
Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
Osmani 2020 novembere óta ideiglenes elnöki posztot töltött be az országban. Elődjét, Hashim Thacit háborús bűnök miatti fogták perbe. Osmani azt ígérte, pont az ilyen politikusok ellen fog fellépni. Március 4-én, a szavazások harmadik napján választotta meg a parlament, 120-ból 71 szavazattal.
Sokak szerint Osmani népszerűsége és elnökké választása a tradicionálisan patriarchális társadalom változását indikálja.
„Osmani sok koszovói polgár szívét megragadta karizmájával, magabiztosságával, és mert egy igazi 21. századi példakép a nők számára” – idézte az Al Jazeera egy jogi magazin portréját. A nemzetközi jogász ellenzői azonban azzal érvelnek, hogy a nőnek nincsen elég tapasztalata, ő ugyanis az ország történelmének második legfiatalabb elnöke is.
Osmani Jugoszláviában, Mitrovica városában született 1982-ben. A Pristinai Egyetemen, a legnevesebb albán nyelvű felsőoktatási intézményben tanult, ahova később tanítani tért vissza. 2005-től jogi mesterképzésen részt vett a Pittsburghi Egyetemen és ott is doktorált. Egyetemi évei alatt számos elismerést kapott, többek között a Sheth International Achievement díjat az emberi jogokért és a demokráciáért végzett tevékenységéért.
Politikai karrierjét a jobbközép Koszovó Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) pártban kezdte. 2011-től az LDT-t képviselte a parlamentben.
17 évesen, a koszovói háború utolsó évében több ezer albánnal együtt Osmaninak is el kellett hagynia otthonát. Ekkor kezdett aktivistaként tevékenykedni – mondta el a BBC-interjújában 2020 márciusában. A Hard Talk című műsorban a korrupcióról, a Szerbiával való kapcsolatról, illetve a fiatalok marasztalásáról is beszélt.
Koszovó Európa egyik legfiatalabb országa demográfiailag: a mintegy kétmillió lakos 25 százaléka ugyanis 15 év alatt van. Az ország több mint felét a 30 év alattiak teszik ki és csupán egy tizedét a 65 fölöttiek. A fiatalok között mégis hatalmas, 61 százalékos a munkanélküliség. „Végre esélyt adunk a koszovói embereknek, hogy itt találják meg a lehetőségeket, és ne külföldre vándoroljanak” – mondta Osmani az interjúban.
Koszovó történelmileg is a kontinens legfiatalabb országa: 2008-ban, az EU és az USA támogatásával vált függetlenné Szerbiától. Míg Magyarország és az Európai Unió legnagyobb része elismeri a köztársaságot, többek között Oroszország, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna és Szerbia is elutasítja a függetlenségét.
Osmani a szintén fiatal, korrupció-ellenes miniszterelnök, Albin Kurti mellett fog szolgálni, aki a választás előtt saját, illetve pártja, a progresszív szociáldemokrata Önrendelkezés Párt (Lëvizja Vetëvendosje) támogatásáról biztosította.
„Elnökként ígérem, hogy minden nap azon fogok dolgozni, hogy tovább erősítsem fiatal Köztársaságunkban a jogállamiságot. Azon fogok dolgozni, hogy mindenki számára méltó életet biztosítsanak Koszovóban” – írta Osmani a választás napján Twitteren.
Koszovó mérföldkőhöz érkezett, amikor hat női minisztert választott – jelentette több nemzetközi lap a 2020 márciusi választások után. Jelenleg a koszovói parlamentben és a miniszterek között is több nő van, mint bármikor korábban. Az ország ilyen szempontból jóval szomszédai, illetve Magyarország előtt jár.
Emellett az új elnök céljai közé tartozik a nemi egyenlőtlenség felszámolása.
Annak ellenére, hogy a férfiak a friss diplomásoknak csupán 40 százalékát teszik ki évente, az országban a nőknek csak 18 százaléka dolgozik, és az USAID 2014-es adatai szerint a vállalatok csupán mintegy 10 százalékát vezeti nő.
