Alagutat a Déli és a Nyugati közé!
Vendégposzt Vajon érdemes-e a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötni egy alagúttal? Egy ilyen létesítmény az Eiffel csarnok alá, illetve a...
Bárhol legyen szó fizetős parkolás bevezetéséről, az autósok egyöntetűen tiltakoznak, hogy már megint velük szúrnak ki.
Egy kicsit elgondolkoztam ezen, és arra jutottam, hogy ez a kiszúrás, vagy ha tetszik, átverés, nem a fizetős parkolással kezdődik, hanem sokkal előbb. Valószínűleg a saját otthonunkban, még a tévé előtt. Mert mit látunk a reklámokban? A legújabb, legszebb, legkényelmesebb autót mindenféle érdekes helyszínen. A reklámautó egyszer hegyi úton kanyarog, máskor a sivatagot szeli át, amikor éppen nem egy kihalt városban suhan. A környezet változó, de a lényeg ugyanaz: a csodás autó legtöbbször egyedül van.
A valóság ennél egy kicsit bonyolultabb, vagy ha úgy tetszik, kevésbé ideális: csak Magyarországon több mint 3 millió személygépkocsi rója az utakat. Ebből Pest megyében és Budapesten együttvéve egymillió harmincezer. És innentől kezdve a kép már nem annyira idilli. Az autónak ugyanis van egy olyan tulajdonsága, amelyen semmilyen fejlesztéssel nem segíthetünk: sok helyet foglal el. A meghajtás változhat, a légszennyezése valamennyire csökkenthető, de egyvalamin nem lehet sokat változtatni, és ez az autó helyigénye.
Kanapé vásárláskor az első dolgunk megmérni, elfér-e majd a nappalinkban. Aki házi állatot szeretne, kétszer is átgondolja, van-e helye számára? Jó esetben egy akváriumot sem veszünk meg úgy, hogy ne néznénk ki előtte, hol tartjuk majd. És mi a helyzet az autóval? Átgondoljuk-e, mielőtt megvesszük, hol tároljuk majd? Vagy arra számítunk, hogy az utcánkban majd szorítanak nekünk helyet? De még nem értünk a meglepetések végére.
Az aranyhalat nem visszük vendégségbe, az autónkat viszont folyamatosan. Így nem csak otthon foglalja a helyet, hanem minden egyes úti célnál. Ha megérkezünk valahová, legalább 10 négyzetméterre lesz szükségünk, hogy a kocsinkat letegyük. Utcán kívül ennek a duplájára, mert a férőhelyhez el is kell jutni. Összehasonlításképpen: egy budapesti lakosra átlagosan 27 négyzetméter lakóterület jut.
Ha egyedül lennénk a világon, mindez nem lenne gond, ott tennénk le az autónkat, és akkor, amikor csak kedvünk tartja. A valóságban Budapesten több százezer embertársunk kocsijával kell osztoznunk a helyen. És itt kell, hogy tudatosuljon bennünk még egy tény: a város nem tágítható. A terület adott, és az autónknak szükséges 10-20 négyzetméter hirtelen nagyon sokká válik, ha több százezres szorzóban gondolkodunk.
Erre persze csak akkor jövünk rá, miután megvettük az autót. Hogy tudniillik az életünk parkolóhely-kereséssel telik. Mert az a tehetetlen városvezetés nem építtet elég parkolót, ugye? Nem: mert az európai városokat, és így egyetlen magyar várost sem autók tárolására tervezték, nincs erre hely. De lehetne, nem? Építhetnénk például P+R parkolókat, vagy mélygarázsokat, parkolóházakat? Ezt is érdemes egy picit végiggondolni. A parkolóépítésnél rögtön két kérdés merül fel. Az egyik: hová építkezzünk? Mint sokszor, a műholdas térkép segíthet. A feladat: fő útvonalak mentén szabad területeket keresni, tudván, hogy ötszáz autó parkolásához legalább egy hektár szükséges. Egy parkolóházhoz vagy mélygarázshoz pedig legalább egy háztömbnyi hely kell. Nem árt, ha a telkeknek nincsenek szomszédjai – ugye mi sem szeretnénk a kertünk végébe egy parkolóházat vagy nagyobb mélygarázst? De még nem értünk a nehézségek végére. A következő kérdés ugyanis a pénz. Miből építkeznénk? Ki állná a cechet? Egy kétszáz férőhelyes parkolóház építése fél milliárd forint, így egyetlen parkolóhelyre 2,5 millió forintot kellene költenünk. Ebbe az összegbe se a telekvásárlás, se a parkolóház üzemeltetésének költségét nem számoltuk bele. Miközben egész nap panaszkodunk, hogy az oktatásra, az idősekre, a betegekre az államnak nincs pénze, autótárolásra kellene a közösségnek költenie?
És most kanyarodjunk vissza a bevezetéshez. Az átverés nem a fizetős parkolással kezdődik, hanem akkor, amikor megvettük az autót, és senki nem mondta nekünk, hogy gondoljuk meg százszor, kell-e nekünk egy termék, amit nem tudunk majd hová tenni.
MJ
Vendégposzt Vajon érdemes-e a Déli és Nyugati pályaudvarokat összekötni egy alagúttal? Egy ilyen létesítmény az Eiffel csarnok alá, illetve a...
2018.02.14. 10:39 Levegő Munkacsoport Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör*...
2018.02.12. 19:10 SimonG A kadmium mérgező, rákkeltő nehézfém, ami meglepően nagy mennyiségben mutatható ki a nap mint nap fogyasztott élelmiszereinkből,...
2018.02.09. 09:53 Levegő Munkacsoport Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács 2018. január 31-i konferenciájáról A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának...