Miért nincs sugárzásmérő Püspökszilágyon, az atomtemető falujában?
A címbéli kérdésre a rövid válasz: nem tudjuk. Ugyanis sem a hulladéktárolót üzemeltető RHK Kft-től, sem az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól...
Szemben a magyar kormánnyal, a lakosság 94%-a indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és az Energiaklub országos, nagy mintás adatfelvételéből.
A Kormány november végi határozatában úgy rendelkezett, hogy a lakosság energiahatékonysági fejlesztéseit uniós pályázati források helyett csak hitel alapon fogja ösztönözni. Pályázati támogatás a kormányzati tervek szerint csak állami illetve egyházi intézmények számára lesz elérhető.
Lázár János egy október végi kormányinfón a következő érvekkel támasztotta alá ezt az elképzelést: „Ingyenpénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével, nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes”. „Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat.”
A MEHI és az Energiaklub most publikált adatai szerint ezzel szemben a magyarok 95%-a úgy gondolja, hogy leginkább a magyar otthonok energetikai felújítását kellene támogatnia az államnak.
A magyar lakosok 94%-a úgy véli, hogy indokolt, illetve inkább indokolt uniós forrásokból támogatni a lakóépületek felújítását.
A felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a háztartások közel kétharmada pályázati források nélkül, csak saját megtakarításaira és hitelekre alapozva nem fogja felújítani otthonát a következő három évben. Vagyis pályázati támogatás nélkül nem fog elindulni egy felújítási hullám Magyarországon.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly ősszel jelentette be, hogy az eredeti kormányzati tervekkel ellentétben mégsem lesz EU-s pénzből lakossági energiakorszerűsítési program. Pedig a lehetőség adott: az új uniós finanszírozási időszakban akár százmilliárd forint is jutna a magyar otthonok felújítására. A magyar kormány és Brüsszel által is elfogadott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program tartalmazza is ezt.
Lázár János mégis úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint bonyolult lenne egy olyan közvetítő eszköz létrehozása, amelyen keresztül az uniós források eljuthatnának a háztartásokhoz. Ilyen állami alapok ugyanakkor több országban, évek óta működnek. A kormánynak évek álltak rendelkezésére, hogy felállítsák azt a rendszert, amely által uniós pénzekkel lehetne segíteni a 4 millió magyar háztartás rezsiköltségeinek csökkenését.
A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes energiafelhasználásának nagyjából egyharmadát. Ennek 40%-a komplex energetikai felújításokkal, széleskörű ösztönző-programmal középtávon is megtakarítható lenne.
A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.
A címbéli kérdésre a rövid válasz: nem tudjuk. Ugyanis sem a hulladéktárolót üzemeltető RHK Kft-től, sem az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól...
Magas háttérsugárzás, nagy aktivitású hulladékok a lerakókban, káros anyag szivárgása a talajvízbe – ilyen hírek jutottak el hozzánk a püspökszilágyi...
Továbbra sem tudjuk, hogy meghaladta-e a Duna hőmérséklete a max. 30 °C-os jogszabályi korlátot a Paksi Atomerőmű alatt. Mindenképpen pozitív...
A Szekszárdi Járási Hivatalhoz eljuttatott beadványunkban azt kértük, hogy közérdekű adatként adják ki számunkra: a hatóság rendelkezésére álló idei mérési...