Vjosa Osmani már bebizonyította, hogy a nők bízhatnak benne. Részben az ő kampányának köszönhető az, hogy a háborús nemi erőszak áldozatai 2014 óta kompenzációért folyamodhatnak. Civil szervezetek szerint 10.000–20.000 közé tehető azok száma, akik a koszovói háborúban nemi erőszak áldozatai lettek.
A pristinai Monumenti Heroinat, azaz a Hősnők szobra
A köztársasági elnök programjai között van a háborús erőszak kivizsgálása, új női menedékek létesítése és a családon belüli erőszak felszámolása is.
Egy, a közelmúltban megjelent riport szerint a tavalyi évben több mint 2000 családon belüli erőszakot jegyeztek fel az országban. „Több tucat olyan esetünk van, amikor a rendőrségi bejelentés után a nőt megöli férje” – mondták a BalkanInsight oldalnak a feminista CFTA szervezet tagjai. „A rendszer cserbenhagyja az áldozatokat.” Hasonló statisztikákról számolnak be egyébként a magyar nővédő szervezetek is.
Koszovó első női elnöke Atifete Jahjaga volt, aki harmadik köztársasági elnökként 2011 és 2016 között szolgált. Mindmáig ő a legfiatalabb köztársasági elnök is, csupán 36 évesen választották meg. Osmanihoz hasonlóan a Pristinai Egyetemen tanult jogot, azután a brit Leicesteri Egyetemen szakosodott büntetőjogra, majd Németországban és az USA-ban folytatta tanulmányait. 2000-ben csatlakozott a koszovói rendőrséghez, 2009-ben pedig az intézmény igazgatóhelyettesének nevezték ki. Elnöksége alatt az EU-val és az USA-val is jó kapcsolatot alakított ki, fontos lépéseket tett a gazdaság erősítése és a nemek közötti egyenlőség erősítése felé.
Azóta Koszovó politikai életében egyre több a nő. 2021-re a parlamenti székek mintegy 40 százalékában nők ülnek, köztük olyan kiemelkedő személyiségek, mint a 35 éves Saranda Bogujevci, a Podujevo-mészárlás túlélője és Doarsa Kica, Osmani 30 éves tanítványa, aki jogi karrierét szünetelteti a politikai szerepért.
A nők politikai szerepvállalása az országban részben az ENSZ beavatkozásának köszönhető: az országot a háború után a nemzetközi szervezet igazgatta, és 2000-ben bevezettek egy nemi kvótát, ami legalább 30 százalékban határozza meg a parlamentben a nők arányát. A kvóta, ahogy Finnországban is, Koszovóban is működött. Ez azonban csak egy része a női politikusok sikerének.
„Az emberek nem a kvóta részeként tekintenek ezekre a nőkre, hanem olyan politikusokként, akik betartják ígéreteiket, akik megérdemlik a szavazatokat” – mondta el Igballe Rogova nőjogi aktivista a The New York Timesnak.
„A nemzetközi nőnapon meg szeretném dicsérni mindazokat a nőket, akik soha nem adták fel és folytatták a harcot, akiket erő, bátorság és ambíció vezérelt” – írta Vjosa Osmani márciusban a Twitteren.
„Ezt a tweetet azoknak a nőknek is szeretném küldeni, akik a legutóbbi választásokon lehetővé tették Koszovóban a változást. Továbbra is hinni kell, továbbra is harcolni kell, továbbra is változásra, egyenlőségre kell törekedni. Együtt szebb jövőt építünk.”
Rutai Lili
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Február 24-én hajnalban Oroszország Vlagyimir Putyin elnök utasítására támadást indított Ukrajna ellen. Az ukrán katonák azonnal felvették a harcot az...
Az utóbbi hetekben több országos média foglalkozott a transzneműek és a nők közötti konfliktusokkal, részben J.K. Rowling írnónőt érő támadások,...
Online találkozhattak gimnazista lányok az ország legnevesebb vállalatainak, egyetemeinek és kutatóintézeteinek képviselőivel a 10. Lányok Napján. Az eseményről készült felvételek...
Mindenki megnyugodhat már az elején: nincs olyan, hogy „genderideológia”. „Gendermozgalom” sincs. A gyerekeink sincsenek kiszolgáltatva sötét és ördögi terveknek. Szeretném...
