Genderszakon többé nem lehet tanulni Magyarországon, mert az ott tanított elvek ellenkeznek a kormány értékeivel – jelentették be a döntés augusztusban. A jelenlegi álláspont szerint az ELTE-n nemrég indult társadalmi nemek tanulmánya szak így csak két évfolyamot ér meg. A CEU-nak nem kell bezárnia a genderszakot, de magyar diplomát már ott sem adhatnak ki ezen a szakon. Mégis, mi zajlik egy genderszakon, kik és mit tanulnak ott, hogy ennyire fél tőlük az Orbán-kormány?
Kezdjük azzal: mi is az a gender? Az angol „sex” szó a nemi aktus mellett a biológiai nemet is jelenti, amivel az egyén születik. Ezzel szemben a „gender” a társadalmi nemet jelenti, tehát azokat a mintákat, szerepeket és viselkedésmódokat amelyeket az ember élete során eltanul.
A társadalmi nemekkel kapcsolatos elméletek azt állapítják meg, hogy a társadalmi sztereotípiák nem következnek a biológiából. Hogy az, ami a lábunk között van, nem feltétlenül és egyértelműen határozza meg a jellemünket.
Hogy a nemi sztereotípiák és a nemi szerepek tanult, felvett vagy a társadalom által ránk kényszerített képzetek, amelyekkel sokan nem tudnak azonosulni.
Fontos a gender-elmélettel kapcsolatban, hogy megértsük: nem baj, ha nem tudunk a normákkal azonosulni (például a kisfiúk is sírhatnak, nincs ezzel semmi gond), ugyanakkor nem kötelező eltérni a társadalmi elvárásoktól. És azt is le kell szögezni, hogy nem lesz több homoszexuális vagy transznemű sem attól, hogy beszélünk a témáról.
A társadalmi nemek kérdésének tanulmányozása és oktatása számos szerteágazó területet felölel: ide tartozik a női és férfi bérek közötti különbség, az üvegplafon jelensége, a hatalmi helyzetek és diszkrimináció, a zaklatás, a feminizmus, LGBTQ témák és a hagyományos férfiszerepek is, csakúgy, mint a családon belüli és szexuális erőszak.
A társadalmi nemek kutatása összekapcsolódhat a történelemmel, a szociológiával, az aktivizmussal, de a vallással a gazdasággal és az orvoslással is. Ez tehát interdiszciplináris terület, amely a társadalmi osztályok és rasszok tanulmányozásában gyökerezik, és például a hatalom felépítésének megértéséhez is fontos lépcső.
Utóbbiba beletartozik az is, hogy a „dominanciaelméletet” is kutatja: azt, hogy a nyelvhasználat hogyan tükrözi a nők alárendeltségét és a férfiak hatalmát a mindennapi beszédünkben. Olyan kutatások is ide tartoznak, amelyek kimutatják, bizonyos vezetői pozíciókra melyik nem lenne jobb: a nők például kommunikációban erősebbek, amit ha kihasználnánk, akkor az sikeresebbé tehetne cégeket, intézményeket vagy országokat is.
„Más tudományágakat is érint, ha eltörlik a genderszakot” – mondja Jasmina Lukic, a CEU gender tanszékének vezetője. „A gendertanszék által kutatott kérdések más területeken is beágyazódtak, és segítenek megoldani komplex problémákat.” A társadalmi nemek tanulmánya szorosan összekapcsolódik például az antropológiával, a történelemmel vagy a pszichológiával.
A szociológián belül pedig szinte mindennel kapcsolatba hozható: a migrációt vagy a különböző kultúrákat ugyanúgy lehet genderszempontból tanulmányozni, mint a vallást és a családot. De lazább kapcsolat fűzi a gazdasági tanulmányokhoz, a retorikához és a technológiához is.
Pedig hasznos lenne diplomás társadalmi nemek kutatókat képezni Magyarországon, különösen, hogy Orbán Viktor már többször is kifejezte, hogy megállapodást kötne a magyar „hölgyekkel” hogy végre szüljenek több gyereket. A magyar miniszterelnök számtalanszor hangsúlyozta: a 2018-ban felállt újabb Orbán-kormány a demográfiát helyezi programjának középpontjába.
Érdemes lenne tehát a miniszterelnöki hivatalba felvenni egy-két genderszakon végzett szakembert. Hiszen számokkal dokumentált tény, hogy a magyar nők szülés után különösen nehezen tudnak elhelyezkedni, ami a munkanélküliséget növeli.
