Vajon hányan halnak meg Európában, és hányan betegszenek meg asztmában, csak azért, mert késik az ipari kibocsátások csökkentését célzó 2010/75/EU irányelvben lefektetett környezetvédelmi előírások érvényesítése? Ezt mutatja be az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) által közreadott Halálketyegő.

A legnagyobb erőműveknek az elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazásával kellene csökkenteniük a halálos kibocsátásokat. (BAT: a kibocsátások megelőzésének vagy csökkentésének leghatékonyabb technikái, amelyek műszaki és gazdasági szempontból már ma is megvalósíthatók az ágazaton belül.) A bevezetésük csak a szénerőműveknél 20 milliárd euró gazdasági haszonnal járna, és évente több mint húszezer embert óvna meg az idő előtti haláltól.

2015 májusában kiadott egy közös jelentést a Greenpeace és az EEB, ami bemutatja, mekkora haszonnal járna, ha 290 szenes (köztük számos lignites) nagy tüzelőberendezéses erőműben (LCP; Large Combustion Plant) az elérhető legjobb technikával csökkentenék a kibocsátásokat.

Az irányelv négy évet ad az ipari szennyezőknek az új előírások betartásának elérésére attól kezdve, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenik az elemzés a BAT-referenciadokumentumok alapján, a kiválasztott legjobb technikák bevetésével elérhető kibocsátáscsökkentésről. Az elemzésnek 2014 augusztusában kellett volna megjelennie, de az Európai Bizottság politikai akaratának hiánya és egyes tagállamok nyomásának eredményeképpen a megjelenése legkorábban 2017-re várható. Tehát komoly kibocsátáscsökkentési eredményekre 2021 előtt nem nagyon lehet számítani.

A Halálketyegő azt mutatja, mennyit ért volna 2014. augusztus elseje óta az összesített egészségügyi hatás, ha a 290 szenes/lignites tüzelőberendezéses erőműben bevezették volna a legjobb kibocsátáscsökkentő megoldásokat. A program a legfontosabb levegőszennyezőkkel (por, higany, NO_x és SO_x) számol, a többivel (CO₂, nehézfémek, N₂O stb.) és a vízszennyezés hatásaival nem. Nem veszi számításba a másféle tüzelőanyaggal dolgozó erőművek kibocsátását sem, vagyis a halálketyegő által mutatott számok erősen konzervatív becslését adják az egészségügyi költségeknek. A valódi költség ennél magasabb.

 

Mi határozza meg a legjobb elérhető technikai követelményeket?

 

A nagy tüzelőberendezéses erőművekben a lehető legkisebb víz- és levegőszennyezést a legjobb, már alkalmazott megoldásokkal elért eredmények határozzák meg. Ezek leírását tartalmazza az LCP BREF (legjobb gyakorlat) gyűjtemény. Ha a legnagyobb szenes erőművek éves kibocsátása alatta maradna a BAT megoldásokkal elérhető kibocsátási értékek közül legalább a legrosszabbnak – azaz ha mindenütt valamelyik elérhető legjobb technikával fognák vissza a kibocsátást –, az komoly előrelépés lenne a környezet és az emberek egészsége szempontjából.

Például a nitrogénoxidok (NO_x) mai 200 mg/Nm³ kibocsátását a harmadára lehetne visszaszorítani, a porszennyezés a ma előírt 20 mg/Nm³ huszadára lenne csökkenthető az elektrosztatikus leválasztók felújításával vagy ipari szűrök alkalmazásával. A higanykibocsátást is vissza lehet szorítani legfeljebb 1 μg/Nm³-re (jelenleg ennek a többszörösét bocsátják ki).

Csakhogy csak annyira fogják vissza az erőművek a környezetszennyezést, amennyire a tagállamok előírják nekik. A tagállamok lehet(né)nek szigorúbbak az irányelvnél, ami szerint a BAT elemzés szerinti kibocsátási intervallum felső határán kell belül maradni.

A Halálketyegővel az EEB a következő követeléseinek kíván nyomatékot adni:

• Legkésőbb 2016 júniusában jelentesse meg az Európai Bizottság (EB) a BAT elemzést az Európai Unió Hivatalos Lapjá
• Adjon meg az EB ambíciózus BAT követelményeket annak érdekében, hogy minél előbb megszűnjön a környezetkárosítás, csökkenjenek az egészségügyi költségek és kevesebben haljanak meg idő előtt az Unióban.
• Szűnjön meg az évi 1500 óránál kevesebbet működő erőművek minden kibocsátási engedménye, mert az engedmények piactorzító módon befolyásolják ezen erőművek nyereségét.
• Újítsák meg a technikai haladást figyelő biztonsági hálót. Az irányelvben megadott porszennyezési, NO_x és SO_x kibocsátási korlátokat a legjobb technikákkal elérhető kibocsátási szintekhez kell igazítani. Figyelni kell a többi szennyezőanyag (például a higany, a fluoridok és a sósav) visszafogására kidolgozott technikákat is. Meg kell szüntetni a lignitre érvényben lévő kéntelenítési engedményeket.
• A tagállamok ne várjanak az Európai Bizottságra, hanem már most vizsgálják felül a saját jogszabályaikat és követeljék meg az elérhető legjobb technikák használatával elérhető kibocsátási szintek teljesítését az összes nagy tüzelőberendezéses erőműben.

 

vamaa

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.