Idén augusztus 13. volt a „túllövés” napja, vagyis eddig a napig már felhasználtuk a Föld azon erőforrásait, amelyet ebben az évben elő tud állítani a természet – adta hírül a Global Footprint Network (Világ-Lábnyom Hálózat). A szervezet szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben továbbra is fenn kívánjuk tartani a jelenlegi termelési és fogyasztási szokásainkat, akkor 1,6 Földre lenne szükségünk.

Csak a saját erőforrásait tekintve, Magyarország ennél sokkal jobban áll, mivel mi október végére használjuk el az éves rendelkezésre álló mennyiséget, vagyis nekünk „csak” 1,2 Földre lenne szükségünk, ha a jelenlegi gyakorlatot kívánjuk folytatni. Ugyanakkor a társadalmi igazságosság megkövetelné, hogy a természeti erőforrásokból a Föld minden lakosa egyenlően részesülhessen, így azok is, akik olyan – például sivatagi – körülmények között élnek, ahol a természeti erőforrásokból a magyarországinál sokkal kevesebb áll az emberek rendelkezésre. Ez pedig azt jelentené, hogy Magyarországon már augusztus végéig feléljük a minket illető éves „kvótát”.

Mindez olyan, mintha egy család nagyrészt abból élne, hogy fokozatosan eladja az értékeit, a bútorait, a ruháit, a legvégén még a házát is… Ha a világ így folytatja, akkor már akár az elkövetkező években – egyéb tragikus jelenségek mellett – olyan nyári hőségekkel és menekültáradattal szembesülhetünk, amelyek mellett visszasírjuk az idei nyarat.

Jól tudjuk, mit kellene tenni a katasztrófa elkerülésére. Tanulmányok tömegei szólnak arról, hogy milyen intézkedések szükségesek, és ezek a tanulmányok azt is kimutatták, hogy ezek az intézkedések nem akadályoznák a gazdasági fejlődést – éppen ellenkezőleg: az intézkedések elmaradása vezetne gazdasági összeomláshoz.

Azt is jól tudjuk, miként győzhetők meg a politikusok, hogy meghozzák ezeket az intézkedéseket, hiszen erről is számos tanulmány készült. Így például az Európai Zöld Város Mutató (European Green Cities Index), amelyet az Economist Intelligence Unit készített a Siemens támogatásával, kimutatta: minél erősebbek a független civil szervezetek, minél aktívabb a civil társadalom, annál környezetbarátabb egy város.

A szükséges változások eléréséhez viszont a jelenleginél sokkal erősebb, nagyobb támogatottságú civil szervezetekre van szükség. Ennek megteremtéséhez azonban legalább harmincszor annyi pénz kellene, mint amennyivel jelenleg a független civil szervezetek gazdálkodnak. Most már csupán azt kellene tudnunk, miként lehet ezt a problémát megoldani.

Lukács András

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.