Korrupt kormányok előnyben részesítik a centralizált, tőkeintenzív gigaberuházásokat, hiszen nagy korrupciós nyereségre lehet így szert tenni – különösen, ha a beruházó maga az állam. Az atomerőmű-építés ennek iskolapéldája. Ezzel szemben a megújulós projektek – mint amilyenek a most termékdíjjal sújtott napelemek is – jellemzően kisebb léptékű, decentralizáltabb, vagyis demokratikusabb, átláthatóbb, piaci körülmények között megvalósuló beruházások. Ez az egyik, de nem az egyetlen oka annak, hogy szeretjük a megújulókat.

A legfontosabb, amiért az Európai Unió is ösztönzi a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kihasználását, az az, hogy használatuk alacsony üvegházhatású gáz kibocsátással jár, ÉS nem rejt irreálisan magas, kezelhetetlen biztonsági és környezeti kockázatokat.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének többszáz kutatás eredményét összesítő ábráján jól látszik, hogy 1 kWh áram előállítása jóval kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár a megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák esetében, a gyártástól a hulladékok ártalmatlanításáig terjedő teljes életciklust figyelembe véve. A diagramon azért szerepelnek –tól –ig értékek (vagyis oszlopok a pontok helyett), mert a különböző kutatások némileg eltérő eredményekre jutottak. Ez különösen a biomassza alapú áramtermelésre igaz, a lehetséges energiaforrások (fa, energianád, biogáz, stb.) és felhasználási technológiák sokfélesége miatt.

forrás: Renewable Energy Sources and Climate Change Mitigation – Special report of the IPCC

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a megújuló energiaforrások használata nem teremt hosszú távú függőséget, míg például a földgáz vagy a nukleáris üzemanyag használata igen, vagyis megújulókkal az importfüggőséget is csökkenteni lehet. Nem véletlen, hogy az EU ellátásbiztonsági stratégiája is kiemelt figyelmet szentel a megújulóknak.

Mindezek ellenére Magyarországon igen alacsony arányban vannak jelen a megújulók az áramtermelésben: az Eurostat adatai szerint 2012-ben hazánkban a teljes áramfogyasztás mindössze 6%-át tette ki a megújulókból (szél, víz, nap, stb. összesen) termelt áram. Csak Luxemburg és Ciprus rendelkezik ennél is alacsonyabb aránnyal, a többi narancsos színű országban 10 – 16%-os volt a megújulókból termelt áram aránya.

forrás: Eurostat

A MAVIR 2013. évi adatai szerint az összes termelt áram mindössze 0,02%-át állítják elő napenergiával Magyarországon. Az összes beépített kapacitás mindössze 0,1%-át teszik ki a naperőművek (napelemek), ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban: még Bulgáriától, Szlovákiától és Szlovéniától is jócskán elmaradunk.

forrás: A magyar villamosenergia-rendszer 2013. évi statisztikai adatai (MAVIR), saját szerkesztés

A napelemes beruházások termékdíjjal, adóval való drágítása – amellett hogy szakmailag sem indokolt – azt üzeni a megújuló iparnak, hogy nem kívánatosak ebben az országban.

Fülöp Orsolya