Az egyik nagy diszkontáruház lánc 2010-ben gondolt egy merészet és áruház építésére kért engedélyt Budaörsön egy családi házas környéken. A tervezett építkezéssel kapcsolatos eljárásokból az eltelt öt évben valóságos szappanopera lett, és a jogi csemegéket kedvelői megnyugodhatnak, mert a Pest Megyei Kormányhivatal nemrégiben hozott másodfokú határozata szerint az építési engedélyezési eljárás kezdődhet elölről…

Hosszú történetünk úgy kezdődött, hogy a beruházó áruház-lánc elkezdte felvásárolni a környékbeli  telkeket, hogy ezeket összevonva egy nagyobb méretű diszkont áruházat tudjon építeni. A korabeli helyi építési szabályok nem gördítettek akadályt a terv elé, mert vélhetően az önkormányzati jogalkotók sem számítottak ilyen nagyszabású ötletre a családi házas környéken. Miután nyilvánvaló lett a beruházó szándéka, a nyugodt környezetet féltő lakosok, és a környezetet féltő civil szervezetek elkezdtek tiltakozni, ráadásul az önkormányzat sem lelkesedett az ötletért. A képviselő-testület az ellenkezés hatására módosította az építési szabályokat, és változtatási tilalmat is elrendelt annak érdekében, hogy nagyobb áruház ne épülhessen a lakóházak közé. Kissé azonban elkésett, mert az áruház-lánc néhány nappal fürgébb volt, még a módosítás előtt beadta a telekalakítási és építési engedélykérelmét. Első körben az engedélyezésre kijelölt érdi építési hatóság első fokon, majd a Pest Megyei Kormányhivatal másodfokon is elutasította az engedélykérelmet azzal az indokkal, hogy a telkeket az építtető nem egyesítette. A beruházó pert indított a határozatok ellen, amelyet meg is nyert. A bíróság megsemmisítette a határozatokat, így  Érd Megyei Jogú Város Jegyzőjének új eljárást kellett lefolytatnia.

86%

Év végéig még

14 672 646 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az új építési eljárás 2012. decemberében indult, aminek a lefolytatását rögtön fel is függesztették addig, amíg az építtető be tudta szerezni a telekegyesítésre vonatkozó engedélyt, az önkormányzat változtatási tilalma ugyanis ekkorra már lejárt, és ezt nem is hosszabbították meg. A telekegyesítést a Budakörnyéki Járási Földhivatal engedélyezte, így – az elsőfokú építési hatóság szerint – elhárult az akadály az építési engedély kiadása elől. Érd jegyzője 2015. január végén engedélyezte a több, mint 7000 négyzetméter hasznos alapterületű, 2 szintes, felvonóval és a domborzati viszonyok miatt támfalrendszerrel kiegészített áruház építését.

A lakosságnak, a környezet- és városvédő civileknek, de még a budaörsi polgármesternek is komoly fenntartásai maradtak a tervezett építkezés kapcsán, ezért a Levegő Munkacsoport, a Budaörs Óvárosért Egyesület és – igaz késedelmesen – a polgármester is fellebbezett az építési engedély ellen. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a hatóság elmulasztotta körülhatárolni az áruház pontos hatásterületét, és ezzel összefüggésben elmulasztotta bevonni az eljárásba azokat a lakosokat, akiket a létesítmény hatásai érintenek. Ezen kívül az eljárásba bevont környezetvédelmi szakhatóság nem vizsgálta a szupermarket által okozott forgalomnövekedés zaj- és levegőterhelését, illetve a komoly tereprendezés és felszín-átalakítás hatásait a terület felszín alatti vizeire, különös tekintettel arra, hogy a közelben nyílt karsztos élőhelyek vannak. A civil szervezet hivatkozott arra is, hogy az eljárásban nem került sor a „plázastop” szabályozás alóli felmentésre, ami nélkül az engedély nem lenne kiadható, továbbá abban is következetlenül járt el a hatóság, hogy mely időpontban hatályos jogszabályokat kellene alkalmazni.

A fellebbezéseket másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal megvizsgálta, és azt állapította meg, hogy az építtető az eljárás során elmulasztotta csatolni az iratokhoz a „plázastop”, vagyis a 300 négyzetméter alapterületnél nagyobb kereskedelmi egységek építési tilalma alóli felmentést, így az elsőfokú hatóságnak nem lett volna szabad kiadnia az engedélyt. Ez úgy fordulhatott elő, hogy az érdi hivatal tévesen értelmezte azt, hogy mely időpontban hatályos jogszabályok alapján kellene eljárnia. Emiatt a súlyos eljárási hiba miatt a határozatot a kormányhivatal megsemmisítette, és az elsőfokú építési hatóságot új eljárásra kötelezte.

A történet tehát még számos fordulatot tartogathat, ha a beruházó fenntartja építési szándékát. Akkor a világ, de legalábbis Budaörs szeme a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalra szegeződik, mert a hatályos jogszabályok szerint ez a szerv adhat kivételes okból felmentést a „plázastop” alól.

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.