Nagyon durva eredményekre vezető felmérést adott közzé a Transparency International. “Transparency in Corporate Reporting: Assessing the World’s Largest Companies” című friss anyagukban a világ legnagyobb transznacionális cégei közül 124-et vizsgáltak működésük átláthatósága szempontjából. (85 válaszolt teljes körűen.)

Az átláthatóságra jogi kötelezettségük is van, és saját reputációjuk miatt is érdekük. A KPMG szerint 93%-uk készít vállalati felelősségvállalási jelentést. Mindeközben működésük átláthatatlan.

A következtetéseket érdemes nekünk is továbbgondolnunk.

101 vállalat a maximálisan elérhető 10 pontból 5-nél kevesebbet kapott.

90 vállalat semmilyen adatot nem ad ki a külföldön fizetett adóival kapcsolatosan. Köztük rengeteg Magyarországon is jelen lévő multi. Ráadásul az Amazon, az Apple, a Google és az IBM még azt sem árulja el, hogy konkrétan melyik országokban működnek leányvállalatai… (Milyen országok lehetnek ezek?!)

65 vállalat nem hozza nyilvánosságra a politikai pártok felé irányuló adományait. (A többi is ad…)

Csak 45%-uknak vannak szabályai arra vonatkozóan, hogy nem adhatnak ajándékokat az üzleti ügyleteik elősegítése érdekében.

Milyen következményei vannak mindennek?

1.) A transznacionális cégek transzferárazása, a nyereség offshoreba menekítése standard gyakorlat. Nem marginális ügy, hanem mainstream gyakorlat.

2.) Erről az országok politikai elitjei tudnak. Viszont az átláthatatlan kampányfinanszírozási gyakorlatok miatt, és mivel ők a transznacionális szektor politikai adományainak kedvezményezettjei, nem tesznek ez ellen. Azaz a fejlett világ államai foglyul ejtett államok (state capture). Aki a hazai tulajdonú szektor által foglyul ejtett állam miatt aggódik, annak emiatt is aggódnia kell.

3.) Attól, hogy nem tudjuk, mennyi adóalapot veszít egy állam, attól ezt a problémát nem lehet félredobni azzal, hogy nincs róla információnk. Valószínűleg rendkívül nagy arányról van szó, olyan nagyról, amely szükségtelenné tenné a folyamatos megszorításokat, finanszírozhatóvá tenné a jóléti államot. A Tax Justice Network nevű respektált nemzetközi szervezet szerint Magyarországról 1989 óta a nemzeti adósságállomány két és félszerese folyt ki offshoreba. Az offshore áramlások mértékének megállapítása ma már tudományos folyóiratok témája a nyugati világban.

4.) A masszív transzferárazás miatt a GDP statisztikák is megbízhatatlanok. Mivel a GDP az egyes cégek hozzáadott értékének összege, ezért a gigantikus mértékű transzferárazás miatt a hivatalosan mért bruttó nemzeti össztermék is jelentősen eltérhet a valóságostól.

5.) A hazai bérek színvonalát a hazai termelékenység határozza meg. A termelékenység azonban a nemzetgazdaságban működő cégek hozzáadott értéke egy főre (vagy egy munkaórára) vetítve. Azaz ha a hozzaádott érték valójában sokkal nagyobb, akkor a termelékenységnek és a béreknek is sokkal nagyobbnak kellene lennie. És ez nem triviális mértékű különbség. Szlovéniában 20 százalékponttal magasabb termelékenység mellett dupla akkora bérek vannak, mint Magyarországon.

 

Ennyi, és nem kevesebb a Transparency International új, multikról szóló felmérésének a jelentése Magyarország számára.