Régi blogok

Már nem frissülő Átlátszóblogok és vendégblogok archívuma

pogiblog

Népszerű félreértések a görög válság kapcsán

 

FullSizeRender-1

ÁLLÍTÁS: “A görög válság tulajdonképpen nagyon egyszerű. A görögök felvették a sok hitelt, és most nem hajlandóak visszafizetni.”

VALÓSÁG: A válság megértésében nem segít, ha megszemélyesítünk nemzeteket, országokat. Görögország nem egy ember, akit Jorgosznak hívnak. Egy nagyon összetett, sok szereplős társadalom, ahogy Magyarország is. Egymással konfliktusban lévő csoportok komplex küzdelméről van szó.

2015 januárjában egy teljesen friss politikai alakulat, az előtte nagyrészt civilekből, vezetősége tekintetében pedig egyetemi oktatókból álló Sziriza nevű párt vette át a hatalmat, amely a hiteleket felvevő megelőző korrupt politikai elit elszámoltatására törekszik. Egyértelművé tette, hogy mindennek ellenére vissza szeretné fizetni a hiteleket. Ezért nem jelentettek államcsődöt januárban, hanem kezdtek el tárgyalni.

 

 

Á: “Na jó, de a görög társadalom jobban élt, mint amit megengedhetett volna magának.”

V: Nem, ezt a közkeletű vélekedést nem támasztják alá az adatok. Az eurozóna válsága országok hosszú listáját értintette: Írország, Portugália, Olaszország, Franciaország, Ciprus, Szlovénia, Észtország. Minderről ide kattintva olvashatsz, illetve ide kattintva még részletesebben.

 

 

Á: Akkor honnan jött össze a hatalmas adósságuk?

V: 2009-ben, azaz az öt éven át tartó megszorító politika kezdete előtt nem volt olyan hatalmas a hitelállományuk, mint ma (180%/GDP). Akkor még csak 114%-on álltak, ami nem kicsi, de egyáltalán nem kirívóan nagy. Olaszországnak, Szingapúrnak hasonló mértékű adósságállománya van, Japánnak dupla ekkora, még sem roppannak össze. Nagy-Británnia a második világháború utáni jóléti állami évtizedekben 200%-ról tornászta le az adósságállományát úgy, hogy közben radikálisan növelte a jóléti kiadások volumenét és arányát…

A jelenlegi 180%-os GDP arányos görög államadósság majd harmada tehát maguknak a megszorításoknak köszönhető, leginkább annak, hogy óriásit zuhant vissza a tört nevezője, a GDP.

Az adósságállomány korábbi része a közvélekedéssel ellentétben még csak nem is az eurozóna évtizedében jött létre. Akkor nagyjából stabil szinten maradt.

IMG_2367

 

 A görög GDP arányos államadósság alakulása 

A görög adósságállomány nagy része igazából a nyolcvanas években jött létre. A szélsőjobboldali diktatúrából felszabadulva Görögország éppen ekkor vezette be az általános oktatást, egészségügyet, nyugdíjat, ami Nyugat-Európában akkor már évtizedek óta meg volt. Ez megdobta a kiadási oldalt. Ugyanezzel egy időben viszont beléptek az Európai Közösségekbe, ahol a még gyerekcipőben járó görög ipar egész egyszerűen nem bírta a több száz éve iparosodott északi országok versenyét. A nagy számban megszűnő vállalkozások miatt drasztikusan csökkentek az adóbevételek. A gazdasági elit pedig megvásárolta, foglyul ejtette a politikai elitet, a görög médiát, aminek következtében nem vezették be a vagyonadókat, az elit gyakorlatilag ciprusi és brit offshoreban tarthatta a pénzét. Azaz a szükségszerűen növekvő kiadási oldallal egy időben nem szedett be elég bevételt az ország.

 

 

Á: “Rendben, de az közismert, hogy a görögök nem akarnak dolgozni, korán nyugdíjba mennek és kirívóan korruptak.”

V: Ezek is mítoszok. Az adatok ezt sem támasztják alá. Az OECD és az Eurostat szerint a görögök egy évben több órát dolgoznak, mint a németek, átlagosan teljesen normális korban mennek nyugdíjba. A Transparency International korrupciós percepciós indexe szerint a válság évében körülbelül ugyanannyira voltak korruptak, mint Csehország vagy Dél-Korea, és sokkal kevésbbé, mint a sztárországnak mondott Lengyelország. Sem szociális kiadásokra, sem pedig közalkalmazotti bérekre nem költöttek többet, mint az eurozóna átlaga. Ide kattintva találod meg a konkrét adatokat. Általában véve nem értelmes dolog teljes nemzetekről kollektívumokként beszélni, hogy a zsidók, cigányok, görögök, németek ilyenek vagy olyanok lennének. A híres Inglehart-Welzel féle értékfelmérés szerint például a görög társadalom egésze kihez van közel? A nyugat-németekhez. Az értékszociológia azonban azóta már rég továbblépett, már rég nem feltételez homogén nemzeti kulturákat, hanem azon belüli, egymással konfliktusban lévő értékklasztereket.

