Az elmúlt hetekben az internet szerint hagyományos nemi szerepeket követő, fehérorosz nők ezrével vonultak az utcákon, fehér rózsával és transzparensekkel felfegyverkezve. A belarusz női csoportok az ellenállás szimbólumai lettek a kontinens utolsó diktatúrájában, ahol a szabad sajtóért, újraválasztásért, a politikai foglyok szabadon engedéséért, és a rendőri brutalitás ellen tömegek tüntetnek az augusztus kilencedikei elnökválasztás után. 

Támogatási kampány

Aljakszandar Lukasenka 1994 óta van hatalmon a Szovjetunióból 1991-ben kivált Fehérorosz Köztársaságban. A köztársasági elnök 2020 augusztusában bejelentette: a választáson a választók 80 százaléka rá szavazott. Nyilatkozata után az országban, legfőképpen Minszkben többezres tüntetések kezdődtek. Válaszul a rendőrség többszáz embert letartóztatott, megkínzott. A fehérorosz ellenzék mellett álltak ki Lengyelországban és Magyarországon is békés tüntetők a nagykövetség előtt, a rendőri brutalitás és a hatalmi túlkapások ellen szólalt fel Svájc, az USA, az Európai Unió és Nagy-Britannia is.

A nemzetközi médiában pedig rengeteg hír és videóriport jelent meg a nőkről, akik hetente kiállnak a szabadság mellett az utcákon, és akik politikusként, aktivistaként küzdenek Lukasenka ellen.

Nők az utcákon

Nagyjából 2000 ember (nagyrészt nő) vonult az utcára szeptember 19-én, több mint egy hónappal a választás után Minszkben – jelentette a BBC. A tüntetésen hozzávetőlegesen 300 nőt vettek őrizetbe – köztük a 73 éves Nina Bahinskayát, aki a megmozdulások egyik ikonikus alakjává vált. A dédnagymama, akit imád az internet, többször is feltűnt az utóbbi hetekben a tüntetések képein, a rendőrökkel szembenézve.

„Nem gondolom, hogy hős vagyok. Csak azt teszem, ami minden rendes ember dolga.” – mondta Bahinskaya egy interjúban.

Szeptember 12-én, szintén egy szombati napon is ezrek vonultak a fehérorosz főváros utcáin. A nagyrészt nőkből álló tömeget balaklavát (teljes arcot takaró símaszk) viselő rendőrök és őrök zavarták meg, akik a békés tüntetők ellen erőszakot alkalmazzanak.

Több tucat nőt tartóztattak le, sokakat rendőri kisbuszokba tuszkoltak. Válaszként a nők megpróbálták letépni a rendőrök maszkját, hogy felfedjék kilétüket.

Az augusztus kilencedikei választásokat követő tüntetésekre a rendőrség Európában példátlan brutalitással válaszolt: videófelvételek bizonyítják, hogy több férfit bántalmaztak az utcán, köztük újságírókat (akiknek jó részét azóta kiutasították az országból) és a tüntetésektől függetlenül sétálókat is.

Forrás: Wikipedia Commons

A nők augusztus közepén vonultak először utcára: fehér ruhában, fehér virággal vagy zászlóval a kézben jelezték azt, hogy békés megmozdulást szeretnének. Arra apelláltak, hogy a patriarchális társadalomban a rendőrök kevésbé szívesen emelnek kezet egy nőre – mára bebizonyosodott, hogy nem volt igazuk, a rendőri brutalitás a női tüntetőket sem kíméli. Az Al Jazeera információi szerint a női aktivistákat a gyerekeikkel zsarolják, zaklatják őket és állítólag nemi erőszak is történt már.

Az internetet elárasztották a képek, amiken fehérorosz nők egy csoportba verődve védik egymást, egymásba kapaszkodnak a rendőrség ellen.

Yana Chernova fehérorosz művész Belarusian Venus című képe, ami egy véresre vert nőt ábrázol, a legtöbb hírportálon megjelent, és a nők ellenállásának egy ikonikus képe lett. Az aktivisták, politikai vezetők neve és képe újra és újra feltűnik a fővárosban a molinókon, graffitiken, ablakokban.

Az ellenállás női arcai

A megmozdulások egyik legfontosabb szereplője Szvjatlana Cihanouszkaja, az ellenzéki elnökjelölt, aki augusztus elején menekült Litvániába. Cihanouszkaja egy Mikasevicsi nevű, Minszktől délre fekvő településen született és nőtt fel, az ukrán határ közelében. 1986-ban 12 évesen, a csernobili katasztrófa után, a 7000 direkt vagy indirekt módon a sugárzás által érintett gyermek egyikeként Írországban töltötte a nyarát. A család, ami befogadta, úgy emlékszik rá, mint a pihenni és gyógyulni érkezett gyerekek önkéntes tolmácsa és szószólója – írta a Guardian. A család intelligensnek írja le, aki nyíltan beszélt az ország politikai problémáiról. Később többször visszatért Írországba, így remekül beszél angolul.

