Bezárás
energiaklub

A Paksi Atomerőműből is a jobboldali médiabirodalomba áramlik a pénz

energiaklub

Négy és félszeresére nőttek a Paksi Atomerőmű Zrt. médiaköltései a 2010-es kormányváltás utáni négy évben az azt megelőző négy évhez képest. Ráadásul rendesen át is rendeződött a hirdetések megoszlása a különböző médiumok között: az országos tendenciákhoz hasonlóan a fő kedvezményezett az Atomerőmű esetében is a kormányzati körökhöz köthető média volt. A Kreatív részletgazdag összeállításának adataiból szemezgettünk.

Előre kell bocsátanunk, hogy a közzétett adatokból azt nem lehet megállapítani, hogy egy hirdető valójában mennyi pénzt költött el egy-egy médiumban, hiszen a Kantar Mediától megvásárolt költési adatok listaáron, a médiumok hivatalos hirdetési tarifáival vannak kalkulálva. Ez azt jelenti, hogy a hirdetőknek adott esetleges kedvezmények ezekből nincsenek levonva (a piacon elfogadott számítás szerint egy hirdető általában a listaár 40-50 százalékát fizeti ki ténylegesen). Arra mindenesetre kiválóan alkalmasak a listaáras adatok, hogy a nagyságrendi változásokat és a hangsúlyok eltolódását nyomon követhessük.

Ezek szerint a Paksi Atomerőmű Zrt. a Gyurcsány/Bajnai kormány négy éve alatt listaáron összesen 204 millió Ft hirdetési felületet vásárolt meg különböző médiumokban, a 2010-2014 között regnáló Orbán-kormány alatt pedig már összesen 932 millió forintért hirdettek. (Figyelem: a Paksi Atomerőmű Zrt. a „régi” paksi atomerőművet működtető céget takarja – nem keverendő össze az MVM Paks II Zrt-vel, amely az új atomerőmű felépítésére jött létre!) Arányaiban mindkét időszakban a napilapokban költötte legtöbbet az Atomerőmű, de 2010 után a médiaköltések ötödét már a köztéri hirdetések tették ki.

diagram1

Érdekes módon a napilapok közül mindkét időszakban a Magyar Nemzetben hirdette a legtöbbet az Atomerőmű, de eltérő nagyságrendben (lásd a lenti, kattintható, interaktív diagramon). 2010 és 2014 között az Atomerőmű napilapokban elköltött büdzséjének több mint 60%-a áramlott a Nemzethez, míg országos szinten a lap jóval alacsonyabb arányban (21%) részesült az állami hirdetésekből.

A Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlapban a kormányváltás után ugrottak meg az Atomerőmű hirdetései. A Metropolban az állami hirdetők különösen akkor kezdtek el látványosan sokat költeni, amikor 2011 júliusában a lap a Simicska Lajos köreihez tartozó üzletember, Fonyó Károly tulajdonába került. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a Metropol – mondjuk a Magyar Hírlappal ellentétben – hirdetési szempontból valóban megkerülhetetlen tényező a napilappiacon, vagyis nem meglepő, hogy az Atomerőmű is itt hirdet.

Mindemellett mindkét kormányzat alatt elég jelentős volt az Atomerőmű jelenléte a megyei napilapokban, úgymint: Tolnai Népújság, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Új Dunántúli Napló, stb.

Napilapok listaáras állami reklámbevételei (2006. 05. - 2014. 04.)

A folyóiratok közül 2006-tól 2010-ig a Szabad Föld volt a favorit. Az Orbán kormány alatt viszont már nem itt, hanem a Stumpf István és Nyerges Zsolt résztulajdonában álló Heti Válaszban, és – elsőre némileg meglepő módon – a Fourfourtwo futball-magazinban vásárolt legnagyobb arányban felületet az Atomerőmű. Ha hozzátesszük, hogy a Fourfourtwo szerkesztősége a Puskás Intézetben működik Felcsúton, akkor már nem olyan meglepő a dolog. A magazin főszerkesztője a Puskás Intézet igazgatója, Szőllösi György, korábban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója. Az Atomerőmű hetilapokban vásárolt hirdetéseinek kb. egyharmada egyéb, nem kormányközeli magazinokban történt, pl. a Nők Lapjában, a Kiskegyedben, a Storyban, a Bestben, de még a Fülesben is. Ezeknek nagy részét nagy nemzetközi vállalatok adják ki, és legtöbbjük hirdetési szempontból valóban ésszerű választás lehet.

A folyóiratok listaáras állami reklámbevétele (2006. 05. - 2014. 04.)

A Gyurcsány/Bajnai kormány alatt a rádiók közül csak a Danubiusban hirdetett az Atomerőmű. Amikor 2009-ben, az emlékezetes frekvenciapályázat után megszűnt a Danubius, helyét átvette a Nyerges Zsolt, majd Simicska Lajos tulajdonába tartozó Class FM, illetve a szocialistákhoz köthető Neo FM – ez utóbbi megszűnése után a frekvenciáját a Magyar Rádió kapta meg. Közben megszületett egy új, tulajdonosa révén Nyerges-közelinek mondott rádió is, a Music FM.

Az Atomerőmű 2010 és 2014 között pontosan ezekben a rádiókban hirdetett: a Class FM-en, a Music FM-en és a Magyar Rádióban. (A Lánchíd Rádió állami reklámbevételei nem szerepelnek a Kantar Media adatbázisában.) Az Atomerőmű rádiós hirdetési kiadásainak 73%-a folyt a Class FM-hez; országos szinten az állami szervezetek az összes rádióhirdetésük 58%-át vásárolták a Class FM-nél a 2010-2014 időszakban.

A rádiók listaáras állami reklámbevételei (2006. 05. - 2014. 04.)

A tévék közül a Magyar Televízió volt az Atomerőmű abszolút kedvence mindkét érában: 100 illetve 99%-ban a köztévében hirdettek. A köztéri média 2010 után jelent meg az Atomerőmű hirdetési felületei között, elsősorban a Simicska Lajos résztulajdonában álló Publimont: az Atomerőmű köztéri médiaköltéseinek több mint 90%-a ide áramlott.

A plakátcégek listaáras állami reklámbevételei (2006. 05. - 2014. 04.)

A Paksi Atomerőmű Zrt. 2010 és 2014 között tehát összességében a teljes hirdetési büdzséjének kb. 80%-át a kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő, vagy a kormányhoz lojális médiumoknál költötte el. A Kreatív összesítése szerint a Simicska-Nyerges-Liszkay-Fonyó érdekeltségű médiabirodalom országos szinten  az összes állami médiahirdetés 52%-át szerezte meg, és nyereségessége az ötszörösére nőtt a kormányváltás után.

Fülöp Orsolya

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom