Régi blogok

Már nem frissülő Átlátszóblogok és vendégblogok archívuma

Környezetvédelem

Magyarországon a légszennyezés is erősödik

 

Már hat hazai mérőállomáson haladta meg 35-nél több napon az egészségkárosító részecskeszennyezés az egészségügyi határértéket, ami az utóbbi években rekordnak számít. Bár jogszabályok előírják, hogy ilyenkor haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentésére, a kormány és az érintett önkormányzatok tétlenkednek.

Előírja az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről, hogy „Az emberi egészség védelme érdekében (…) A tagállamok biztosítják, hogy zónáikban és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.” (13. cikk (1)). A XI. melléklet szerint mérőállomásonként legfeljebb 35 olyan nap lehet egy naptári évben, amikor a szálló por (PM10) napi átlagos koncentrációja magasabb, mint 50 mikrogramm köbméterenként. Megnéztük, hogyan állunk 2017. február 21-én. Sajnos már hat állomáson is sikerült túlszárnyalni ezt a határértéket, kettő pedig a határon van, pedig hol van még az év vége! Tehát február 21-ig Sajószentpéter 44 nap, Kazincbarcika 43 nap, ÉMI mobil 1 (idén január 12-e óta Putnokon mérnek vele) 42 nap, Miskolc, Búza tér 38 nap, Miskolc, Alföldi 37 nap, Vác 36 nap. A határon volt Salgótarján (35 nap) és a budapesti Széna tér (34 nap)

Tavaly, tavalyelőtt a mérőállomások nem mutattak ilyen rossz helyzetet. Már azt hihettük, hogy a Kisméretű Szálló Por (PM10 részecske) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programja sikeres végrehajtásának köszönhetően javul hazánk levegőjének minősége. De nem. Lehet, hogy inkább csak kegyes volt hozzánk az időjárás az utóbbi években, idén viszont nem az, de az is lehetséges, hogy azért lehetett javulást kimutatni, mert túl sokszor nem működtek a mérőállomások. Svájci támogatásból többszöri nekifutásra mostanra sikerült végre korszerűsíteni a mérőhálózatot, bár például Salgótarjánból még idén is csak január 12. óta van PM10 adat. De hozzájárul a magasabb levegőszennyezettséghez az is, hogy az olcsó üzemanyag pazarlásra csábít, a hideg tél pedig intenzívebb fűtésre kényszerít.

Így állunk, pedig az intézkedési programot tartalmazó kormányhatározat 2011 őszi elfogadása óta már több mint öt év telt el! Mennyi mindent tehetett volna a kormányzat ez alatt azért, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva az időjárás szeszélyének! Betilthatta volna a lignit és más – háztartási tüzelőanyagnak nehezen nevezhető – szenek eladását a lakosságnak. Kiterjeszthette volna a lakossági tűzifaprogramot, arról is gondoskodva, hogy minden kályhába száradt tűzifa kerüljön. De gondoskodhatott volna arról is, hogy akinek feladata, az szerezzen érvényt a hulladékégetés tilalmának, és általánosan betilthatta volna az avarégetést is. A lakossági hőszigetelési program keretét is már régen meg kellett volna többszörözni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb épület fűtése legyen megoldva a mainál jóval kevesebb tüzelőanyaggal és légszennyezéssel.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság is beindíthatta volna a gépkocsik kipufogógázának ellenőrzését a forgalomban. Ha csak a legjobban füstölő autók megállításával kezdik, és fokozatosan terjesztik ki az ellenőrzést a többi gépkocsira is, pár év alatt komoly eredményt lehetett volna elérni. Mellékhatásként talán sok ember kedve elment volna akár attól, hogy leharcolt 10-15 éves import autót vegyen, aminek a kipufogórendszerét sokba kerül kijavítani, akár attól, hogy lazán kiiktassa a kipufogógázt tisztító részegységeket.

Vagy ott van az alacsony kibocsátású zóna. Évek óta szorgalmazza nemcsak a Levegő Munkacsoport, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is, hogy az önkormányzatok jelöljenek ki zónákat, ahova ócska autóval egyszerűen nem szabad behajtani. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés a szmogriadó-rendelet módosításával együtt feladatául is adta a főpolgármesternek, hogy készíttessen tanulmányt ilyen zónák kijelöléséről Budapesten. De öt év kevés volt arra, hogy akár egyetlen ilyen zónát is kijelöljenek Budapesten. A gépkocsik átlagéletkora pedig csak nő. Ráadásul egy-két év, és itt van a nyakunkon az állam által támogatott villanyautódömping az EU gazdagabb országaiban, amitől hirtelen drasztikusan esik majd a régebbi dízelgépkocsik ára. Most kell(ene) olyan – szállópor-mentes – környezetet kialakítani, ahova nem érdemes ilyet importálni, mert amikor már egymás érik az autószállító trélerek az M1-en, akkor késő lesz.

Mit válaszolunk az Európai Bizottságnak, amely rendszeresen számon kéri, mit is tettünk a levegő tisztaságáért, a 2008/50/EK rendeletben foglaltak érvényesítéséért. Nem biztos, hogy elég lesz azt mondani, hogy a levegő ugyan koszos, de „Magyarország erősödik!”.

vamá

Megosztás