A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítási terve szerint egy újfajta fogyasztási adó lesz bevezetve.

A környezetvédelmi termékdíj célja a törvény értelmében, hogy „hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését”.

A Humusz Szövetség a környezetvédelmi termékdíj eredeti céljával, a környezetvédelmet, a takarékos szemléletet elősegítő forrás teremtésével egyetért. A jelenlegi tervezet azonban alapjaiban elszakad a környezetvédelem témakörétől. Egyfelől az újonnan bevont termékkategóriák kiválasztásának szempontjai között logikusan végigvezetett környezeti indok nem fedezhető fel, amely alátámasztaná, hogy miért éppen ezek a kategóriák kerülnek bevonásra. Javasoljuk ezek pontos indoklását közzétenni a nyilvános kommunikációban is. Ez alól az E+E (elektromos és elektronikai) termékek kivételek egyedül, amelynél a készítők a WEEE-re utalnak.

Különösen károsnak tartjuk, hogy a tervezet az új kategóriákon belül semmiféle mentességet nem ad, distinkciót nem tesz a környezetbarát termékek/alapanyagok irányába, amely egyébként a termékdíj környezetvédelmi jellegét, a környezettudatos fogyasztást segítené elő. Az egységesített tehervállalás méltánytalan és versenyt torzító azokkal a gyártókkal szemben, amelyek működésükben, termékeikben többletberuházásokat eszközölve törekszenek a környezetkímélő alapanyagok, technológiák alkalmazására.

Az egyéb vegyi áru és az irodai papírok esetében különösen jellemző, hogy ma már hazánkban is kaphatók környezetbarát alternatívák. Az egyéb vegyi áru esetében javasoljuk, hogy a nemzetközi környezetbarát minősítési előírások figyelembevételével (pl. környezetbarát védjegy előírásai) a jogalkotók állapítsák meg azon paramétereket, amelyek ténylegesen eldöntik, hogy milyen környezetterhelést okoz egy termék. Ezek közül ugyanis csupán egy a felületaktív anyag. Az irodai papírok esetében az újrahasznosított alapanyagból készültekre mentességet javaslunk biztosítani, hiszen azok környezeti terhelése jóval alacsonyabb, mint a hagyományos úton készült író, fénymásoló és nyomtató papíroké. Az E+E termékeknél szintén kézenfekvő a termékdíj-tétel megállapításakor figyelembe venni, hogy az rendelkezik-e környezetbarát minősítéssel. Utóbbi esetben ugyanis feltétel a tartós használat és a javíthatóság, amely csökkenti a környezeti terhet, és az annak felszámolásához szükséges állami költségeket.

Az E+E nagygépek esetében szükségszerűnek látjuk, hogy a terv készítői tegyenek különbség a termékdíj-tételek megállapítása során az alapvető szükségleti cikkek (pl. hűtőgép, kazán), és luxustermékek (pl. mosogatógép, napozóágy) között. Úgy véljük, hogy miután az előbbi kategória miatt a fogyasztást széles körben, a lakosság teljes spektrumát terhelni fogja a termékdíj, ezért a szociális szempontok figyelembevétele elvárható.

Az egyéb műanyag áru kategóriában a művirágokra kivetendő díjat valóban indokoltnak tartjuk, bár véleményünk szerint ez a konkrét hulladékáram elhanyagolható mértékű. Nem világos, hogy miért e termékkategória került a Kdtv. hatálya alá.

Az érvelés, amely szerint a Kdtv. hatályának kiterjesztésével a döntéshozók a környezetvédelmi feladatokra teremtenek forrásokat nem állja meg a helyét, ti. a bevétel az állami költségvetést általánosságban gazdagítja, mindössze nagyságrendileg a negyedét fordítják az OHÜ és a hasznosítási rendszer működtetésére.

E törvény nem valósítja meg a termékdíj eredeti célját, a gyártói felelősség érvényesítését azáltal, hogy nem logikusan követhető környezeti szempontokat mérlegelve (akár életciklus elemzésekkel alátámasztva) vonja be az új kategóriákat. A gyártók, forgalmazók által befizetendő termékdíj háromnegyede egyáltalán nem szolgál környezetvédelmi célokat, ellentétben a Kdtv.-ben foglalt céllal.

A környezetvédelmi termékdíj valójában egy általános fogyasztási adóvá alakult, amely elveszti környezetvédelmi jellegét, és a fogyasztást innentől kezdve általánosságban terheli, tetszőlegessé téve a bevonandó termékek körét.

forrás: Humusz Szövetség