Június 18-án napvilágot látott az első olyan pápai enciklika, mely a klímaváltozással foglalkozik. A katolikus egyház feje arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében véget kell vetnünk a fosszilis tüzelőanyagok korszakának, valamint az erdőirtásnak, és át kell állnunk a megújuló energiahordozók használatára. Morális felelősségünk ez, mert „a környezet közjó, örökség és felelősség egyben” – jelentette ki a pápa.

Ferenc pápa június 18-i enciklikájával nagyot lendített azon, hogy a klímaváltozás tényét elismerjék immáron azok is, akik eddig szkeptikusak voltak az ember okozta globális felmelegedéssel kapcsolatban. A körlevéllel az egyházfő azt üzeni, hogy mindenki tehet – és kell is tennie – azért, hogy az éghajlatváltozás katasztrofális forgatókönyvei elkerülhetőek legyenek. A pápa az emberiség közös harcára buzdít, és egyértelműen kimondja, hogy a nemzetközi politikának sürgősen és határozottan kell cselekednie.

Az enciklika szókimondóan beszél az erőforrások, valamint a gazdasági és politikai hatalom birtokosainak felelősségéről. Eddigi látszatintézkedéseik helyett valódi elköteleződést vár tőlük annak érdekében, hogy lecserélhetőek legyenek az erősen szennyező fosszilis energiahordozókon – különösen a szénen, olajon, és kisebb mértékben a gázon – alapuló technológiák, és így a század közepére 100%-ban át tudjunk állni a megújuló energiahordozók használatára.

Ahogy Kumi Naidoo, a Greenpeace International ügyvezető igazgatója is kiemelte: „Ferenc pápa elsősorban arra emlékeztet mindannyiunkat, magánszemélyektől a világ vezetőiig, hogy erkölcsi kötelességünk tenni a környezeti és társadalmi igazságtalanság ellen.” A klímaváltozás katasztrofális hatásai ugyanis legelőször és legjobban azokat a szegény társadalmi csoportokat fogják érinteni, illetve már érintik is, akik a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez.

Itt az idő tehát, hogy a befektetők, cégvezetők és a politikai vezetők mindent megtegyenek azért, hogy a lehető leggyorsabban megvalósuljon egy globális méretű, tiszta energiaforradalom. Ehhez minél előbb véget kell vetnünk a szén-dioxid megkötésében óriási szerepet játszó erdők pusztításának, a természeti katasztrófákat okozó olajkitermelésnek, és a veszélyes és drága atomerőművek építésének, melyek elveszik az erőforrásokat a megújulóenergia-rendszerek fejlesztésétől.

A pápa ambiciózus és sürgős intézkedéseket vár el a kormányoktól, valamint a párizsi éghajlat-változási konferencián részt vevő vezető politikusoktól annak érdekében, hogy az 1997-ben született, 2020-ban lejáró kiotói megállapodás helyébe lépő egyezmény hatékonyan tudja kezelni és mérsékelni az éghajlati válságot. Ezt nyomatékosítandó, a párizsi klímacsúcs előtt környezetvédő katolikusok egy csoportja aláírásgyűjtő kezdeményezést is indított, melynek célja a világ vezetőinek rábírása: intézkedéseikkel tartsák a globális felmelegedést 1,5°C alatt. Ennél nagyobb felmelegedés a tengerszint olyan mértékű emelkedésével járna, mely a klímaváltozás hatásainak legjobban kiszolgáltatott szegény néprétegek millióinak halálát okozná.

Reméljük, a pápa szavai hamarosan tettekben is megmutatkoznak. Nagy szükség lenne arra, hogy nemzeti és helyi szinteken  az egyház az energiahatékonyság és a megújuló energiák elterjedésén alapuló energiaforradalom egyik motorjává váljon; a Vatikáni Bank pedig jó példával járhatna elöl azzal, ha felhagyna a szén, az olaj és a nukleáris energia támogatásával, és helyettük áttérne a megújuló energiaforrásokba való befektetésekre.

A bejegyzés a Greenpeace Magyarország blogján jelent meg.