Törvényt sértett a magyar bíróság, amikor tavaly ősszel elutasította az Energiaklub keresetét, és ezzel megakadályozta a Paks II ellen indított per lefolytatását. A jogsértés miatt most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

Évek óta veszélyezteti a bírósági eljárások tisztességét és a politikától való függetlenségét az, hogy a bírók – kinevezésük és szakmai előmenetelük szempontjából – függnek az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, Handó Tündétől. Erre mutatott rá a bíróság hétfői elmarasztaló ítélete is, amely kimondta, hogy Handó Tünde visszaélt hatalmával.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Véleményünk szerint a bíróságok politikai függőségére példa a Paks II elleni perünk jogellenes módon történt megakadályozása is. Az ügyben eljáró bírót 2013-ban egyébként éppen Handó Tünde nevezte ki egy pozícióra .

A Paks II-vel kapcsolatos tisztázatlan környezeti, biztonsági problémák az egész országot, sőt az egész kelet-európai régiót érintik, tehát a bíróságnak kötelessége lett volna tárgyalni az ügyet. Azt gondoljuk, hogy azok a bírók, akik egy ekkora horderejű ügyet lerúgnak magukról, felelőtlen és tisztességtelen módon járnak el, és Paks II érdekeit szolgálják ki.

Az Alkotmánybíróság már egy 2001-es, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos határozatában kimondta, hogy az atomenergiával, annak felhasználásával kapcsolatos minden szabályozási tárgykör kiemelt súlyú kérdés. Ebből következően nyilvánvaló, hogy elengedhetetlen lett volna a – pártatlannak aligha nevezhető eljárásban született – közigazgatási határozatok törvényességi vizsgálata. A bíróság azonban nem megoldani, hanem megkerülni igyekezett ezt a kérdést és az Alaptörvény rendelkezéseiből levezethetően rá háruló felelősséget.

Ha Strasbourg-ban is kimondják a jogsértést a magyar állam részéről, akkor a magyar bíróságnak újra kell tárgyalnia az ügyet.

Előzmények

Az Energiaklub 2017 májusában azért fordult a bírósághoz, mert a Paks II környezetvédelmi engedélyét úgy adta ki a környezetvédelmi hatóság, hogy alapvető fontosságú kérdéseket hagyott figyelmen kívül. Sem a hatóság, sem a beruházó Paks II Zrt. nem tudott választ adni arra, hogy hová fogják majd tenni kiégett fűtőelemeket, és hogyan fogják azokat tárolni.

Értelemszerűen, amíg ez nem tudható, addig nem lehet megítélni azt sem, hogy a sugárzó atomhulladék tárolása milyen hatással lesz a környezetre és az emberi életre. És amíg ezt a hatóság nem tudja megállapítani, addig nem adhatná ki az engedélyt. Hiszen azt csak akkor lehet megadni, ha a beruházó bizonyítékokat és garanciákat tud adni minden felmerülő kockázat és veszély megnyugtató kezelésére. Ilyet pedig a Paks II Zrt. nem tudott felmutatni.

Az engedélyt a hatóság ennek ellenére megadta, az Energiaklub pedig ezt a felelőtlen döntést bíróságon támadta meg. A magyar bírósági apparátus azonban nem adott lehetőséget a per lefolytatására, és egy jogsértésekkel teli eljárásban lesöpörte az asztalról a keresetet.