A Wikipédiát bárki szerkesztheti, ám a sok tízmillió szerzőnek csak kevesebb, mint egytizede nő. Ez meg is látszik: angol nyelven sokkal részletesebb információkat találunk az online enciklopédiában a pornószínésznőkről, mint a tudományos kutatásban vagy művészetekben jeleskedő nőkről. Magyar nyelven sem jobb a helyzet: a „feminizmust” csak egy kurta szócikk ismerteti, míg az „antifeminizmus” egy alapos, jól dokumentált munka. Vajon mit tesz mindezek ellen a Wikipedia?
Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A Wikipédia, a bárki által szerkeszthető online enciklopédia 2001-ben indult, és mára már 303 nyelven több, mint 48 millió szócikk elérhető az oldalon. A szövegeket 77 millió felhasználó szerkeszti. Pár kattintás után ugyanis bárki kiegészítheti, javíthatja a meglévő leírásokat, esetleg újat adhat hozzá – az elképzelés az, hogy a közösség ereje biztosítja az információk helyességét. Olyan sokan „figyelnek”, hogy ha valami hibás, valaki úgyis hamar észreveszi és kijavítja majd.
Nos, az önszabályozó rendszer nem működik tökéletesen: a szerkesztők 90 százaléka (jellemzően európai vagy amerikai) férfi, csupán 9 százaléka nő, és kevesebb, mint egy százaléka transznemű. A számok különböző országok esetében eltérnek, de a női szerkesztők aránya csak néhány nyelven haladja meg a 16 százalékot. Részben ennek a következménye pedig az, hogy a nőkről és a nők számára érdekes témákról szóló szócikkek száma alacsony, azok pedig rövidek és hiányosak.
Ironikus módon még magán a Wikipédián is van egy szócikk arról, hogy mennyire szexista az oldal: angolul ITT, magyarul ITT).
Ebből kiderül: angol nyelven a különböző kiemelkedő személyiségekről írott Wikipedia-szócikkeknek csupán 17 százaléka szól nőkről, és ennek a 17 százaléknak is csak az egyötöde tartalmaz illusztrációt is. A nőkre vonatkozó szócikkek pedig kevesebb adatot, forrást és hiperlinket tartalmaznak.
Több olyan részletet tartalmaznak viszont, amely az alany nemére és családi állapotára vonatkozik. A nők életrajzában például négyszer annyiszor szerepel az elvált (divorced) kifejezés, mint a férfiakéban angol nyelven.
Néhány példa a problémára: a benzol gyűrűs szerkezetét bemutató angol Wikipédia-oldal három bekezdést szentel a férfi kémikusoknak, akik a kutatáson dolgoztak, de csak egyetlen mondatot írnak Kathleen Lonsdale-ről, aki végül bebizonyította a tézist.
Amikor Donna Strickland 2018 októberében megnyerte a fizikai Nobel-díjat, az egész világon ismertté vált a neve. Ám a díjkiosztó estéjén még saját Wikipédia szócikke sem volt.
A kanadai tudós nagy intenzitású, ultra-rövid optikai impulzusú lézerek kutatásáért kapott díjat. Munkásságáról 2018 márciusában már született Wikipédia-anyag, de nem fogadták el azt, arra hivatkozva, hogy nincs elég külső hivatkozás a munkásságáról, tehát nem volt eléggé dokumentálva.
Ahogy a Guardian írja, a Wikipédia önkényesen dönti el, hogy „mi a fontos”. Árulkodó, hogy a pornószínésznőkre vonatkozó cikk sokkal átláthatóbb, részletesebb, tehát jobban szerkesztett, mint a női filozófusokra, vagy női tudósokra vonatkozó.
A Guardian egyébként az angol szócikkeket hozta fel példának, azokat át is kozmetikázták azóta, ám a magyar Wikipédia-oldalak még cikkünk írásakor is jól példázzák a problémát.
Elég csak találomra keresgélni a magyar Wikipedia-oldalakon, máris érdekes felfedezéseket tehetünk. Feltűnő a különbség például Nemes Nagy Ágnes és Szabó Magda Wikipédia-oldala, illetve Szabó Lőrinc vagy Márai Sándor szócikkének terjedelme között.
Pécsi Eszterről, az első magyar mérnöknőről csak két rövid fejezet számol be, pedig neki köszönhetjük a margitszigeti fedett uszoda, és a Fiumei úti baleseti kórház terveit, továbbá ő dolgozott az amerikai Columbia egyetem toronyházain is.
Ezzel szemben kortársának, Breuer Marcellnek képekkel illusztrált, munkáit listába szedő, és életpályáját fejezetekre bontó szócikkel állít emléket a Wikipédia.
