Nem csökkent a törvényhozási kedv a harmadik Orbán-kormány első évében: a törvényhozási intenzitás alig maradt el valamivel az Orbán Viktor előző kormányának első évére jellemző felfokozott jogalkotási tevékenységtől. A törvények elfogadására szánt átlagos idő ugyanakkor közel két héttel nőtt 2010-11-hez képest. A sürgős eljárásban elfogadott jogszabályok száma a korábbi időszakokhoz képest jelentősen csökkent, ezek elfogadási sebessége azonban még tovább gyorsult. Főként politikailag is érzékeny, gazdasági, adózási és közigazgatási témájú törvényeket tárgyalt meg a Parlament a normáltól eltérő eljárásban.

 A Policy Solutions Törvénygyártók projektje már számos szempont szerint összehasonlította a második Orbán-kormány és a Gyurcsány-Bajnai kormányok jogalkotási munkáját. Új elemzésünkben a harmadik Orbán-kormány első évének törvényhozási munkáját értékeljük, amelyhez a kontextust a második Orbán-kabinet első éve, és a két legutóbbi teljes parlamenti ciklus adatai adják.

 

Változatlan törvényhozási kedv, mérséklődő tempó

A harmadszorra is kormányra jutó Fidesz-KDNP első évében, 2014 és 2015 nyara között összesen 201 törvényt fogadott el a Parlament. Összehasonlításul: a 2010-es választást követő első 365 napban 215 jogszabályt szavaztak meg az Országgyűlésben, ami kifejezetten erős tempónak számított, hiszen átlagosan minden második napra jutott egy törvény. A 2014-2015-ös periódus törvényhozási intenzitása tehát alig marad el valamivel az Orbán Viktor előző kormányának első évére jellemző felfokozott jogalkotási tevékenységtől. Látható tehát, hogy a harmadik Orbán-kabinet négyévnyi kormányzást és egy újabb megnyert választást követően is folytatta a rá jellemző felgyorsított törvénygyártást.

A harmadik Orbán-kabinet 2014-es megalakulása és 2015 júliusa közötti egy éves időszakban átlagosan közel 39 nap alatt született egy beterjesztett javaslatból elfogadott jogszabály. Ez 2010-2011-hez képest érdemi lassulást jelent. Az előző ciklus első évében átlagosan 26 és fél nap alatt fogadott el törvényeket a munkáját megkezdő kabinet parlamenti többsége, vagyis 2014-2015-ben 12 nappal, közel két héttel több idő jutott a törvények elkészítésére, mint 2010-2011-ben, a kétharmados lendület első hónapjaiban.

 

Sürgős eljárások: kevesebbet, de még gyorsabban

Az összes törvény elfogadási idejének tekintetében ugyan számottevő lassulásról beszélhetünk az elmúlt egy évben a második Orbán-kormány első évéhez, illetve a jelenlegit megelőző teljes parlamenti ciklushoz viszonyítva, a sürgős törvények elfogadási ideje viszont a legutóbbi időszakban még tovább gyorsult. A 2014. júniustól számított 365 napban átlagosan 25 nap alatt fogadtak el sürgős eljárásban törvényeket, majdnem 5 nappal gyorsabban, mint a 2010-2011-es időszakban vagy a teljes 2010-2014-es ciklusban.

Érdemes azt is hozzátenni, hogy a kivételes sürgős eljárásban beterjesztett javaslatokkal 9,27, a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel pedig 16,72 nap alatt végzett az Országgyűlés – tehát a sürgős eljárás tempójánál is gyorsabban.

Meg kell említeni azonban, hogy a jelenlegi ciklus első évében a négy évvel korábbinál jóval kevesebb javaslatot tárgyaltak sürgős eljárásban. Míg 2010-2011-ben összesen 65 törvényt fogadott el a Parlament sürgős eljárással – a kivételesen sürgős eljárás bevezetésére csak 2012-ben került sor –, addig 2014-2015-ben mindössze 6 sürgős és további 10 kivételesen sürgős eljárással tárgyalt tervezetet fogadtak el.

 

Mi volt sürgős a Fidesznek?

Sürgős eljárásban több alkalommal az államigazgatást és a közigazgatási szervezetet érintő jogszabályokat fogadott el a Parlament az elmúlt évben. Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, illetve az előbbi törvénnyel összefüggő egyes törvények módosításáról is így fogadtak el jogszabályokat. Sürgős eljárásban módosította a törvényhozás egyes közigazgatási tárgyú törvények, valamint az egyes önkormányzatokat érintő törvények módosításáról szóló tervezeteket. Emellett a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő törvénymódosítást is ilyen formában tárgyalták, csakúgy, mint a helyi önkormányzati választásokat és a választási eljárásról szóló törvényeket módosító javaslatot.

Kivételesen sürgős eljárásban főként politikailag is érzékeny, gazdasági és adózási témájú törvényeket tárgyalt meg a Parlament. A reklámadóról szóló törvényt és az ahhoz kapcsolódó törvények módosítását is ilyen formában vitte végig a magyar törvényhozás, de a banki hitelezés, illetve kölcsönszerződésekről szóló több tervezet is kivételes eljárás során fogadtak el. Határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréssel szavazták meg a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, valamint a budapesti vizes világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló tervezetet is, csakúgy, mint a brókerbotrányra adott jogszabályi változtatásokat is.

A jelenlegi kabinetnek ugyanakkor nem mindig kellett a gyorsabb elfogadást lehetővé tevő eljárásokhoz folyamodnia az elmúlt egy év során annak érdekében, hogy rendkívül gyorsan el tudjon fogadni számára fontos jogszabályokat. A déli határra tervezett kerítés felállítása érdekében az Országgyűlésnek benyújtott, az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot például normál eljárásban tárgyalta, és pontosan egy hét alatt fogadta el a Parlament. Hasonló sebességgel tudta átvinni – szintén normál eljárásban – a kormánypárti többség a közérdekű adatigénylés feltételeit szigorító, információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítását is, melyet június 26-án nyújtottak be, és július 6-án, vagyis tíz nap alatt el is fogadtak.