Az ENSZ békefenntartó misszióiban jelenleg 4 százalék a katonaként és 11 százalék a rendőrként dolgozó nők aránya. A szervezet 2020-ig húsz százalékra szeretné növelni a női békefenntartók számát, mert fontos szerepük van a helyi konfliktusok megelőzésében és megoldásában.

Az ENSZ 1948-ban hozta létre az első békefenntartó csapatát, amit azóta számtalan másik követett a világ minden táján. Jellegzetes megkülönböztető ruházatuk alapján a békefenntartók elnevezése a köznyelvben “kéksisakosok”.

Jelenleg 22 békefenntartó misszió van világszerte, melyekben számtalan nő is szolgál. Az ENSZ hivatalos adatai szerint 2018. június végén összesen 4480 egyenruhás nő dolgozott a missziókban: 3274 katona és 1206 rendőr.

Bár több ezer nőről van szó, százalékos arányuk a szervezetben így is elenyésző:

• a katonai erők létszáma 80927 fő, ebből a 3274 nő mindössze 4 %
• a rendőrök létszáma 10772 fő, ebből az 1206 nő 11 %
• a katonák és rendőrök 91699 fős összlétszámából a 4480 nő csupán 4,8 %

2017 szeptemberében az ENSZ békefenntartó egysége bejelentette, hogy több nőt szeretne alkalmazni. Azt tűzték ki célul, hogy év végéig a katonai megfigyelőként és tisztviselőként dolgozó nők létszámát 15 százalékra emelik, 2020-ig pedig 20 százalékra növelik a rendőrként dolgozó női békefenntartók arányát.

Női békefenntartók Libanonban 2017 decemberében (UN Photo/Pascual Gorriz)

Májusban az ENSZ közzétett egy rövid videót azzal a címmel, hogy „Miért számítanak a nők a békefenntartásban?”. A másfél perces információs anyagban bemutatják, hogy több okból is fontos a nők nagyobb aránya a szervezetben. Az ENSZ szerint „Amikor a nők részt vesznek a békefolyamatokban, akkor a béke tovább tart”. A női békefenntartóknak ugyanis kritikus szerepük van a konfliktusok megelőzésében és megoldásában, mert

• könnyebben elérhetőbbé teszik a békefenntartó erőket a közösségek női tagjai, különösen a szexuális erőszak áldozatainak számára
• támogatják a nők részvételét a békefolyamatokban
• példaképül szolgálnak a közösségek nőtagjainak

Nemrégiben a France24 készített a témáról egy 12 perces riportot, amelynek nagy részét a ciprusi misszió vezetőjével készített interjú teszi ki.

„Cipruson 1964 óta vannak ENSZ-békefenntartók. Az UNFICYP elnevezésű misszió feladata a sziget görögök által lakott déli, és a törökök által megszállt északi része közötti határ, a 180 kilométer hosszú “Zöld vonal”, valamint a főváros, Nicosia repülőterének ellenőrzése és védelme. A legfrissebb adatok szerint 887 kéksisakos szolgál Cipruson, ebből 81 nő (9 százalék).

Elizabeth Spehar arról beszél, hogy világszerte nagyon sok foglalkozást megkülönböztetnek aszerint, hogy férfi vagy női munka, és a békefenntartó küldetés valóban katonai körülményeket jelent, de a nőknek is van helye benne.

Spehar véleménye szerint azért különösen fontos, hogy női békefenntartók is legyenek, mert több kutatás szerint ők máshogy kezelik a konfliktusokat, mint a férfiak. Gyakran másképp közelítik meg a problémákat, másféle megoldásaik és aggodalmaik vannak.

A riporter kérésére Spehar erre mond is példát a ciprusi misszióból: a férfiak főként csak  a konfliktus biztonsági vonatkozásaira koncentrálnak, a nők viszont sokkal átfogóbban látják a kérdést, és a sziget jövőjére is gondolnak.

A férfiak fejében elsősorban az a kérdés jár, hogy mi fog történni az ENSZ-csapatokkal, a nők emellett azon is töprengenek, hogy mi lesz az emberekkel. Ők gondolkodnak azon is, hogy ha egyesítenék a szigetet, biztonságosabb vagy kevésbé biztonságos lenne-e az ország.

Elizabeth Spehar szerint ezt a kétféle gondolkodást egyesíteni kell a siker érdekében. Mivel az ENSZ-missziók mindig a helyi katonai és rendőri erőkkel dolgoznak együtt, amelyekben általában szintén többségben vannak a férfiak, Spehar nagyon fontosnak tartja a női békefenntartók számának növelését.

A France24 Ciprus után Kongóba ment, ahol a MONUSCO nevű misszióban 17.000 békefenntartó katona és rendőr dolgozik, köztük több mint 1.500 fő Bangladesből.

A bangladesiek között sok nő is van, akik harckocsikon járőröznek férfitársaikkal együtt, és nagyon fontos a jelenlétük, mert bennük megbíznak a helyi nők, könnyen szóba állnak velük, és ők megértik a kongói asszonyok családdal, gyerekkel kapcsolatos problémáit.

„Nagyon jól érzem magam, és nagyon büszke vagyok, mert a helyiek látják, hogy mérnökként és pilótaként dolgozunk a hadseregben, és nőként harcolunk az erőszak ellen” mondja a videó végén egy fiatal bangladesi pilóta.

Banglades az ENSZ békefenntartó erőinek második legnagyobb létszámú tagja: világszerte 7200 bangladesi szolgál 10 különböző misszióban. A bangladesi légierőtől (BAF) először tavaly év végén ment Kongóba két női pilóta, akik egyben a BAF történek első női pilótái is, így duplán történelmet írtak.

Nayma Haque és Tamanna-E-Lutfi néhány hónapja az alábbi 3 perces videóban beszéltek arról, hogy milyen nehéz volt nőként bekerülniük a repülés férfiközpontú világába, rengeteg munkájukba került megvalósítani a céljukat, tele van kihívásokkal a munkájuk, de megérte. Mindketten arra biztatják a lányokat, hogy ha van egy álmuk, dolgozzanak érte keményen, és akkor elérik.

Címlapkép: Női békefenntartók Dél-Szudánban (UN Photo/JC McIlwaine)