 

 

Á: “Ne hülyéskedjünk már, a görögök a magyarhoz vagy a szlovákhoz hasonló GDP illetve termelékenység mellett sokkal magasabb béreket fizettek maguknak!”

V: A magyar GDP és termelékenység messze a görög alatt volt és van továbbra is. A szlovák valóban körülbelül elérte a görög szintet. Itt azonban nem a görög bérekkel van baj, hanem azzal, hogy Kelet-Európában nagyon-nagyon gyengék a szakszervezetek, és nem voltak képesek kiharcolni rendes béreket. Erről ide kattintva olvashatsz többet, illetve ha még részletesebben érdekel, hogy mi alakítja a béreket, akkor ide kattintva.

 

 

Á: “Na de hát a görög nyugdíjak a GDP 16%-át teszik ki!” 

V: Valóban annyit, de ez megint csak leginkább azért van, mert a megszorítások eredményeképpen összeomlott a nevező, a GDP. Ha nem lenne ma ennyivel kisebb a GDP, akkor a görög nyugdíjrendszer aránya teljesen normális lenne, főleg annak fényében, hogy a mediterrán életmódnak köszönhetően a görög nyugdíjasok élnek a legtovább az eurozónában… Az elmúlt években amúgy nagyon radikálisan csökkentették a nyugdíjakat, ma már közel negyven százalékuk a szegénységi küszöb alatt van. Azt csak nem gondolhatjuk, hogy ha a megszorítások következtében összeomlik a gazdaság, akkor ennek következtében vegyük el a nyomorgó nyugdíjasok megélhetését, a gazdaság belső keresletét, és akkor minden jobb lesz.

 

 

Á: “A Sziriza egy szélsőséges párt, amely felelőtlenül megígérte, hogy lehet megszorítások nélkül bennmaradni az eurozónában. Magyarul hazudott.”

V.: A Sziriza egy teljesen átlagos mérsékelt szociáldemokrata párt, amely egyesíti magában az Északi Modell filozófiáját egy keynesiánus közgazdasági megközelítéssel. A szélsőbaloldali pártok államosítani akarnak, tervutasítást, illetve kilépni az Európai Unióból, amelyet egy kapitalista szervezetnek tartanak. Ezt gondolja például a közel 6%-os támogatottsággal rendelkező Görög Kommunista Párt. A Sziriza ezzel szemben még az eurozónából sem akart kilépni, nem hogy az Európai Unióból. Egyszerűen azt mondja, hogy ha öt év megszorítás után 120-ról 180%-ra nőtt az államadósság, az emberek harmadának, a fiatalok felének nincs munkája, a társadalom 40%-a a szegénységi küszöb alatt él, akkor nem valószínű, hogy pont a megszorítások hatodik vagy hetedik éve hozza majd el a várva várt eredményt.

Rengeteg dolog mutat arra, hogy az Eurogroup pénzügyminiszterei arra játszottak, hogy a Sziriza ne kezdhessen megszorítás helyett beruházó gazdaságpolitikába, hanem vagy legyen kénytelen elfogadni a megszorításokat, vagy legyen kénytelen csődbe vinni Görögországot. Erre mutat, hogy maga az IMF teljességgel tisztában van azzal, hogy mekkora károkat okozott Görögországban a megszorításokkal. Azzal is tisztában van, hogy a megszorítások politikája nem működik máshol sem.

Hogy miért nem, azt megírta már részletesen a Nobel díjas Paul Krugman, aki egyébként ma is a Sziriza álláspontját támogatja, ahogy a szintén Nobel díjas Joseph Stiglitz is, aki szerint az Európai Unió egyenesen megtámadta a görög demokráciát. Szintén a Sziríza álláspontját támogatja a szintén Nobel díjas Amartya Sen, az eurozóna vezető szakértője, Charles Wyplos is, a híres francia közgazdász, Thomas Piketty is, a német szociológus Jürgen Habermas is.

 

Screenshot 2015-06-30 09.43.19

Paul Krugman ábrája: Ahol nagyobb volt a megszorítás a válság éveiben, ott kisebb volt a gazdasági növekedés

___________

A kommentek közé írj még ilyen népszerű ellenvetéseket! Ha többet akarsz tudni a második világháború utáni görög gazdasági csodáról, vagy arról, hogy hogyan alakult ki az Európai Közösségekbe történt belépés után az adósságállomány, akkor javaslom, olvasd el a The Political Economy of the Greek Crisis című könyvemet, melyet megvásárolhatsz ide kattintva.

Megosztás