Vendégposzt

Nemrég a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse amellett foglalt állást a blogunkon, hogy helyes intézkedés a tömegközlekedés ingyenessé tétele szmogriadó idején. Egyik aktivistánk ezzel ellentétes véleményen van. Alább közöljük írását.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Abban szinte mindenki egyetért, hogy szmogriadó esetén korlátozni kell az autóforgalmat (illetve hát inkább előtte kellene, előrejelzés alapján, de ebbe most ne menjünk bele). Szinte adja magát az elképzelés, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés, hogy átcsábítsa az autóhasználók jelentős részét, így csökkentve a forgalmat. De mivel a mindenkinek ingyenes tömegközlekedés nagy bevételkieséssel jár és még macerás is– hiszen a tömegközlekedés csak úgy ingyenes mindenkinek, ha a bérletek érvényességét is meghosszabbítják, esetleg visszatérítik az áruk megfelelő részét–, a gyakorlatban a részleges ingyenessé tétel terjedt el. Csak a bérlettel nem rendelkezők utazhatnak ingyen, vagy csak az autósok, ha náluk van az autóforgalmija. A legutóbbi szmogriadó idején Budapest vezetése ennél is messzebbre ment, és csak a kitiltott autósokat engedte ingyen utazni. Mi ezekkel az intézkedésekkel a baj?

Nem igazán működik

Valószínűtlen, hogy az ingyenes tömegközlekedés autósok tömegeit tudná átcsábítani. Nézzük konkrétan Budapestet, ott is először a kitiltott – leginkább szennyező – autókat. Ha valakia leállításra való felszólítás ellenére mégis használja az autóját szmog idején, akkor elvben mintegy 15 ezer forintot kockáztat. Ezek után naivitás azt feltételezni, hogy mégis az ingyenesség (amivel 1-2 ezer Ft-ot spórolnak meg) miatt fognak sokan BKV-ra váltani. Ugyanakkor ez az intézkedés a nem kitiltott autósokat még több autózásra csábítja. Egyrészt a nagyon szennyező autók kitiltása azt sugallja, hogy a többi autó használatával nincs semmi baj. Másrészt a kitiltott autók miatt kevesebb lehet a dugó, viszont valamivel zsúfoltabbak a tömegközlekedés járművei, miáltal érdemesebbé válik nem kitiltott autóval közlekedni! Nem csodálkoznék rajta, ha egy felmérés azt mutatná ki, hogy szmog idején a kitiltás hatására több lesz a nem kitiltott autó a forgalomban. Nem is volt érzékelhető különbség a legutóbbi szmogriadó alatt a szerdai és csütörtöki autóforgalom között (szerdán még nem lehetett a kitiltott autósoknak ingyen utazniuk a BKV-n, csütörtökön pedig már igen).

Bár Szegeden pedig, ahol a tömegközlekedést a nem bérlettel utazóknak tették ingyenessé, néhány százalékkal nőtt az utasforgalom a tömegközlekedési járműveken, azonban semmit nem tudunk arról, hányan vették azt igénybe az autók helyett; feltételezően a szmog és az ingyenes utazási lehetőség hatására sokan a gyaloglás vagy a kerékpározás helyett választották az ingyenes tömegközlekedést.

Nem hatékony

Nézzük, mit eredményezhet az a változat, amikor mindenkinek ingyenes a tömegközlekedés, és a bérletek érvényességét meghosszabbítják. Tegyük fel, hogy ennek hatására az autóforgalom 2-3%-kal csökken –a kitiltás miatti 10-20%-os csökkenésen fölül. Budapesten az egy napra eső BKK menetdíj-bevétel (bérlettel együtt) körülbelül164 millió Ft. Ha a tömegközlekedés ingyenes, ez a bevétel kiesik. Szmogriadó idején az elmaradó bevétel több, hiszen ha nem ingyenes a tömegközlekedés, a villamosra szálló autósok extra bevételt generálnának, ráadásul elég nagyot, mert bérlet híján csak drágán tudnak utazni. Feltéve, hogy 50 ezer autós átlagosan 3 jegyet használ el 1050 Ft értékben, az extra bevétel napi 50 millió Ft-ra rúghat. Mivel a BKV alapvetően veszteséges, ez a bevétel a hiányt, és ezzel a támogatási igényt csökkentené. Biztos, hogy 2-4 napos szmogra számolva ez a leghatékonyabb módja 400-800 millió Ft elköltésének? Ennyi pénzből lehetne például több felvilágosító kampányt csinálni a légszennyezésről, dugódíjról, esetleg kerékpárutat fejleszteni, elektromos buszokat venni. De ha mindenképp ragaszkodunk az ingyenes BKV-hoz, akkor is sokkal hatékonyabb lenne például egy jól szervezett ‘tömegközlekedés napja’ örömünnep ingyenes BKV-val, programokkal, mint egy ad hoc szmogriadós ingyenes BKV-nap.

