A posztkommunista térségben a neoliberalizált álbaloldal cikinek érezte a munka ünnepét, ezért ismert módon sramlizós kolbászevéssé silányította azt. A nyugati világban sokkal fontosabb ünnep maradt. Ha a magyar baloldal majd egyszer meg akarja teremteni a magyar jobboldal erős és jól működő szimbólumrendszerével párhuzamosan a sajátját, ezt a napot is át kell pozicionálnia.

Érdekes, hogy míg a világ nagy részén május elseje a munka ünnepe, addig az USA-ban szeptember első hétfőjén ünneplik azt. Annál is érdekesebb, mert május elseje egy 1886 májusában Chicagoban, a szénapiacon történt mészárláshoz kötődik, amikor is a rendőrség a nyolcórás munkanapért tüntető munkások közé lőtt.

 

 

A szénapiaci tüntetés plakátja. Sok chicagói munkás akkoriban még német anyanyelvű volt

 

 

Grover Cleveland amerikai elnök azonban úgy döntött, hogy nem szeretné, ha az amerikai társadalmat megosztó májusi mészárlásra emlékeznének hivatalos munka ünnepeként, ezért 1887-ben bevezette, hogy szeptember első hétfője lesz a munkát ünneplő szabadnap. A világ többi részén, Svédországtól Bangladesig, Brazíliától Mongóliáig viszont fennmaradt a májusi, amerikai eredetű dátum.