A sertéshús áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az országgyűlés (a csökkenés 2016-ban lép életbe). A Levegő Munkacsoport évtizedek óta szorgalmazza, hogy – a legtöbb uniós ország gyakorlatához hasonlóan – Magyarországon is alacsony áfakulcsba tartozzanak az alapvető élelmiszerek.  Azonban valóban a sertéshús a legalapvetőbb élelmiszer nálunk?

A KSH 2013. évi adatai szerint itthon évente sertéshúsból fejenként 24 kilogramm fogy, baromfihúsból pedig 25 kilogramm. Ráadásul az itthon fogyasztott sertéshúsnak közel 40 százalékát importáljuk, a baromfihúsnak viszont csak 11 százalékát.

Még a baromfihúsnál is sokkal nagyobb mennyiségben fogyasztunk gabonaféléket (85 kg), burgonyát (57 kg), tejet (147 kg), valamint zöldséget és gyümölcsöt (187 kg). Ha pedig energiatartalomban mérjük, akkor azt látjuk, hogy húsból összesen 312, kenyérből 815, burgonyából 144, tejből 279, zöldségből pedig 211 kilokalóriát veszünk magunkhoz évente és fejenként.

Továbbá a tapasztalatok és felmérések azt mutatják, hogy a legalacsonyabb jövedelműek táplálkoznak leginkább gabonafélékkel és legkevésbé hússal.

Nem elhanyagolható az egyes élelmiszerek előállítása és szállítása okozta környezetterhelés sem. Az Európai Bizottság kiadványában közölt adatok szerint a csirkehús környezetterhelése mintegy feleakkora, mint a sertéshúsé. Ha gabonafélét, a zöldséget és gyümölcsöt eszünk, akkor tizedannyira se terheljük a környezetünket, mint ha disznóhúst.

Tehát a sertéshús áfájának csökkentése egy nagy pofon a hazai agrárgazdaságnak, a társadalmi egyenlőségnek és a környezetnek egyaránt. Még van lehetőség változtatni: az alapvető élelmiszerek széles körének (elsősorban a gabonafélék, sütőipari termékek, zöldségek, gyümölcsök, tej és tejtermékek) áfáját kell csökkenteni.

(A fenti ábrán az egyes élelmiszerek mellett álló szám azt mutatja, hogy hány gramm szén-dioxid-kibocsátással jár egy kilogramm előállítása az adott élelmiszerből. A középső vonalon pedig az látható, hogy egy középméretű autó hány kilométer megtétele során bocsát ki annyi szén-dioxidot, mint amennyivel egy kilogramm előállítása jár az adott élelmiszerből. Megjegyezném, hogy bár a táblázat számai nem teljesen tükrözik a valóságot – hiszen például egy kg húsnak más a tápértéke, mint egy kg zöldségnek –, a különbségeket jól érzékeltetik.)

Lukács András

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.