Igazságtalan

Két szempontból is igazságtalan az ingyenes tömegközlekedés szmog idején. Először is érvényteleníti a ’károkozó fizet’ elvet, sőt inkább annak fordítottját érvényesíti. Szmog idején ugyanis az autóhasználók jelentős egészségügyi, illetve jelentős nem vagyoni kárt (például ha a szmog jelentette veszély miatt a budapestiek lemondanak szabadtéri időtöltésükről) okoznak a budapestieknek, különösen a belvárosiaknak. A ‘károkozó fizet’ elv alapján az lenne az alap, hogy az autóhasználók megtérítik ezt a kárt, például úgy, hogy mindenki, aki autót használt a szmog előtti napokban (illetve szmog idején), befizet egy bizonyos összeget, amit részben szétosztanak a budapestiek, illetve a belvárosiak között, részben meg kifizetnek azoknak, akik a szmog miatt megbetegedtek (persze a fával, szénnel, szeméttel fűtőknek is illene fizetniük). Mivel ennek nincs komoly realitása, a budapestiek már azt is ellentételezésnek érezhetnék, ha az autóhasználók legalább drágán vehetik igénybe a tömegközlekedést (mint ahogy mindenki más teszi, aki csak alkalomszerűen használja,mint például a kerékpárosok, Budapesten ügyet intéző vidékiek, külföldiek), és a többletbevételből esetleg fejlesztéseket lehet végrehajtani. Ehelyett az autósok még támogatást is kapnak az ingyenes BKV formájában, ami ráadásul zsúfoltabbá és így kényelmetlenebbé teszi a bérlettel rendelkezők tömegközlekedését is. Az ingyenes tömegközlekedés tehát jutalmazza azokat, akik a kárt okozzák. Mintha az ónos eső idején bekövetkezett közlekedési balesetek esetén másnak okozott károkat nem térítené a biztosító, de a károkozónak elengednék az önrészt, hiszen van elég bajuk szegényeknek. Az ingyenes BKV a csak kitiltott autósoknak meg olyan, mintha a télen azoknak, akik nyári gumi miatt okoznak balesetet, nem kellene kárt fizetniük, hanem kapnának ingyen egy téli gumi szettet.

Társadalmi szempontból is igazságtalan az ingyenes tömegközlekedés szmog idején. Társadalmi szempontból egy intézkedés ugyanis akkor igazságos, ha szükség, érdem vagy egyenlőség alapján történik. Szükség alapú intézkedés a munkanélküli segély, érdem alapú a kiemelt művészek, sportolók díjazása, egyenlőség alapú a közoktatás. Az autósoknak járó ingyenes tömegközlekedést nem igazolja az autóhasználók szüksége, hiszen nem valószínű, hogy egy autóhasználónak olyan nagy terhet jelentene a jegyvásárlás pár napig. Érdem alapján sem igazolható. Marad tehát az egyenlőség. Azonban az ingyenes tömegközlekedés szmog idején még akkor is egyenlőtlen, ha mindenkinek ingyenes, hiszen a jellemzően bérlet nélküli autósoknak egy nap ingyenes tömegközlekedés akár 1-2 ezer Ft megtakarítását is jelentheti, míg a bérletes tömegközlekedők csak 3-400 Ft-tal lesznek beljebb (amennyiben meghosszabbítják bérletük érvényességét). De persze ekkora társadalmi igazságtalanság még nem lenne probléma. A csak autósoknak biztosított ingyenes tömegközlekedés viszont már sokkal igazságtalanabb a bérletesekkel – hiszen ők fizetnek a tömegközlekedésért – és különösen igazságtalan a kerékpárosokkal szemben, akik teljesen vétlenül kényszerülnek a drága BKV használatára, nehogy a szmogban kerékpározás károsítsa az egészségüket. A csak kitiltott autósok ingyenes utazása a tömegközlekedésben pedig még a nem kitiltott autósokkal szemben is igazságtalan.

Miért baj, ha egy intézkedés igazságtalan? Morális szempontból sem jó, de gyakorlati szempontból is gond van vele. Egyrészt az emberek nem szeretik az igazságtalanságot (mellesleg a majmok sem), és frusztráltak lesznek tőle. A frusztráció hatására pedig akár a kívánttal ellentétes módon is viselkedhetnek. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy csütörtökön, mikor ingyenessé tették a tömegközlekedést a kitiltott autósok részére, azok a nem kitiltott autósok, akik előző nap lelkiismereti okokból autójuk helyett BKV-t használtak, újra autóba ültek. Akár még kerékpárosok is lehettek, akik az igazságtalan intézkedés hatására beültek addig nem használt autójukba. És azon se csodálkoznék, ha a szmogriadó után megnőne a bliccelők száma, akik joggal kérdőjelezik meg, hogy nekik miért kell fizetniük, ha az autósoknak nem kellett.

Persze lehet olyan helyzet, mikor egy igazságtalan intézkedés hasznos és elfogadható. Ha az ingyenes tömegközlekedés hatására 50%-kal csökkenne az autóforgalom, és a kitiltott autók behajtása esetén a szankció esélye nulla lenne (például mert a rendőrök nagy része megbetegedett a rendőrségi menzán), akkor más megoldás híján elfogadható lenne. De a fentiek alapján valószínű, hogy az ingyenes tömegközlekedés hatása az autóforgalomra minimális, és ezért morálisan semmilyen értelemben nem fogadható el.

Összefoglalva:

Az ingyenes tömegközlekedés mindenkinek a szmog szempontjából minimális hatású, részben igazságtalan és nagyon drága.
Az ingyenes tömegközlekedés a bérlettel nem rendelkezőknek a szmog szempontjából minimális hatású, igazságtalan és drága.
Az ingyenes tömegközlekedés csak autósoknak a szmog szempontjából hatástalan, elképesztően igazságtalan és drága.
Az ingyenes tömegközlekedés csak kitiltott autósoknak a szmog szempontjából kontraproduktív, elképesztően és fájóan igazságtalan és drága.

Tóth Csaba

A képen:
Tüntetés a tiszta levegőért Budapesten 2008-ban