Múlt héten érkezett a hír, hogy legalább 6000 köbméternyi zagy ömlött ki Erdélyben, a szászavinci színesfémbánya ülepítőjéből. A Cupru Min bányavállalat kövekkel, földdel próbálta útját állni az áradatnak, de teljesen a mai napig nem tudta megállítani a kifolyást. A tározó azóta is szivárog, és a szennyezés a zagytározó alatti patakon keresztül az Aranyos folyóba jut. A magyar Greenpeace – romániai és szlovákiai munkatársakkal együtt – a helyszínen vizsgálta április 8–9-én a folyók szennyezettségét. Az eredmények megnyugtatóak: nincs számottevő szennyezés a Magyarország felé tartó Maros vizében. [1] Az Aranyos folyó azonban megszenvedte az iszapkiömlést.

További fotóinkat a mintavételezésekről lásd itt.

A szennyező szürkeiszapot a balesetet követően egy közeli víztározó leeresztésével próbálták hígítani. Ennek révén csökkent a koncentráció, ám ezáltal a teljes szennyezést az Aranyos folyóba mosták. A Fehér megyei Katasztrófavédelmi Ügynökség felhívta a lakosság figyelmét, hogy a folyó vize sem emberi, sem állati fogyasztásra, sem tisztálkodásra nem alkalmas. Az Aranyoson végighaladó szürke zagy Vajdaszegnél a Marosba jutott. A Maros ezután Erdély több nagyobb településének – többek között Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva és Arad – érintése után jut Magyarországra, majd Szegednél folyik a Tiszába.

A hivatalos romániai tájékoztatások szerint nincs káros anyag a zagyban. Ám mivel konkrét mérési eredményeket a civil szervezetek kérései ellenére sem mutattak be, a Greenpeace a helyszíni vizsgálatok és a mintavétel mellett döntött.

Április 8-án és 9-én ezért magyar, román, erdélyi magyar és szlovák kollégáinkkal együtt két napon keresztül éjjel-nappal vizsgáltuk a vízminőséget a magyar határtól fölfelé: a Maros, majd az Aranyos folyó mentén egészen a problémás szászavinci zagytározóig.

A folyóból kb. 30-50 km-enként vettünk mintákat. [2] Éjjel Déván szálltunk meg, de ott is felkeltünk pár óránként vizsgálni, folyik-e le szennyezés a folyón. Helyben vizsgáltuk a víz savasságát, lúgosságát, valamint egy mobil mérőeszközzel a folyó hordalékának toxikusnehézfém-tartalmát.

Az előzetes, helyszínen végzett vizsgálatok eredménye megnyugtató volt, ezt erősítette meg ma a Bálint Analitika akkreditált laboratóriumi vízmintaelemzése is: nem volt számottevő toxikusfém-szennyezés a Magyarország felé haladó Maros vizében.

Az előzetes hírekkel ellentétben pedig nemhogy savas sem volt a folyó, hanem épp ellenkezőleg: a szennyezés forrása felé haladva egyre lúgosabb volt a víz. A tározóban egyébként mértünk nagyon lúgos, illetve közepesen savas folyadékot is. A Maros lebegő anyagában a vizsgálataink szerint a réz mennyisége magasabb volt, ám ez jellemző a térségre. Arzén és vas is jelen volt, de egyik sem kiugró mértékben.

Az Aranyos folyót viszont láthatóan igencsak megviselte a zagyömlés. A szürkeiszap látványosan károsította a folyó élővilágát, és környezetét. Nehéz megbecsülni, hogy mennyi idő alatt áll helyre a folyó.

A tározóból vett minták viszont már egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. Az erős lúgosság, máshol savasság veszélyezteti a környék talajvizeit, nagyobb iszapömlés esetén pedig az egész környezetet. Emellett jó pár, a környezetre és a vizeinkre veszélyes fém mennyisége jelentős volt, ezek kijutása mindenképpen ártalmas a környezetre nézve. Mielőbb fontos lenne ezért helyreállítani az egész tározót és környezetét, valamint kiváltani a környezeti szempontból veszélyes bányászati technológiát.

A magyar vízügyi hatóság nem tud a határokon túl mérni, és Romániából mindezidáig nem láttunk hivatalos mérési eredményeket. Ezért tájékoztattuk a Országos Vízügyi Főigazgatóságot is a mi mérési eredményeinkről.

A román hatóság csak hosszabb távon ígérte a szivárgás teljes megszüntetését. Ezt az Aranyos élővilága és regenerálódása szempontjából elfogadhatatlan.

Megjegyzések

[1] Fémeket, valamint savasságot-lúgosságot vizsgáltunk.

[2] Minimális eséllyel átugorhattunk egy kiugró szennyezést. De ennek azért kicsi a valószínűsége, mert nem láttunk extrém szennyezést a partra kiülepedett üledékben.