Először volt a DDT. Ajánlott olvasmány: Rachel Carson, Néma tavasz. Akinek esetleg nem ismerős, a történet dióhéjban: a DDT-t világszerte évtizedekig használták szúnyogirtásra és általános rovarölő szerként, mielőtt rájöttek volna, hogy az élőlények szövetében felhalmozódva ökológiai katasztrófát okoz, emberben pedig rákkeltő.

A DDT-t hazánkban az 1960-es évek végétől kivonták a forgalomból, Európában pedig hivatalosan 1986-ban tiltották be. Ennek ellenére az emberi szervezetben máig kimutatható a jelenléte.

Aztán jött a malathion. Ezt addig szórták szúnyogirtásra a levegőbe, míg ki nem derült, hogy krónikus kitettség esetén a gyermekek szemidegfejlődését károsan befolyásolja. Következett a diklórfosz. Akkor váltották le, amikor egyre gyanúsabb lett, hogy mutagén – az élőlények örökítőanyagát rongálja meg – és emberben valószínű rákkeltő. A hatóságok tehát megint új szer után néztek, és most adeltametrin nevű vegyszert használják szúnyoggyérítésre.

Mit tudunk róla? A deltametrin a természetben lebomlik és valószínűleg nem rákkeltő – ez jó hír. A rossz, hogy feltehetően megzavarja az emberi hormonrendszert, és minden nem melegvérű állatra erősen mérgező. Hosszú távú, krónikus hatásairól tapasztalatok nincsenek, nem is lehetnek. Magyarországon jelenleg senki nem tudja, hogy összesen mennyi embert érint a permetezés, és milyen kockázattal. Nem véletlen a hatóságok tanácsa, hogy legyünk elővigyázatosak, és a szúnyoggyérítés után várjunk 5-20 percet, mielőtt a gyermekeket kiengednénk a szabadba.

Hogyan is telik hát a nyara az elővigyázatos szülőnek? Júniustól augusztusig leshetjük az eget (és a földet), és kiabálhatjuk „Fedezékbe gyerekek!” – akárhányszor feltűnik a permetező gép. Aztán rohanás egy jól zárható helyiség felé, ahonnan a csemetéknek 20 percig tilos a kijárás, míg leülepszik a permet. De megéri az ijedtség, a loholás és a szobafogság, nem? Hiszen ettől lesz kényelmes, gondtalan a nyaralásunk.

Persze miért is levegőztetjük gyermekeinket csak úgy véletlenszerűen? Ahelyett, hogy naponta néznénk a katasztrófavédelem és a helyi önkormányzat hirdetményeit. Bárhol is nyaraljunk éppen – faházikóban, kempingben, sátorban vagy a nagyinál vidéken – a szúnyoggyérítéstől kellene függővé tennünk a programjainkat, a szalonnasütést, a strandolást, a sétát a mólóra, a kirándulást. Életszerű?

MJ

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.