A 37 éves nő valószínűtlen ellenzéki jelölt volt: két gyereke születése előtt angoltanárként dolgozott, de a gyerekek után nem ment vissza dolgozni. Férje, Szjarhej Cihanouszki ellenzéki aktivista, vlogger és blogger 2020 májusában jelentette be, hogy Lukasenka ellenfeleként fog indulni az augusztusi választásokon. Csupán két nappal később börtönbe zárták a hatóságok. A férfi negyvenkettedik születésnapját is fogságban ünnepelte, miközben az ellenzéki tüntetők az utcán kívántak neki boldog születésnapot.

„A férjem egy olyan bűn miatt van börtönben, amit nem követett el” – mondta Cihanouszkaja, aki férje után nem csak az ellenzéki elnökjelölti posztot vette át, de a férfi támogatóinak nagy része is hamar mögé állt – ahogy a többi bebörtönzött vagy ellehetetlenített ellenzéki jelölt támogatóinak többsége is.

Miután Cihanouszkaja nyíltan kijelentette, hogy nem fogadja el a választások eredményét, amely szerint rá alig több, mint 10 százalék szavazott, bement a  választási bizottság épületébe, és hét órán keresztül nem adott magáról jelet, ami aggodalmat keltett a stábjában és támogatóiban. Jogosan: nem ő lett volna az egyetlen ellenzéki aktivista vagy politikus, akit fogságba visznek a választás után. Augusztus 11-én közölték a hírt, hogy gyerekeivel együtt biztonságban van a szomszédos Litvániában.

Távozásával egyidőben publikált egy videót, amiben arra kéri a népet, hogy hagyják abba a tüntetést Lukasenko ellen – erről az ellenzék úgy sejti, hogy nem önszántából vette fel. Ugyanis a videó egy, az ellenzéket kritizáló oldalon jelent meg, a választási bizottság épületében vették fel és nagyon úgy tűnik, hogy az elnökjelölt felolvassa a mondandóját. Az, hogy Cihanouszkaja önként vagy zsarolás hatására hagyta-e el az országot, nem ismert – ő maga az előbbit üzente támogatóinak, a kampánystáb egyik tagja, Olga Kovalkova szerint viszont az utóbbiról van szó.

Kovalkova azt nyilatkozta a médiának, hogy az elnökjelölt stábját túszul ejtették, és velük zsarolták Cihanouszkaját. Kevesebb, mint egy hónappal később Kovalková-t a lengyel-fehérorosz határon tették ki a hatóság emberei.

A CNN értesülései szerint az aktivistának két lehetősége volt: elhagyja az országot vagy börtönbe kerül.

Hasonló dilemma elé állították az ellenzék egyik vezérét, Marija Kalesznyikavát, aki augusztusban a Válasz Online interjújában evolúciónak nevezte a forradalmat, „ami minden belusz gondolkodásában végbemegy”. Ő eredetileg az oroszok által is támogatott Viktar Babarika kampányfőnöke volt, és akkor állt Cihanouszkaja mögé, amikor a férfit a hatóságok pénzmosás gyanújával letartóztatták. Most Kalesznyikavát egy minszki börtönben tartják fogva a nemzetbiztonság megsértésének vádjával, ami miatt akár öt évet is kaphat. Szemtanúk szerint a nőt szeptember elején a fővárosban rángatták be egy elsötétített kisbuszba. Amikor az ukrán határra vitték, Kalesznyikava széttépte útlevelét. Bátorságát a minszki tüntetők graffitikkel, molinókkal ünneplik.

Szvjatlana Cihanouszkaja, Marija Kalesznyikava és Veronika Cepkala

Az ellenzék “harmadik gráciája” Veronika Cepkala, politikai aktivista, férjével és gyerekeivel együtt nem sokkal a választások után elhagyta az országot, jelenleg Lengyelországban van. A férj, Valery Cepkalo idén nyáron jelentette be, hogy indulni szeretne a választásokon, de a hatóságok megtagadták tőle a regisztrációt. Cepkala így szintén Cihanouszkaja kampányában vállalt szerepet.

Még Minszkben tartózkodik Szvetlana Alekszijevics, a Nobel-díjas ellenzéki író, újságíró. A nő lakásában múlt héten 17 ország diplomatája gyűlt össze, hogy ezzel megpróbálják megakadályozni, hogy őt is elfogják a hatóságok.

Alekszijevics az utolsó Fehéroroszországban, de szabadlábon tartózkodó, eredeti elnökségi tagja az ellenzéki koordinációs tanácsnak, ami ellen a hatóságok augusztusban eljárást indítottak.

Rutai Lili

Címlapkép: Wikipedia Commons