A WMN alapítójának, D. Tóth Krisztinának megtudjuk családi történetét, ex- és jelenlegi férjének foglalkozását, gyerekének korát, és azt is, hogy szerepelt egy Britney Spears-videoklipben. A 888-as G. Fodor Gábor oldala viszont a munkáira, köteteire helyezi a hangsúlyt, családi állapotáról egy szót sem olvashatunk.
A magyar Feminizmus szócikk is kurta: a mozgalom történelmi fázisait egy-egy bejegyzés írja le, a kortárs feminizmusnál pedig csak Helen Cixous és Julia Kristeva neve merül fel, de az utóbbinak saját szócikke sincs. A cikkben alig van forrásmegjelölés, amit a Wikipédia sérelmez is, és egyetlen kép illusztrálja, ami Bangladesben készült nőnapon, 2005-ben.
Ezzel ellentétben az Antifeminizmus egy hivatkozásokban gazdag, részletes magyar nyelvű írás.
Ez nem meglepő, a legtöbb, önkéntes alapon szerkesztett oldalon, például az Urban Dictionary-n (angol nyelvű, szintén mindenki által szerkeszthető online szótár, ami főleg szleng szavakat tartalmaz) is nőellenesek a definíciók. A netező férfiak, a „geek-kultúra” tagjai nem kooperálnak abban, hogy a nemek közötti egyenlőséget elérhetővé tegyék az interneten.
Sue Gardner, a Wikimedia Foundation egykori ügyvezető igazgatója a saját blogján kilenc okot sorol fel arra, hogy miért ír kevesebb nő a Wikipédiára.
A nőknek egyrészt kevesebb idejük és önbizalmuk van, de Gardner beismeri azt is, hogy a szerkesztők általában nőgyűlölők, tehát jogos a nők félelme, hogy ki fogják javítani írásukat, vitát indítanak róla, vagy törlik.
A női szerkesztőket és bloggereket ráadásul gyakran beskatulyázzák. Az általuk szerkesztett cikkeken könnyebben átnéznek abban a tudatban, hogy a nők csak a sztereotipikusan „nőies” témákról tudnak ismereteket megosztani: divatról, bőrápolásról vagy családtervezésről.
Azokon a nyelvterületeken pedig, ahol a női és a férfi névmás különbözik (angol: she/he, német: sie/er) az sem kellemes élmény a szerkesztőnőknek, hogy férfiként szerepelnek az oldalon. Ennek az az oka, ahogy az MIT Technology Review tanulmánya is leírja, hogy az oldal a férfi nemet tartja a „null-gender”-nek, azaz a személy automatikusan férfinak van értelmezve, amennyiben nem állítják át másra.
Az oldalt működtető alapítvány, a floridai Wikimedia Foundation elismeri, hogy mindez létező probléma, és jobb lenne, ha több nő írna Wikipedia-szócikkeket.
Több olyan együttműködés is született az utóbbi pár évben, ami a „női tartalmak” számának növelését, és minőségének emelését próbálta elérni.
A Women in Red nevű szervezetnek köszönhetően több, mint 17 ezer női életrajz került fel az oldalra az utóbbi három évben. Idén nyáron a London Tech Week keretein belül, a Bloomberg irodájában rendeztek „szerkesztő maratont”, ahol olyan művésznőkről, cégtulajdonosnőkről, női jogászokról és szerkesztőkről készítettek leírást, akiknek eddig nem is volt saját szócikke.
A Wikipedia:Teahouse pedig egy olyan része az oldalnak, ami szerkeszteni tanítja a felhasználókat, ettől is azt remélik, hogy segítségével több nő beletanul majd. Tanfolyamok, képzések indulnak, amik a nőket tanítják és inspirálják arra, hogy aktívan részt vegyenek az internet formálásában, akár kódolóként, akár egyszerűen Wikipédia-szerkesztőként.
Február 24-én hajnalban Oroszország Vlagyimir Putyin elnök utasítására támadást indított Ukrajna ellen. Az ukrán katonák azonnal felvették a harcot az...
Az utóbbi hetekben több országos média foglalkozott a transzneműek és a nők közötti konfliktusokkal, részben J.K. Rowling írnónőt érő támadások,...
Online találkozhattak gimnazista lányok az ország legnevesebb vállalatainak, egyetemeinek és kutatóintézeteinek képviselőivel a 10. Lányok Napján. Az eseményről készült felvételek...
Mindenki megnyugodhat már az elején: nincs olyan, hogy „genderideológia”. „Gendermozgalom” sincs. A gyerekeink sincsenek kiszolgáltatva sötét és ördögi terveknek. Szeretném...