Az Eurostat statisztikái szerint itthon 2016-ban 14 százalékkal kevesebbet keresnek a nők mint a férfiak, ugyanabban a munkakörben.
A kormányban egyetlen női miniszter van, és a Parlamentben is csupán 23 nő van, azaz a képviselők 11 százaléka nő - mindkét szempontból utolsók vagyunk az Európai Unióban.
Az európai átlag fölött van azonban a nők elleni gyűlöletből elkövetett gyilkosságok száma Magyarországon, és az Európai Parlamentben egyetlen fideszes képviselő sem szavazta meg a Nők Jogai és Esélyegyenlőség Bizottságának (FEMM) jelentését, ami a szexuális zaklatás elleni cselekvésre szólítja fel az EU intézményeit.
A világon majdnem 250 genderszak létezik a Mastersportal szerint. A CEU-n négy különböző, mesterszakos diplomát adó genderprogramra jelentkezhetnek a hallgatók. A European Women’s and Gender History (Európai Nő- és Gendertörténet, MATILDA) szak például a történelemre koncentrál genderszempontból, és négy európai egyetemmel működik együtt.
A CEU gender studies mesterképzésen félévente tizenkétezer euró (mai árfolyam szerint majdnem 3,9 millió forint) a tandíj. Aki ösztöndíjat kap, annak fizetik a képzést, a társadalombiztosítást, továbbá havi ötvenezer forint „zsebpénzt” kapnak. Azok, akik ösztöndíjat nem kapnak, de jól teljesítenek a felvételin, kedvezményt kaphatnak a tandíjból – áll a honlapon.
Körülbelül tíz diákot vettek fel idén a kétéves képzésre, és majdnem húszat az egyévesre. Összesen majdnem száz a gender studies hallgatók létszáma az erasmusos diákokkal együtt. Van, aki rögtön a BA diploma után kezdi el a mesterképzést, de van olyan is, aki dolgozik egy évtizedet előtte. „Ám minden diáknak közös a politikai irányzata, az érdeklődése és a világnézete” meséli egy brazil diák.
A hallgatók kis csoportokban tanulnak, az előadások helyett szemináriumokon van a hangsúly. A tíz-tizenöt fős csoportokban lehet specializálódni: van, aki például a „béke és nemzetbiztonság” kérdését tanulmányozza genderszempontból.
Kate, egy amerikai diák a történelmet vizsgálja női szemszögből. Ő egyébként azért jött Magyarországra az Egyesült Államokból, mert máshol nincs önálló gendertanszék.
„Van pár dolog, amit kihagytak a történészek” magyarázza. „Ezt lehetne kulturális antropológia szempontjából is tanítani, de mi női szempontból nézünk rá, a hatalmi dinamikát vizsgálva” teszi hozzá.
A női szempontú történelembe a feminizmus történelmén kívül bele tartozik az is, hogy milyen tudós-, művész- és politikusnőket „felejtett el” a történelemoktatás.
A gimnáziumi történelemoktatás például rendre elfelejti megemlíteni Emily Warren Roebling-et, aki a 19. században a New York-i Brooklyn-híd építését felügyelte férje halála után. Kimarad Voltairine de Cleyre is, aki a századforduló Amerikájában küzdött a nők élethez való jogaiért. Elfelejtik Marthe McKenna-t is, aki az első világháborúban kémkedett a briteknek.
Magyarországon is csak kevés diák hall arról a hat nőről, akiket 1956 után kivégeztek.
A Rubicon pedig ebben a cikkben arra hívja fel a figyelmet, hogy a középkori királynékat gyakran bűnbakként állították be.
A The New York Times-nak önálló rovata van, amely fontos nőket mutat be Overlooked címmel. A BBC pedig négyrészes sorozatot készített The Ascent of Woman címmel történelmileg jelentős nők életútjáról.
„Kötve hiszem, hogy van olyan ember, aki ha idejönne velünk beszélgetni, ugyanolyan véleménnyel távozna” – mondta Max, egy holland genderszakos hallgató a CEU-n. „Az idei évnyitón azt mondták: talán Orbán Viktort is meg kéne hívnunk pár órára.”
Az ELTE Társadalomtudományi karának (TáTk) hatodik emeleti folyosóján Varga Anna Gizella szexuális zaklatás elleni plakátjai, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) és a kismamákat és fiatal családokat támogató egyesület, az EMMA kiadványai mutatják, hogy jó helyen járunk, ha a genderszakot keressük. Vannak itt olyan plakátok is, amelyek a tanórákra készültek: az egyik például különböző országok szülési szabadságát hasonlítja össze.
