Külföldiként feltűnt nekem, hogy Budapest központi részében – különösen Pesten – mennyire kiváltságos helyzetben vannak az autók a gyalogosok kárára. A parkolóhelyek egyike azoknak a kellemetlenségeknek, amivel az autók és betonrengeteg által sújtott járókelők a városban szembesülnek. Terepmunkám során felfedeztem három olyan parkolóhelyet, amelyek teret nyújthatnának a város zöldfelületének és így a városlakók jólétének növelésére.

Városháza Park

Meglepődtem, mikor a Városháza parkot valaki bemutatta nekem. A parkokról a fejemben eddig kialakult képhez képest ez túl kicsi és rendezetlen volt ahhoz, hogy ilyen névvel illessék. Ez a jelenleg alábecsült terület jelentősen hozzájárulhatna a járókelők jólétéhez, ha kibővítve valóban parkként hasznosulhatna, különösen egy ilyen forgalmas közlekedésű helyen. Ez könnyen megvalósítható lenne, mivel a park nyugati részén elhelyezkedő óriási panelek egy nagy parkolót rejtenek a Városházánál. A parkoló jelenleg egy otromba felület, de a réseken keresztül megfigyelhetjük, hogy egyben egy hatalmas kihasználásra váró terület is, mely egy igazi pihenőhely kialakításának kiváló alapanyaga lehetne. Továbbgondolásra mindenképpen érdemes.

Javaslatok:

• A parkoló megszüntetésével és területének a Városháza parkba való beolvasztásával egy igazi nagy park létrehozása.
• A terület zöldítése a beton és kavicságy felszámolásával, fű, fák, növények telepítése.
• A városlakók számára egy kellemes kikapcsolódási hely létrehozása pihenésre és kikapcsolódásra kijelölt közösségi felületekkel, egy zöld találkozási pont megvalósítása.

Parkolás a Városháza park mögött, Budapest egyik legdrágább területén…

A Magyar Tudományos Akadémia előtti terület

Szintén elveszi a helyet a járókelők elől a Széchenyi téri MTA előtti parkoló. Szerintem könnyen felváltható lenne zöldfelülettel, mivel láthatólag nem egy fontos parkolóról van szó. A parkoló autók korlátozzák a járókelők mozgásszabadságát, és megnehezíti a láthatóságukat az autóval– meglehetősen gyorsan – arra hajtók számára. A parkoló autók látványa rontja az épület és környezetének látképét is, valamint akadályozza a gyalogosokat Duna-part megközelítésében, ami így már-már tortúraszámba megy.

További probléma, hogy a gyönyörű szépen megépített zöld Széchenyi tér elérhetetlen a járókelők számára, az azt körülölelő úton egyetlen zebra sincs. Talán ez így is volt kitalálva? Hiszen a parkban egy darab pad sincs és embert se látni benne soha.

Javaslatok:

• A forgalom átterelése a Széchenyi István tér északi részéről a déli oldalára annak kétirányúsításával.
• A parkolás megtiltása a téren.
• Az MTA épülete előtt rövid idejű megállási lehetőség biztosítása az oda érkező autóknak, de parkolási lehetőség nélkül.
• A meglévő zöldterület felújítása fákkal, padokkal, bokrokkal és területének kibővítése a jelenlegi parkolóval.

Parkoló a Széchenyi István téren az MTA főépülete előtt

Duna-part a pesti oldalon

A Duna mentén az autóforgalom ellehetetleníti a gyalogoslétet. Gyalogosként, biciklistaként, turistaként vagy szimpla lakosként lehetetlen élvezni egy Duna-parti sétát, az autók mindenütt való jelenléte miatt, ami a látványt és a környezetet is rombolja. A gépjármű- és a gyalogos forgalom nyilvánvaló aránytalansága frusztráló és egyben szégyenteljes, mivel a Duna-part Budapest egyik leggyönyörűbb és legkellemesebb része is lehetne. Jelenlegi állapotát szemlélve meglehetősen nehéz elképzelni, mekkora élményt nyújthatna egy séta egy bokrokkal övezett parton, árnyas fák alatt, mivel jelenleg a növények nyújtotta zöld szín szinte teljesen hiányzik a látképből.

Nem csoda, hogy a rakpartnak ezt a részét nem is nagyon használja senki rekreációs célokra, hiszen az elsüvítő autók zaja amúgy is élvezhetetlenné tenné az itteni sétát. Gondolom, eredetileg sem sétánynak szánták ezt a részt, hiszen az alsó rakpart Erzsébet híd és Lánchíd közötti 900 méteres szakaszán mindössze három zebra található. Nem lehetnek sokan, akik megpróbálnak kijutni a Duna-partra az autózajban, gyalogos átkelő után kutatva az alig egy méter széles járdán.

Javaslatok:

• A parkoló eltávolítása a part mellől és egy tájba illő zöldterület kialakítása. Ez növelné a zöldfelületet és előmozdítaná a Duna-part gyalogos felfedezését csakúgy, mint a tömegközlekedés használatát. Mivel a villamosvonal a Duna mentén halad, a terület megközelítése kényelmes és kellemes lenne, hiszen a gyalogosok közvetlenül egy nyílt, autómentes területre érkeznének, ahol szabadon közlekedhetnek, sétálhatnak, pihenhetnek a padon, gyönyörködhetnek a budai oldal páratlan látványában.

Ma autók foglalják el a Duna-partot Budapest központjában.
Ez a terület tökéletes helye lehetne a kikapcsolódásnak.

Charlène Rouaud
Université Caen Normandie
gyakornok a Levegő Munkacsoportnál