Ennek több mint felét a Nemzeti Filmalap kapta, de jutott a Századvégnek is, és még vagy 200, zömében dél-dunántúli szervezetnek, önkormányzatnak, iskolának.

 

A 2013. november és 2014. december közti időszak hirdetési és reklámköltségeit kérte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től egy adatigénylő a kimittudon keresztül. A kérésnek az Atomerőmű eleget is tett, ennek adataiban böngésztünk. (Figyelem: a „régi” Atomerőműről van szó, nem a Paks II projekttársaságról!)

A legnagyobb összeg a Magyar Nemzeti Filmalapnak jutott: a Paksi Atomerőmű ebben az időszakban összesen 3,3 milliárd forintot juttatott az Alapnak, „filmalkotások támogatására”.

A második legmagasabb összeget, összesen kb. 590 millió forintot az Atomerőmű saját, alapítványi fenntartású iskolája, a paksi Energetikai Szakközépiskola kapta. Az iskolában folyó gépészeti képzésben meghatározó az atomerőművek technológiájának oktatása, de az informatikusi, környezetvédelmi technikusi és ügyviteli képzések diákjai is az atomerőműben töltik a szakmai gyakorlatukat.

Az Atomerőmű által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 500 millió forintban részesült ebben az évben. Az Alapítvány célja „a térségfejlesztés, az életminőség emelése, továbbá a munkahelyteremtés”, a paksi, kalocsai és szekszárdi kistérségben. E célok „megvalósítása érdekében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-ig összesen 2 milliárd forint támogatást bocsát az Alapítvány rendelkezésére”.

A szintén az Atomerőműhöz kötődő Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulást (TEIT) 140 millió forinttal támogatta az Atomerőmű települések infrastrukturális fejlesztésének céljából. A kalocsai önkormányzatban székelő TEIT honlapján egyébként sem az alapító okirat, sem a tisztségviselők, sem a kapott támogatásokról nem érhető el információ, de azt megtudhatjuk, hogy „célja nem az erőművel és a nukleáris iparral való szembehelyezkedés, hanem az őszinte párbeszéd és együttműködés megteremtése és fenntartása, a kölcsönös bizalom továbbépítése”. A TEIT elnöke a Paks II kapcsán a régióban rendezett összes lakossági tájékoztatón jelen volt, és úgy vélte, hogy “társulásuk munkája eredményes volt, hiszen a fórumokon nem a bővítés szükségességét firtatták, hanem a települések előtt álló lehetőségeket”.

A környékbeli települések önkormányzatai ezen kívül közvetlenül az Atomerőműtől is kaptak támogatást különféle településfejlesztési célok megvalósításához, több mint 260 millió Ft értékben. Gerjen község önkormányzata például Kettesfogathajtó Bajnokság megrendezéséhez kapott segítséget, Kéty község önkormányzata az óvodai mászóka tanúsításához, a szekszárdi önkormányzat pedig a Szekszárdi Örömünnep megrendezéséhez, stb.

Az MVM-Paks felnőtt férfi futballcsapata, a Paksi FC közel 230 millió forint, az Atomerőmű Sportegyesület pedig 260 millió forint támogatásban részesült ebben az időszakban. Rengeteg egyéb sportegyesületet szponzorált még a vállalat, például a Dunaújvárosi PASE-t (60 millió Ft), a szekszárdi Kosárlabda Sport Clubot (42 millió Ft), és a Csíkszeredai Futball Klubot (6 millió  Ft) stb. stb. stb.

Egyetemek, kutatók is kaptak az Atomerőmű pénzéből, pl. az MTA különböző intézetei 40 millió, a Bay Zoltán kutatóközpont szintén 40 millió, a Pécsi Tudományegyetem 30 millió, a Debreceni Egyetem 10 millió forintot. A Századvég Politikai Iskola Alapítvány pedig 15 millió forintot kapott a „magyar politika professzionalizálódása elősegítésére”.

Médiahirdetésekre ebben az időszakban közel 370 millió forintot fordított az Atomerőmű, erről részletesebben következő cikkünkben fogunk foglalkozni.

A maradék milliókat, milliárdokat kisebb-nagyobb, főleg helyi szervezetek és rendezvények kapták: ilyenekre kell gondolni mint például az Ifjú Harmonikásokért Alapítvány, a Bátyai Fokhagymások Hagyományőrző, Gasztronómiai és Kulturális Egyesület, a Harci Nyugdíjasok Érdekszövetsége, Kristály Lélekvédő Egyesület és még sokan mások. Nem olyan nagy csoda, hogy a dél-dunántúli régióban nem túl kritikusak az atomerőművel szemben.