Az ELTE genderszakja sokkal kisebb, mint a CEU-jé, ide évfolyamonként körülbelül tíz diák jár. Sok órán mégis összejön a tizenöt fős létszám is, mert sokan érdeklődnek az órák iránt más szakokról is. Népszerűek az óráik a közösségi- és civil tanulmányok, a nemzetközi tanulmányok, az interkulturális pszichológia és pedagógia szakosok között is, de informatika szakra járó diák is hallgatott már át, mondta az Átlátszónak Kövér-Van Til Ágnes, a mesterszak igazgatója.
„A szak megszűnésével nem az a tucat diák veszítene, aki ide jár, hanem azok is, akik szociológia mesterre járnak, ott ugyanis nincs ilyen témájú óra. El lehet úgy végezni egy BA képzést, hogy az egyén nem tanul a nemek közötti egyenlőségről” – mondta Gregor Anikó adjunktus.
Az egyetem honlapján található a képzés mintaterve, tematikája és tantárgyi adatlapjai pedig pont a közelmúltban kerültek nyilvánosságra, az átlátszó.hu Ki Mit Tud adatigénylő szerveren keresztül.
Kötelező tárgyak például az „Antidiszkrimináció és emberi jogok a társadalmi nemek perspektívájából” és a „Férfikutatások” című óra. Pszichológiai, testelméleti és politikai szempontból is vizsgálják a társadalmi nemeket, szabadon választható tárgyak keretében pedig lehet tanulni a karrierről, az etnicitásról és a médiáról is.
Ha az ELTÉn megszűnik a Társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés, valószínűleg a társadalomtudományi karon nem lesz többé a nemi egyenlőséggel foglalkozó óra. Problémát jelentenek majd azok a diákok, akik jelenleg részt vesznek a képzésben és halasztanak – nekik ugyanis mindenképpen biztosítania kell majd az egyetemnek, hogy felvehetik a tantervben meghatározott kurzusokat később is.
De vajon miből? Anyagi gondok ugyanis vannak: a termek kopottak, a tanároknak pedig jelentősen túl kell vállalniuk magukat, és több órát tartaniuk a félévben, mint elvárható lenne. „Volt olyan vendég, akinek a vonatjegyét sem tudtuk kompenzálni” – mondta Gregor Anikó.
Itt az önköltséges hallgatóknak 270 ezer forint a tandíj egy félévre.
És hogy hol helyezkednek majd el a jelenlegi gender-szakosok? Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese posztolta Facebookján az ábrát, amely konkrét adatokkal bizonyítja, hogy a társadalmi nemekkel foglalkozó diákok valóban el tudnak helyezkedni.
„A megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni” – írta.
A 398 CEU-s diák adatain alapuló felmérés szerint 42 százalék az oktatásban és kutatásban helyezkedik el, 23 százalék a magánszférában nagyvállalatoknál, 16 százalék civil szervezeteknél, 4 százalék az államigazgatásban és 7 százalék nemzetközi szervezeteknél.
Az ELTE még nem tudott hasonló statisztikákat felmutatni, ugyanis még nincsen genderszakon végzett mesterdiplomás tanítványuk – a képzés 2017-ben indult csak el. Jelenlegi állás szerint az utolsó évfolyam 2018-ban indult, így csak két évfolyam vehetett részt a képzésen.
A CEU leendő diákjai ugyanúgy tanulhatnak majd genderszakon, mint eddig, de utána csak amerikai diplomát kapnak majd. A 2018-ban felvett évfolyam itt is az utolsó lehet, aki magyar papírért végezheti el a szakot az egyetemen.
Szerző: Rutai Lili
Kiemelt fotó: Thinkstock
Február 24-én hajnalban Oroszország Vlagyimir Putyin elnök utasítására támadást indított Ukrajna ellen. Az ukrán katonák azonnal felvették a harcot az...
Az utóbbi hetekben több országos média foglalkozott a transzneműek és a nők közötti konfliktusokkal, részben J.K. Rowling írnónőt érő támadások,...
Online találkozhattak gimnazista lányok az ország legnevesebb vállalatainak, egyetemeinek és kutatóintézeteinek képviselőivel a 10. Lányok Napján. Az eseményről készült felvételek...
Mindenki megnyugodhat már az elején: nincs olyan, hogy „genderideológia”. „Gendermozgalom” sincs. A gyerekeink sincsenek kiszolgáltatva sötét és ördögi terveknek. Szeretném...
