Immáron a számok is alátámasztják: 2010 és 2014 között jelentősen nőtt az Országgyűlés munkájának tempója. Az Orbán-kormány idején nem csak több törvényt fogadtak el és módosítottak, mint a 2006-2010-es ciklusban, hanem átlagosan két héttel gyorsabban is jutottak el az előterjesztések az elfogadásig. Az egyéni képviselői indítványok elfogadási ideje felére csökkent 2010-2014 között. A kivételesen sürgős tárgyalási mód bevezetése pedig minden korábbinál gyorsabb törvényalkotásra adott lehetőséget.

A Policy Solutions Törvénygyártók című projektjének egyik célja, hogy felmérje a jogalkotás sebességét parlamenti ciklusok között és ciklusok közben. Elemzéseink kiindulópontja, hogy a törvényhozás tempója kihatással lehet az elfogadott törvények minőségére, illetve az elfogadási folyamat transzparenciájára. Az ellenzék, a civil társadalom és a nyilvánosság csak akkor tudják követni a törvényhozás munkáját, illetve csak akkor tudják demokratikus jogaikat és kötelezettségeiket gyakorolni, ha erre a folyamat teret és időt biztosít. Bizonyos tekintetben a 2006-2010-es és a 2010-2014-es ciklusok ideális összehasonlítási alapot nyújtanak, hiszen mindkettő radikális reformprogrammal, ambiciózus átalakítási célokkal indult. Míg a Gyurcsány-kormány a rendszerváltást követő időszak legnagyobb szabású szakpolitikai átalakítását célozta meg, de a rendszer keretein nem kívánt, illetve nem tudott volna változtatni, addig a Fidesz messze túl akart lépni minden kereten, amit az előző kormányok – ideértve az első Orbán-kormányt is – elfogadtak. Nézzük tehát, hogy milyen különbségekre derül fény a két ciklus összehasonlításával.

81%

Év végéig még

19 101 233 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Talán a legszembetűnőbb különbség a két ciklus között az egyik legalapvetőbb adat: a 2006-2010-es ciklusban 30%-kal kevesebb törvényt fogadtak el (599), mint 2010-2014 között (860). Míg az Orbán-kormány alatt évről évre nőtt az Országgyűlés munkaterhe, addig a 2006-2010-es ciklusban látványos visszaesés következett be az MSZP-SZDSZ koalíció felbomlásának évében. Ezt követően viszont 2009-ben, amikor az év nagyobb részében Bajnai Gordon vezette a kormányt, ismét felpörgött az Országgyűlés, és jelentősen csökkent a különbség a Fidesz-kormány azonos időszakában végzett jogalkotási munkához képest.

Nemcsak több törvényt fogadtak el, de fel is gyorsult a törvényhozás 2010-2014 között. Az összes törvény átlagában két héttel gyorsabban jutottak el az előterjesztések az elfogadásig, mint a 2006-2010-es ciklusban. Sőt, ha figyelmen kívül hagyjuk a nemzetközi szerződéseket, akkor majdnem 20 napra nő a különbség a két ciklus között.

Az is kiderül a 2. Orbán-kormány munkájának áttekintéséből, hogy a törvényhozás sebességének jelentős felgyorsítása önmagában még nem volt elég tempós a Fidesz-KDNP-nek. Így került sor – a viszonylag korlátozott mennyiségben alkalmazható – kivételesen sürgős tárgyalási mód bevezetésére, amelynek keretében már 2006-2010-hez képest több mint 12-szer gyorsabban fogadtak el törvényeket, és a sürgős tárgyalásmódhoz képest is több mint 7-szeresen pörgették fel a jogalkotást.

A 2010 utáni Fidesz-kormányzás egyik védjegyévé vált az egyéni képviselői indítványok előtérbe helyezése. Ezen a téren jelentős gyorsulás is következett be: 57 napról majdnem a felére, 30 napra csökkent az egyéni indítványok átlagos elfogadása ideje. Figyelembe véve, hogy ezek a 2010-2014-es ciklusban a teljes jogalkotási tevékenység nagyobb hányadát (32% a 21%-hoz képest) alkották, terjedelmüket tekintve hosszabbak lettek (átlagosan 7 oldal helyett 12 oldalasak) és jóval több módosító is érkezett ezekhez (átlagosan 9 a korábbi 3 helyett), felmerül a kérdés, hogy a kétszeres tempó mellett mennyire volt egyáltalán lehetséges kellően körültekintően törvényeket alkotni.

A sürgős eljárás eszközének használatával a Gyurcsány-kormány idején sem spóroltak, az összes előterjesztés arányában a Fidesznél is nagyobb mértékben alkalmazták. A kormányzati időszak végefelé azonban mindkét ciklusban jelentősen alábbhagyott a sürgős eljárás használata. Az összes előterjesztést figyelembe véve a Fidesz-kormány alatt a 2010-es, 34%-os szintről 9%-ra esett vissza a ciklus utolsó teljes, 2013-as évében, míg a megelőző ciklusban a 2006-os 38%-ról 7%-ra esett 2009-ben.

Az egyéni indítványok esetében viszont jóval gyakrabban élt a Fidesz a sürgős tárgyalás eszközével, mint a megelőző előző ciklus kormánypártjai. A 2010-2014 közötti 270 egyéni indítványból ugyanis 32-t ilyen módon tárgyaltak, és ebből nyolc kivételesen sürgősnek minősült. Ezzel szemben a 2006-2010-es ciklusban nem csak jóval kevesebb, mindössze hét sürgősen tárgyalt egyéni előterjesztés volt, de ráadásul ezekből négy Fidesz-KDNP-s képviselők által került beterjesztésre, és volt egy ötödik , amely többpárti együttműködés keretében készült. Tehát kijelenthető, hogy a 2006-2010-es ciklusban az egyéni előterjesztések esetében a kormánypártok lényegében nem is éltek a sürgős eljárás eszközével, míg a Fidesznél ez jóval gyakrabban fordult elő.