Jókora lyukat ütött az államkasszában a rezsiharc, aminek következtében jövőre is több mint 100 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el a költségvetés. Ezzel párhuzamosan az elmúlt két évben a lakosság által befizetett adók mértéke jelentősen megnőtt, és meghaladja a rezsicsökkentésből származó megtakarításokat.

 

Az Állami Számvevőszék idén is elküldte a következő évi költségvetési tervezetről írott véleményét a Költségvetési Tanácsnak. Az anyag hivatkozik a Nemzetgazdasági Minisztérium számítására, mely szerint a 2013. januári első rezsicsökkentés óta évi 15 milliárd forinttal csökkent az energiaellátók jövedelemadójából befolyt összeg. Ennek oka, hogy az adó megfizetésére kötelezett energiaszolgáltatók, – kereskedők, -termelők, bányavállalkozók stb. alacsonyabb bevételeket érnek el, és emiatt kevesebb adófizetési kötelezettségük keletkezik. A minisztérium és az ÁSZ a jövő évben is hasonló mértékű kiesésre számít.

A hivatkozott számítás szerint az elmúlt két évben évi 15-19 milliárddal kevesebb társasági adó folyt be a rezsicsökkentés által érintett vállalatoktól, eredményességük csökkenése miatt. 2015-re 19 milliárd forintos kiesést valószínűsítenek a szakértők.

Az ÁSZ szakmai anyaga szerint a „rezsicsökkentés hatása az ÁFA-bevételeknél is megmutatkozik, azonban ennek hatása nem került számszerűsítésre”. Ugyanakkor tavaly a Policy Agenda a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatait felhasználva vizsgálta az elmaradt ÁFA-bevételek nagyságát. Számításuk szerint az állam közel 40 milliárd forintról mondott le azáltal, hogy az első és a második rezsicsökkentés során csökkent a lakossági áram- és gázár, és így ezek ÁFA-tartalma is. A harmadik rezsicsökkentési hullám hatása nem ismert, mindenesetre ezek alapján az ÁFA-kiesés 2015-ben is legalább 40 milliárd forintra tehető.

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jelentései szerint 2013-ban és 2014-ben évi 40 milliárd forinttal kevesebb bányajáradék folyt be a 2012. évihez képest. Az állam a jövő évi költségvetésben ennél is kevesebbet vár.

A költségvetésbe befolyó bányajáradék mértéke, az adatok forrása: MBFH

 

A bányajáradékot a kitermelt földgáz (és egyéb ásványi nyersanyagok) értékének arányában kell fizetnie a kitermelést végző vállalatoknak. A visszaesés fő oka az, hogy az állam az utóbbi években folyamatosan csökkentette mind a bányajáradék kulcsát, mind pedig a gáz árát az 1998. előtt termelésbe vont gázmezőkön kitermelt földgáz esetében. E mezők esetében ugyanis a kitermelő köteles hatósági áron értékesíteni a kitermelt gázt a lakossági fogyasztókat ellátó gázszolgáltatók részére.

Az 1998. előtt termelésbe vont mezőkön kitermelt földgáz 2003 óta a lakossági gázárak csökkentésére szolgál: ahogy a Századvég is megállapítja egy idei tanulmányában, „a 2010 után a hatósági áron átvett gáz árának és a bányajáradék mértékének folyamatos csökkentése a lakossági energiaárak befagyasztását, majd 2013-tól a rezsiköltség-csökkentést szolgálta”. 2003 és 2010 között pedig az állam a bányajáradékból fedezte a lakossági gázártámogatást.

(Ennek eredményeként 2010 után jelentősen elszakadt egymástól az importált, illetve a hazánkban kitermelt földgáz ára, lásd pl. itt.)

A kieső adóbevételeket nyilvánvalóan kompenzálni kell valahogy az államkassza számára.

Az ÁSZ tanulmánya bemutatja, hogy az egyéb adók köre és mértéke évről évre nő. Míg 2012-ben a vállalatokra kirótt különadók (pénzügyi szervezetek különadója, az energiaszektor, távközlés és kiskereskedelmi szektor ágazati adói) 290 milliárd Ft bevételt biztosítottak a költségvetés számára, ez a várakozások szerint 2015-ben el fogja érni a 850 milliárd forintot (e-útdíj, tranzakciós illeték, reklámadó, stb.).

A lakosság jövőre 200 milliárd forinttal több adót (elsősorban személyi jövedelemadó) fizet majd a 2012-es szinthez képest, és a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (ÁFA, jövedéki adó) is többet remél az állam 2015-ben: a növekedés a 2012. évi szinthez képest közel 750 milliárd forintot tesz ki.

A diagram forrása: Állami Számvevőszék tanulmánya

 

A rezsicsökkentés éveiben (2013-14) a lakossági befizetések összesen 137,5 milliárd forinttal haladták meg a rezsiharc előtti befizetéseket. A fogyasztási adókra az elmúlt két évben összesen 511,5 milliárd forinttal költöttek többet az adófizetők – ugyanakkor ennek csak kb. kétharmada származik a lakosság fogyasztásából. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy ebben a két évben a háztartások kb. 480 milliárd forinttal több adót fizettek be a 2012. évi szinthez képest.

A MEKH közleménye szerint a lakossági fogyasztók összesen 334 milliárd forintot takarítottak meg 2013. január 1. és 2014. október 1. között „a rezsicsökkentésnek köszönhetően”. Vagyis kevesebbet, mint amennyivel több adót fizettünk be ugyanebben az időszakban.

Természetesen az adók nem kizárólag a rezsicsökkentés miatt emelkednek; vannak még egyéb betömésre váró lyukak is a költségvetésben. Mégis, összességében úgy tűnik, hogy ebben a harcban nem a lakosság áll nyerésre.

Fülöp Orsolya