Az utóbbi időszakban a teljes kelet-európai régióból megerősödött a Nyugat-Európa felé történő migráció. Vannak olyan keleti uniós tagállamok, ahonnan a népesség ötöde elköltözött, a vidéki térségek elnéptelenedtek. A keleti polgárok türelme elfogyott. Egy évtized tagság után úgy tapasztalják, hogy míg a keleti árak majdnem utolérték a nyugatiakat, addig a bérek egyharmad-egynegyed szinten megrekedtek.

Megnyugtatásukra siető politikusoktól és közgazdászoktól sokszor jelenik meg a GDP-felzárkózás, mint a tagság sikerének mérőszáma. Egyéni szinten azonban a nemzeti GDP növekedése nem sok kézzelfoghatót jelent. A polgárok saját végső személyes fogyasztásának alakulása ugyanis más képet mutat, mint a nemzeti összterméké. A szintén tragikus foglalkoztatási ráta mellett ez a másik legtestközelibb felzárkózási mutató.

Valóban olyan olcsó Magyarország, ahogy a hivatalos adatok mutatják? Valójában nem. És hogy miért az embereknek lehet mégis csak igaza, arról IDE KATTINTVA OLVASHAT.