Az agrovegyipari lobbi rendre azzal riogat, hogy a kockázatos növényvédő szerek kivonása hatalmas gazdasági károkat, terméskiesést okozna. A valóság azonban rendszeresen rájuk cáfol. A rákkockázatú glifozát gyomirtó szer sorsa kapcsán is újfent elhangzanak az elsőre riasztónak tűnő számok arról, hogy a szer tilalma miként vetné vissza a mezőgazdaságot. A napokban bemutatott német-svájci tanulmány viszont rávilágít, hogy például az általuk vizsgált kukoricatermelésben a glifozát betiltása nem okozna érzékelhető veszteséget
A glifozát nevű gyomirtó szer EU-s betiltását célzó európai polgári kezdeményezéshez több mint 1,3 millió uniós állampolgár csatlakozott.
Egy éve számoltunk be arról, hogy a méhgyilkos neonikotinoid vegyszerek korlátozása óta rekordméretűek a termésátlagok Magyarországon [1] – annak ellenére, hogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) 2013 márciusában [2] 20-40%-os terméshozam-csökkenéssel riogatta az agrárium képviselőit ezen rovarirtók kivonása esetén.
Tavaly év végén is hasonlóan félelemkeltő tanulmány látott napvilágot az NSZ megrendelésére. A „Növényvédő szer hatóanyagok (sic) tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben (Budapest, 2016. november)” című tanulmány óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból. A tanulmány egyik fő fókuszában a rákkeltő kockázatú glifozát gyomirtó áll.
Mi az a glifozát?
Az eredetileg a Monsanto által kifejlesztett glifozát gyomirtó szer 2015-ben az IARC (az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége) által „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében” besorolást kapott. [3]
Az európai hatóságok sajnos nem követték ezt a besorolást. Mint 2017 nyarán kiderült, ezen hatóságok álláspontját megalapozó tanulmányok nagy mértékben szó szerint lemásolták a Monsanto óriásvállalat dokumentumait. [4]
A szer világszerte az egyik leggyakrabban használt gyomirtó szer. A kismamák szervezetében is kimutatható glifozát a méhlepény- és embrionális sejtekben apoptózist és nekrózist, azaz programozott és nem programozott sejthalált válthat ki. [5]
Egy hazánkat is érintő átfogó tanulmány szerint az európai talajok 45%-a szennyezett a glifozáttal vagy bomlástermékével, ami a kutatók szerint kockázatot jelenthet az emberi egészségre és a környezetre. [7] A vizsgálat szerint a magyar talajok is szennyezettek. [6]
Ehhez az ipar által hangoztatott fenyegetéshez képest 2017 őszén a Bonni Egyetem és az ETH Zürich közös kutatásban [8] mutatta be, hogy csupán minimális károkkal lehet számolni a glifozát kivonása esetén a kukoricaszilázs (a teljes növényt tartalmazó takarmány) termelése során. A kutatók 32 gyomot és a termést figyelték 377 nyugat-Rajna-vesztfáliai településen. Komplex agro-gazdasági modellel vizsgálták, hogy a glifozát elhagyása milyen gazdasági hatással bír.
Számításaik szerint a rákkeltéssel vádolt gyomirtó elhagyása nem okozna érzékelhető kiesést: maximum 0,5-1%-kal csökkenne a termelés.
A várakozások szerint a gazdák nem új gyomirtókhoz, hanem mechanikai gyomirtó eszközökhöz nyúlnának. Ezzel várhatóan hektáronként 1-2 euróval nőnének meg a költségeik, ez az érték a legrosszabb esetben is 10 euró/hektár lehet. A kutatásban 80 különböző, a kukorica esetében alkalmazható gyomkezelési lehetőséget vizsgáltak a kutatók. A vizsgálat szerint a mechanikai gyomirtás ugyan több munkaerőt igényel, a tiltás miatti esetleges kár viszont alacsony.
A Greenpeace Magyarország azért dolgozik, hogy az ökogazdálkodás hazai elterjedése révén országszerte mindenki egészséges, vegyszermentes élelmiszerekhez juthasson, valamint hogy ne szennyezzük el értékes természetes és mezőgazdasági kincseinket. Tudj meg többet a greenpeace.hu/okogazdalkodas oldalon!
Jegyzetek
[1] A Magyarországon betakarított kukorica mennyisége mintegy 9 millió tonna volt, 33%-kal meghaladva az azt megelőző 5 év termésmennyiségét. A napraforgó 2,65 tonna/hektáros termésátlaga is az azt megelőző évek rekordja volt.
http://www.hirado.hu/2014/11/06/czervan-a-9-millio-tonnat-is-elerheti-a-kukoricatermes/
A 2015 őszén vetett, tiltott készítményekkel nem csávázott repce 2016. nyári betakarításakor Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy nyilatkozott: a magyar mezőgazdaság termelése 2016-ban történelmi rekordokat ért el.
http://www.agronaplo.hu/hirek/a-repce-es-a-napraforgo-is-csucsot-dontott-iden
[2] Az NSZ vezetője által hivatkozott tanulmányban a következő áll:
„A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia kiesésével a kukorica, olajrepce, őszi búza, árpa, cukorrépa hozama akár 20–40%-kal csökkenhet. […] A technológia kieséséből eredő veszteség öt év alatt közel 17 milliárd Euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban. Az Európai Unió gazdaságában 50 000 munkahely kerülne veszélybe, ami az EU keleti tagállamaiban különösen nagy károkat okozna.”
http://www.agroinformszaklap.hu/cikkek/novenyvedelem/magyarorszag_nem_tiltja_a_neonikotinoid_
[3] http://www.iarc.fr/en/media-centre/iarcnews/pdf/MonographVolume112.pdf
[5] http://greenpeace.blog.hu/2017/06/04/totalis_gyomirto_szer_a_kismamak_szervezeteben
[6] http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048969717327973
[7] http://greenpeace.blog.hu/2017/10/24/rakkelto_gyomirto_a_talajainkban
[8] T Böckera, W Britza, R Fingerb: Modelling the Effects of a Glyphosate Ban on Weed Management in Silage Maize Production; Ecological Economics, Volume 145, 2018. március,182–193. oldal http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0921800917301994?via%3Dihub
![Illusztráció a műtrágya használatára – Michael Trolove [CC BY-SA 2.0], via Wikimedia Commons](https://regiblogok.atlatszo.hu/wp-content/uploads/sites/46/2021/02/fertiliser_application_to_oil_seed_rape_geograph_org_uk_1218472-300x180.jpg)
