Hogyan befolyásolja környezetünket és az egészségünket az élelmiszereink előállításának módja? Erről tartott előadást agrárkampány-felelősünk, dr. Rodics Katalin a Semmelweis Egyetemen.

© Járdány Bence/GreenpeaceManapság a legtöbben egyáltalán nem tudjuk, honnan származnak az élelmiszereink. Ha erre nem fordítunk külön figyelmet, akkor valószínűleg nagyüzemi mezőgazdaságból, hatalmas monokultúrákban termesztett élelmet veszünk, amit vegyszerek tucatjainak felhasználásával állítottak elő, gyakran nem is a mi kontinensünkön.

Az utóbbi fél évszázadban a gazdálkodók szerte a világon több százféle növényvédő szert használtak összesen sok millió tonna mennyiségben. Rovarirtókra, gyomirtókra, gombaölő szerekre és műtrágyákra hagyatkoznak, hogy csökkentsék az esetleges termésveszteségeket. A legtöbb gazdálkodó rutinszerűen kezeli a haszonnövényeit többféle növényvédő szerrel – ahelyett, hogy ezeket csak a legutolsó lehetőségként, az erős fertőzöttség esetében használná.

Az egészség jelképének tartott almát egy átlagos németországi almaültetvényen például egyetlen szezonban 34-szer kezelik különböző növényvédő szerekkel.

A mezőgazdaságban használt vegyszerek a Föld szinte minden élő rendszerét károsították már, beleértve minket, embereket is. Tönkretették az élethez szükséges alapvető rendszereket és folyamatokat: a talaj termékenységét, a vizek természetes tisztulását, a levegő tisztaságát és a rovarok által végzett beporzást.

A növényvédő szereknek óriási szerepe van a biológiai sokféleség csökkenésében is. Az EU-ban minden negyedik fajt (a fajok 24,5%-át) veszélyeztetnek a mezőgazdasági szennyvizek, melyekben nemcsak növényvédő szerek vannak, hanem nitrát- és foszfáttartalmú műtrágyák is.

Európában a vizsgált emlőspopulációk 27%-ában tapasztalható csökkenés – de előfordulhat, hogy ez a szám még ennél is rosszabb folyamatot takar, mivel az emlősfajok 33 százalékának helyzete ismeretlen.

A növényvédő szerek használatán alapuló nagyüzemi mezőgazdaságból vegyszerekkel terhelt, csökkent tápértékű élelmiszereket kapunk, amelyek az egészségünkre is hatással vannak.

Az Európai Parlament által készíttetett kutatások eredményeiből egyértelmű, hogy az Európában használt vegyszerek nagy mértékben felelősek súlyos emberi egészségügyi problémákért. Különösen veszélyeztetettek a kismamák, csecsemők és a kisgyermekek.

A várandós anyák szervezetébe kerülő növényvédő szerek mérhető IQ-csökkenést okozhatnak a születendő gyermekeknél; a figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) pedig ugyancsak összefüggésbe hozható növényvédő szerekkel. Az USA-ban végzett kutatások szerint azoknál a gyerekeknél, akiknek a vizeletében magasabb volt a szerves foszforsavészter bomlástermékek szintje, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták ezt a rendellenességet.

Ami a rákos megbetegedések kockázatát illeti, az Egyesült Királyságban 623 080 nőnél vizsgálták, hogy az ökológiai élelmiszerek fogyasztása hatással van-e a rák kialakulásának kockázatára. A résztvevők életét átlagosan 9 éven keresztül követték nyomon. Az adatokat összesítve úgy találták, hogy az általános rákkockázat nincs összefüggésben a táplálkozással, de igen jelentős hatást figyeltek meg a rák egyik típusánál, a non-Hodgkin-limfómánál. A kockázat 21%-kal alacsonyabb volt azoknál, akik ökoélelmiszereket fogyasztottak.

A  mezőgazdasági dolgozók és a növényvédő szereket permetező munkások növényvédő szereknek való kitettsége pedig statisztikailag összefügg a Parkinson-kór kialakulásának nagyobb kockázatával.

Az ipari mezőgazdaság okozta egészségügyi és környezetvédelmi problémák egyetlen megoldása az ökológiai gazdálkodás. Egy olyan élelmezési rendszer kialakítása, amelyben a mezőgazdaság vegyszerek helyett a biológiai sokféleségre alapoz, és fenntartható módon használja Földünk erőforrásait.

Európai szinten a legsürgősebb feladat a szintetikus növényvédő szerek kivezetése a mezőgazdaságból, előresorolva az idegméreg, a rákkeltő, a mutagén hatású, valamint a szaporítószervek és a hormonrendszer működését megzavaró (EDC-k) vegyszereket.

Hogy mindez mennyire nem utópia, azt alátámasztják a legfrissebb kutatások, pl. az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által megrendelt, 2017. november 14-én publikált tanulmány, amely arra a megállapításra jutott, hogy 2050-re az egész emberiség számára elegendő táplálékot állíthatna elő a biogazdálkodás.

Válaszd az ökogazdálkodást, és tudj meg többet a témáról!