Bezárás
pogiblog

Minimálbér és foglalkoztatás

Makacsul tartja magát a vélekedés, mi szerint empirikus bizonyítékunk van rá, hogy a minimálbér emelése Magyarországon tömegeket szorított  volna ki a munkaerőpiacon kívülre. Ez a nem igazolt vélekedés sajnálatos módon kiindulópontja a bérfelzárkózással kapcsolatos vitáknak is, ezért érdemes visszanézni, mi is történt.

Minimálbér Mon az átlagbér százalékában

2001-2002-ben történt Magyarországon egy rendkívüli minimálbéremelés.

Mint az ábrán látható, a nagyon komoly mértékű emelésre azért volt szükség, mert a minimálbér értéke a kilencvenes évek elejéhez képest rendkívül alacsony szintre süllyedt az átlagbérhez képest. A 2001-es emeléssel tehát tulajdonképpen csak visszatért a régi arány, de még így sem érte el azt a 60%-os minimálbér/átlagbér szintet, amelyet az 1996-os Európai Unió Szociális Chartája ajánl!

Na de milyen hatással járt ez a radikális minimálbéremelés? Köllő János, a foglalkoztatáspolitika doyenje „A minimálbér funkciói és lehetséges hatásai” című tanulmányában összegzi ezeket. (Érdemes megjegyezni, hogy bár Köllő megemlíti a méltányos munkabér fogalmát, kísérletet sem tesz arra, hogy mekkora munkavállalói tömegnek vált biztosabbá a megélhetése a minimálbér emelése nyomán! Azaz ő csak a mérleg egyik serpenyőjét vizsgálja.)

Minekután felsorol nemzetközi szakirodalmat arra, hogy a minimálbér emelése növelheti és csökkentheti is a foglalkoztatást, illetve nincs rá hatással, Köllő arra a következtetésre jut, hogy a nemzetközi szakirodalom alapján lehetetlen eldönteni, hogy milyen hatása volt Magyarországon a minimálbér emelésének.

A magyar helyzetre áttérve Köllő először is elismeri, hogy a minimálbér emelést megelőző időszakhoz képest a foglalkoztatási szint nem csökkent. Ő azonban amellett érvel, hogy az összehasonlítást nem ezzel a tényadattal kell elvégezni, hanem azzal az alternatív helyzettel, ha minimálbéremelés nem történt volna. Ez természetesen sokkal nehezebb elvégezni, hiszen egy végül is be nem következett állapotot kell modellezni, feltételezésekre építve.

Milyen konklúzióra jut Köllő ezzel a megközelítéssel?  Összefoglalója Kertesi Gáborral írt közös elemzésükre (2004) hivatkozik, melyben arra a következtetésre jut egy kisvállalati panel adatait használva, hogy egy éven belül mintegy 12 ezer állás szűnt meg a minimálbér emelés hatására. Egy 3,7 milliós munkaerőpiacon mindösszesen 12 ezer állás! Ráadásul ezek nagy részét meg lehetett volna menteni, ha egy progresszív jövedelemadóból munkahely támogatást nyújtottunk volna!!  Ez áll szemben azzal, hogy 2002-ben már a foglalkoztatottak 11%-a számára jelentett minimális garanciát a minimálbér, és mindez ráadásul a bérskála efölötti szintjeit is feljebb tolta. Mindösszesen tehát minimum 400 ezer ember számára jelentett jelentős könnyebbséget.

Szintén foglalkozik Köllő a minimálbérnek a kereseti egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásával. Itt azt találja, hogy azok 2001-2002-ben csökkentek: a bértarifa felvétel adatai szerint a bruttó keresetek decilisrátája (legfelsőbb tized és legalsó tized) a 2000. évi 4,9-ről 4,1-re csökkent!

Az az elgondolás, hogy a minimálbér emelése kiszorít embereket a munkaerőpiacról, arra az elképzelésre épít, hogy ezek az emberek nem termelnek meg annyi értéket, mint az új fizetésük lenne. Ez azonban nem egy adatokra épülő állítás, hanem egy feltételezés. Feltételezésekre pedig egy tényalapú (evidence based) szakpolitika nem építhet. A 2001-2002-es magyar minimálbéremelés tapasztalata azt mutatja, hogy ez a feltételezés téves volt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom