Kétféle közlekedési beruházással találkozhatunk Budapesten. Van, amire kap pénzt a főváros valamelyik európai uniós alapokból, és van, amelyikre nem. Amelyikre kap, azt muszáj időnként megbeszélni azokkal a budapestiekkel, akiknek a lakása közelében túrnak föl mindent. Amelyikre nem, annál elég, ha az ott lakók akkor jönnek rá, hogy elvész az árnyék, csökken a zöld, amikor felbőg ablakuk alatt a láncfűrész.

Nos, az 1-es villamos utolsó szakaszának megépítése az első kategóriába tartozik. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a XI. kerületi Polgármesteri Hivatal kétévenként meg is szervezi a lakossági fórumot, hogy legyen miről beszámolni az Európai Bizottságnak. Most is volt egy, amit pár nappal előtte, az ujbuda.hu honlap eldugott szegletében hirdettek meg. A gondos titkolódzás ellenére zsúfolásig megtelt a Budapesti Művelődési Központ második emeletén a terem, ahol a már elfogadott kivitelezési tervekről rendezték a lakossági fórumot. Vagyis, ahogy a BKK ügyfélszolgálata szokott válaszolni a fölvetett problémákra, arra készültek, hogy „tájékoztatnak”, és megkérnek mindenkit, hogy fogadja el a tájékoztatást. Tudomást szerezve az eseményről, magam is elmentem, hónom alatt a Balázs Mór-tervkinyomtatott példányával, hogy majd jól a BKK-sok fejére olvasom, hogy élhető várost, fenntartható közlekedésfejlesztést prédikálnak, miközben egyre több kipufogógázt szívatnak be az emberekkel, de végül nem jutottam szóhoz. A mondandómat elmondta más, bár ő nem hivatkozott a Balázs Mór-tervre. A vita pedig egy idő után úgy elfajult, hogy sajnálni kezdtem a BKK-sokat.

Két csoportra oszthatók azok, akik már két éve is véleményt nyilvánítottak az akkori fórumon. Az egyik csoport az egész villamost a pokolba kívánja, nem véve tudomást arról, hogy az Etele út egy főút, amit eleve úgy alakítottak ki, hogy egyszer majd villamos is lehessen rajta. A másik csoportnak – ahova magamat is sorolom –, tetszik a villamos, az viszont nem tetszik, hogy addig húzták a megépítését, mire az út közepén kialakult egy fasor, ami a Fehérvári út és a Tétényi út között is értékes, de onnan majdhogynem a busztárolónak használt pályaudvari buszvégállomásig gyönyörű. 125 darab, cirka 50 éves fa, hatalmas lombozattal. Ha az eltűnik, a környéken biztosan emelkedik a nyári hőmérséklet, és nő a levegőszennyezés. De még a zaj is, mert ennyi lombozat már a közlekedési zajt is képes csökkenteni. Mindez azonban már két éve sem volt fontos. Mint ahogy hétfőn is gyakorta utaltak rá, más a fontos. A döntés valahogy így születhetett:

„Minek is hagyjunk helyet, minek is hagyjunk helyet? 176 parkoló autónak vagy 125 öreg fának? Á, mit számít, hogy a fák még a közelben is csak ötven év alatt pótolhatók! Tartsuk meg a parkolókat!”

A lelkük mélyén, szakemberként tudják, hogy ez egy emberellenes választás, hiszen tudják, hogy egy-egy ötvenéves fa levélfelülete akkora, mint egy futballpályányi fűé, és hogy sokat képes enyhíteni az egyre erősebb kánikulán. Tudják, hogy már amikor elkezdték a tervezést, be kellett volna vezetni a lakótelepen a fizetős parkolást, hogy kiderüljön, mennyi a valós parkolási igény, és tudják, hogy mulasztottak, amikor nem vezették be. Mint ahogy azt is tudják, hogy az áramátalakítót el lehetne helyezni az üres szolgáltatóház helyén az Etele út és a Tétényi út sarkán ahelyett, hogy felszámolják az ikonikus haranglábat a Hengermalom utca és a Fehérvári út sarkán, kivágják körülötte a fákat, és a helyükre ásott gödörbe süllyesztik. Tudják, hogy a szolgáltatóházban – vagy a helyén építettben – az áramátalakító mellett parkolók is elférnének, több is, mint amennyi megszűnne az Etele úton. Tudják, hogy butaság a villamost az Etele térnél (csikorogva?) elkanyarítani a Somogyi utcába, ahelyett, hogy elvinnék a metrólejáratig. Tudják, hogy a Bártfai utcánál butaság megállót építeni, olyan közel van az Etele térhez és a Tétényi úthoz is. Tudják, hogy ahogy és amit terveztek, és lenyomnak a torkunkon, az egyáltalán nem felel meg a fenntartható városi közlekedéstervezés kritériumainak.

Ezért aztán amikor kénytelen-kelletlen ki kell állniuk az emberek elé, csak hogy a BKK megkapják azt a pár milliárd forint uniós támogatást,  akkor hebegnek-habognak, butaságokat beszélnek, és még azt is képtelenek vállalni, hogy igen, egy városba kell tömegközlekedés, igen, kellenek villamosok, és igen, a villamos az emberek ablaka alatt halad, és aki városban lakik, annak ezt el kell viselnie.

Ezért ragadhatták egy idő után magukhoz a szót az abszolút villamos ellenes csoport hangadói. Egyikük szerint az Etele útra nemhogy villamos nem kell, de meg kellene tiltani még a közúti átmenő forgalmat is. Abba már nem gondolt bele – és a zavarban lévő tervezők sem szembesítették vele –, hogy vajon ő hol autózna, ha mindenütt a városban megtiltanák az átmenő forgalmat.

Nem csak tettesek, de áldozatok is ők, a BKK lehurrogott szakértői, akik rossz lelkiismerettel, időnként butaságokat beszélve próbálták állni a sarat. Áldozatai annak, hogy Budapestnek bár van Balázs Mór-terve, nincs koncepciója. Nincs víziója arról, milyen az ideális közlekedési hálózat, hogy tehető élhetővé egy város az éghajlatváltozás idején. Nincsenek a városnak nem az EU alapjai által kikényszerített ál–, hanem valódi fórumai, ahol a döntéshozók beszélgetnének a választóikkal, azokkal, akik fizetik őket, és akiknek a jóllétét szolgálniuk kellene. Sőt nemcsak beszélgetnek velük, de még hallgatnak is rájuk. Mert ha lennének ilyen fórumok, akkor lehetne végre közmegegyezés arról, hogy igen, mindenáron meg kell tartani azt a fát, amelyiknek sikerült negyven-ötven évet is megélnie ebben a közönyös közegben, ahol még a nagyon szem előtt lévő közterületeken is hagyják kiszáradni a fákat és csak hébe-hóba pótolják őket.  Arról, hogy ha van egy ötven éves fasor, azt nem szabad bántani, mert nincs az a parkoló, ami nála nagyobb hasznára lenne az embereknek.

vamá

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.